Megerősített hitvallási közösségben

, 2017-06-26 08:15:02

Közössége megalakulásának és a Második Helvét Hitvallás elfogadásának 450. évfordulóján ünnepi zsinatot tartott a Magyar Református Egyház június 24-én Debrecenben. Elfogadták a Második Helvét Hitvallás új fordítását, valamint a kanadai és a luxemburgi reformátusok is csatlakoztak a közösséghez.

Az ünnepi zsinat Fekete Károly, a rendezvénynek otthont adó tiszántúli egyházkerület püspökének köszöntésével vette kezdetét. „A reformáció a hit személyeségével fordulatot hozott Isten és ember kapcsolatában” – fogalmazott. Mint mondta, a 450 éves református egyház ünnepli a megszólítható, Krisztusban megjelent Istent – aki ma is az egyház középpontjában áll.

„A lelki szabadságot köszönjük meg a Szentháromság Istennek, kívánom, hogy e szabadságot éljük át a korokon, földrajzi határokon és kultúrákon átívelő egyház közösségében, mely összekapcsol bennünket ötszáz és négyszázötven évvel ezelőtt élt hitvalló őseinkkel és egymással” – mutatott rá Fekete Károly.

Velünk élő értékek

Áder János köztársasági elnök köszöntőjében a Vizsolyi Biblia fordításának jelentőségét hangsúlyozta, mely komoly fordulópont volt a magyar nyelv használatában és a nemzettudat erősítésében. „Ötszáz éve a reformáció azt üzente a világnak, hogy az embert nem csak a fejlődés és a javak birtoklása teszi boldoggá” – fogalmazott. A köztársasági elnök példaként említette Ady Endrét, Kölcsey Ferencet, Ravasz Lászlót, Szenci Molnár Albertet, Karácsony Sándort, Bibó Istvánt, Bethlen Gábort és Makkai Sándort, mint a reformáció szellemiségének példamutató alakjait. „Nem a hitük tette őket naggyá, de hitük nélkül a tőlük kapott örökségünk másmilyen lenne” – mutatott rá.

Áder János szerint, ha feltesszük a kérdést, mi a legnagyobb kincs, amit a reformáció adott a magyar nemzetnek, a választ is könnyen megtalálhatjuk: „Anyanyelv, zsoltárok, magyarságtudat – mindez a kultúránkba ivódott, a közös életünkbe épült, hozzánk tartozó értékek, de a legnagyobb jó nem más, mint a református magyar ember” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Egység és közösség

A zsinaton köszöntő beszédet mondott Martin Engels, a Németországi Református Szövetség moderátora és Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere. „Pál apostol óta tudjuk, hogy a köszöntő szavak nem csak udvariaskodás, hanem kifejezi, hogy egységben és közösségben vagyunk egymással” – fogalmazott Martin Engels, aki azt is kiemelete, hogy a zsinat is kifejezi azt a teológiai, hitbeli valóságot, hogy Jézus Krisztus egyháza az egyéni sajátosságokon túl kölcsönös kapcsolatban áll egymással. „Az egyház sose volt mindenhol azonos, de fejében, alapjában egy volt” – tette hozzá.

Mint mondta, a megemlékezés azért is izgalmas, mert a Második Helvét Hitvallás születési körülményei és hatástörténete ökumenikus gyökerekkel bír. Martin Engels szerint a kezdetektől látható, hogy a református egyház mindig hitvalló egyház volt, hitvalló irataiban Isten akaratával és ígéreteivel foglalkozik.

Papp László beszédében rámutatott, hogy a keresztyén hit nem vélekedés, hanem a legszilárdabb bizalom és a Lélek nyilvánvaló helyeslése. Mint mondta, a Második Helvét Hitvallás tartalmat adott a keresztyén ember hitének, útjára indítva az egykori András-templom oldalkápolnájából egy Istent és embert egymáshoz közel hozó egyházat.

„Büszkén valljuk, hogy Debrecen a reformáció kezdetétől máig meghatározó lelki és szellemi központja a magyar protestantizmusnak” – fogalmazott. Papp László kiemelte, hogy a református közösség meghatározó szerepet vállalt hazánk történelmében, valamint rámutatott, hogy ennek szimbóluma a debreceni Nagytemplom, mely a magyarság egységét szimbolizálja és kiemelkedő történelmi eseményeknek adott otthont.

Növekvő közösség

A Magyar Református Egyház 2009. május 22-én elfogadott alkotmánya lehetővé teszi, hogy a Magyar Református Egyházhoz csatlakozhassanak a Kárpát-medencén kívüli református közösségek is valamely Kárpát-medencei egyház vagy egyházkerület útján. Ezzel a lehetőséggel élve kérte csatlakozását a Kanadai Magyar Református Egyházak Szövetsége és a Luxemburgi Magyar Protestáns Egyesület.

A kanadai közösség nyolc évvel ezelőtt fejezte ki először csatlakozási szándékát, a megküldött dokumentumaik alátámasztottak a szövetség magyar református egyházként való működését, ezért a Generális Konvent hozzájárult csatlakozásukhoz. A Kanadai Magyar Református Egyházak Szövetsége a következő években tárgyalásokat kezdett az általuk a csatlakozáshoz választott Tiszántúli Református Egyházkerület elnökségével, akik két képviseleti hely átadását ajánlották fel a szövetségnek.

A luxemburgi református közösséghez rendszeresen utaztak Kárpát-medencei lelkészek, melynek nyomán az ottani reformátusokban néhány éve felmerült az igény, hogy külön lelkipásztort kérjenek, így a Generális Konvent Elnöksége 2012-ben a Debrecen-nagytemplomi egyházközség akkori lelkészét, Petró Lászlót bízta meg, aki évi nyolc vasárnap szolgált kint. Ezt követően a luxemburgi közösség létrehozta a Luxemburgi Magyar Protestáns Egyesületet, mely a Tiszántúli Református Egyházkerületen keresztül kérvényezte csatlakozását a Magyar Református Egyházhoz 2014 nyarán, melyet a Generális Konvent Elnöksége támogatott. A csatlakozás az egyházkerület képviseleti helyeinek számát nem érinti.

A csatlakozásokról szóló határozatokat egyhangúlag elfogadták a Zsinat tagjai, és ennek fényében az alkotmány függelékét is módosították.

A teljes beszámolót a reformacio.ma oldalon olvashatja el.


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2024. March 28., Thursday,
Gedeon , Johanna napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 5194
Összesen 2009. június 2. óta : 39858951