Száraz ágai a letört fáknak,
Meddig csüngtök az élőn?A kis csemete még virágba borul,De az öregnek már nincs reménye.Kérges lelke van, ami nem akar engedni,Mert nem tudja,Vajon ugyanolyan jó lesz máshol isA rigófütty, mint otthon?/A szerző saját verse./
Kinézek az ablakon. Minden zöld. Él. Tápláló fényt szív magába. A tavasz apró virágokat pöttyöz a tájra…