Hittel és reménységgel a kihívások korában

A jelenkori keresztyénség kihívásai volt a témája a Dunántúli Református Lelkészegyesület tavaszi konferenciájának. Az SDG Konferencia Központban megtartott kétnapos találkozón a nyugati keresztyénség térvesztéséről és annak okairól, hatásáról hallhattak a lelkipásztorok.

A nyugati világrészen zajló eseményeket, történéseket vizsgálva hazánk jövőjét érintő kihívásokra készülhetünk fel, és kereshetünk megoldásokat. Történelmi tény, hogy az ott végbement (akár pozitív, akár negatív) változások előbb-utóbb hazánkban is megjelennek. Gondoljunk csak magára a reformációra, amely gyorsan elérte a Kárpát-medencét is. De nemcsak az előre mutató, jó dolgok gyűrűznek be hozzánk, Európa részeként minden hatás megmutatkozik nálunk is. Így az ott zajló, keresztyénséget érintő kihívásokkal hamarosan hazánkban is szembe kell néznünk. Az előjelek már láthatóak, ezért fontos, hogy mielőbb tisztában legyünk a ránk váró újkori kihívásokkal.

A Dunántúli Református Lelkészegyesület (DURLE) tavaszi konferenciájára olyan előadókat hívtak meg, akik testközelből tapasztalták a nyugati társadalomban mindent leuraló szekularizációt.

Katócz Sára Ildikó nyolc éven át élt Németországban, majd 15 éven át Kanadában szolgált, 2022-óta a Barcsi Református Egyházközség lelkipásztora. Bocskorás Bertalan és felesége, Enikő szintén a kanadai Calgaryból tért haza, hogy a halasi gyülekezet vezetője legyen. A nyugati diaszpórákban szolgáló lelkészek beszámoltak arról, hogy bár erős gyülekezeteket hagytak hátra, de a lelkipásztori szolgálatukban egyre nagyobb kihívásokkal ütköztek szembe. Az állami berendezkedések teljesen kizárták a társadalomból a krisztusi megváltásra szoruló lét bármilyen értelmezését. Az egyházakat legfontosabb küldetésüktől, a „tegyetek tanítvánnyá minden népet” missziói feladattól fosztják meg, tehát az egyház egyházi mivoltától, és mindinkább egyfajta társadalmat segítő, vagy inkább kiszolgáló szervezetté alakítják át. A keresztyén tanok üldözése tapasztalható, amit sajnos a nyugati vallásosság is lassanként elfogad magára nézve.

Mindezen állapotra érkezett meg Európába a migráció. Az iszlám világ Európában való megjelenéséről Dr. Fischl Vilmos, evangélikus lelkész, a MEÖT (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa) főtitkára beszélt. Az előadó szakterülete a nemzetközi egyházi szervezetek államközi, valamint csoportok közötti konfliktus- és válságkezelő szerepe. És mivel Libiában töltötte gyermekéveit, ezért nagy rálátása van a muszlim világra.  Elmondta, hogy mind a keresztyén, mind az iszlám a saját egy igaz vallásában hisz, ez az alapvető szembenállás közöttük, amely kiütközik életfelfogásban, politikában és kultúrában. A két vallás gondolkodásában mindemellett számos hasonló elemet találhatunk, de a muszlimok sokkal jobban ragaszkodnak vallási gyökereikhez.
Rámutatott, hogy Európában, főleg nyugaton a keresztyén vallás visszaszorulóban van. Egyfajta hitbeli hézag, űr keletkezett, amit az iszlám térnyerése egyre inkább kitölt. A számadatok alapján pontosította a „keresztény Európa” megnevezést „keresztény-muszlim-zsidó Európára”.  Nyugat-Európában jelenleg 43 millió muszlim él. A tendenciákat figyelembevéve 2050-re prognosztizálható, hogy míg a keresztények száma a felére csökken, úgy a muszlimoké megkétszereződik.
Hazánkban és Közép-Kelet-Európában jelenleg még más a helyzet, ebben a térségben százötvenezerre tehető az iszlám vallásúak száma, de a tendenciák várhatóan hozzánk is be fognak gyűrűzni.
A két vallás közötti különbségek markánsan elválasztják egymástól a két kultúrát is, amely összecsapásaival már napjainkban is találkozhatunk. Ha még nagyobb teret kap az iszlám, az a keresztény kultúra kiszorulását eredményezheti Európából.

Az előadás utáni beszélgetés során felmerült, hogy megfigyelhető egyfajta tudatosság, szándékosság a kereszténység, az egyház krisztusi alapjainak a felbontásában, a keresztény kultúra sarokköveinek kimozdításában. A nyugatról érkező aggasztó jelek arra intenek bennünket, hogy hitvalló időket élünk, mindinkább erősödnünk kell a hitünkben. Tudatosítani kell, hogy a hit nem magánügy, fel kell vállalni, látható módon kell felvállalni Krisztust. Jézus Krisztus ügye győztes ügy, ami imádságos cselekvésre buzdítja az Ő követőit.

A Kutasiné Molnár Boglárka vezette egyesület tagjai kijelölték az őszi találkozó témáját, amihez igazodva előadókat kérnek majd fel.