Nagyheti - húsvéti válogatás a Baldácsy-metszetekből

A Pápai Református Gyűjtemények tulajdonában található Baldácsy-metszetekből válogattunk néhányat a húsvét ünnepére készülve. A Baldácsy-gyűjteményről a tovább mögött olvashat.

Húsvéthétfő 

A feltámadt Krisztus tanítványai között (ismeretlen német mester fametszete a 16. század elejéről)

--

Húsvétvasárnap

Albrecht Dürer: A feltámadt Krisztus

--

Nagypéntek 

Albrecht Dürer: Krisztus Pilátus előtt

---

Nagycsütörtök

Az Utolsó Vacsora (ismeretlen német mester fametszete a 16. század elejéről)

Végvezekényi báró BALDÁCSY ANTAL (1803—1878)

Elnémetesedett korzikai családból származott, apja I. Ferenc császár bizalmasa volt, aki 1814-ben osztrák bárói rangra emelte. Katonai tanulmányait a bécsi The­re­sianumban végezte, 1829-ben megnősült, feleségül vette Hunyady Anna bárónőt, és kilépett a hadseregből. 1830-ban magyar nemességet kapott. 1848/49-ben honvéd ezredes, 1860-ban — első felesége még 1847-ben meghalt — házasságot kötött Malkovszky Adél grófnővel. Házasságukból egy fiúgyermek született, aki azonban serdülő korában tífuszban elhunyt. A gyermek haláláért Baldácsy a hitvesét okolta, ezért ettől kezdve külön éltek.

1871-ben gróf Széchenyi István példája nyomán tervet dolgozott ki az Alföld közúthálózatának korszerűsítésére. 1872-től a 48-as Függetlenségi Párt programjával országgyűlési képviselő, 1874-ben a „Hunnia” c. lap kiadója, cikkírója. Fia halála után (1876) úgy határozott, hogy — bár katolikus vallású volt, és hitét nem tagadta meg — 8000 holdnyi birtokát minden tartozékával együtt alapítványi formában a magyarországi protestáns felekezetekre hagyta. A megállapodást 1876. október 19-én írták alá. Az aláírók református részről: dunamelléki, dunántúli, tiszáninneni, tiszántúli, erdélyi; evangélikus részről: dunáninneni, dunántúli, bányai, tiszai, erdélyi egyházkerületek, és az unitárius közösség képviselői. Elhatározásában jelentős része volt Török Pálnak, a pesti református egyházközség lelkészének, későbbi dunamelléki szuperintendensnek. Baldácsy elhunytakor az alapítvány birtokában már 10.122 holdnyi földterület volt.

1878. augusztus 8-án bekövetkezett halála után családi birtokán, az Esztergom vármegyei Bélán temették el. A nagymagyarországi protestánsok mint jótevőjükre emlékeztek rá hosszú ideig.

 A Baldácsy-féle metszetgyűjtemény 

Báró Baldácsy Antal az 1850-es években került kapcsolatba a pápai főiskolával, Tarczy Lajos, Bocsor István, Kerkápoly Károly és Váli Ferenc tanárok révén. 2771 darabból álló grafikai gyűjteményét egy 1863. július 20-án kelt levél kíséretében ajándékozta az intézetnek. Az egyházkerületi jegyzőkönyv ezt így örökítette meg:

 „… Széki Béla a főiskola tanácsnak ez időszerinti elnöke, előterjesztette B. Baldácsy Antal ő méltóságának f. évi Julius 20-dikán a főtanodai igazgatósághoz czimzett becses levelét, melynek kíséretében szíveskedett a pápai collegium könyvtára és rajz-iskolája részére általa adományozott 1150 forint értékű fa- és réz mettzések gyűjteményének jegyzékét megküldeni, azon kegyes hozzátétellel, hogyha az isteni gondviselés a mostani országos csapást róla elfordítandja, és ennek ereje jövendőre ki nem terjed, Collegiumunk részére egy rendes rajztanárságot örök időkre fog alapítani.”

 Az említett tanári állás megalapítására sajnos nem került sor, a gyűjtemény azonban a Kollégium államosításáig (1952) jól szolgálta a rajztanítási, szemléltetési, oktatási célokat. 1910-ben Felvinczi Takács Zoltán tollából elkészült a metszetgyűjtemény szakszerű nyomtatott katalógusa, mely 2550 egységet tartalmaz. A II. világháború idején 92 alkotás veszett el vagy semmisült meg. Jelenleg 2548 darabból áll.

A kollekció egy részének első nyilvános bemutatására viszonylag későn, csak 1985-ben került sor a Pápai Helytörténeti Múzeumban, ahol „Évezredek hétköznapjai” címmel nyílt időszaki kiállítás. Ezt követően 1998 ádventjében láthatott a nagyközönség egy válogatást a metszetekből a Jókai Mór Városi Könyvtár folyosóján. Jelenlegi kiállításunk vállaltan tematikus: bibliai, ó- és újszövetségi jeleneteket, szereplőket mutat be Baldácsy Antal metszetgyűjteményéből.

Mezei Zsolt