I. Új utak az Egyházban - Tudományos konferencia volt Nagykanizsán

Hosszú készülődés és előkészületi munka után 2017. szeptember 22-én első alkalommal a Nagykanizsai Református Egyházközség és Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza közös szervezésében megvalósuló tudományos konferenciára érkezhettek az érdeklődők melynek címe Új utak az egyházban jól tükrözi az elhangzott előadások témáját.

A helyet adó Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának igazgatója köszöntötte első ízben az egybegyűlteket. Köszöntőjében elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt még merész gondolat lett volna az, hogy Nagykanizsa egyetemi város legyen, mára azonban az álmok valóra váltak és számos új szakkal képviselteti magát a felsőoktatás palettáján.

Talán nem meglepő, hogy mindhárom történelmi egyház képviseltette magát előadóként, és megosztották a hallgatósággal a saját megközelítésüket a megújulásról.

Elsőként Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke tartotta meg gondolatébresztő előadását. A reformáció és Isten Igéjének értelmezése során a Solákat emelte ki, azok közül is a Szentírást, mely hitünk és életünk zsinórmértéke, amelyből erőt, megnyugvást, bíztatást iránymutatást nyerhetünk. Kihangsúlyozta, hogy az egyház fontos feladata, hogy szeretettel forduljon a hívek felé és ne még több terhet rakjon rájuk. Isten országának építésében mindenki úgy vegyen részt, ahogy tud, ott tegyen bizonyságot Jézusról, ahol él, ha mással nem, akkor azzal, hogy vasárnap istentiszteleten vesz részt, ezzel is kifejezve értékrendjét és hovatartozását.

Varga László, a Kaposvári Egyházmegye megyéspüspöke a szeretet új pünkösdjéről beszélt. Szükségesnek tartja a változást, visszatérni a kezdetekhez, az élő Krisztushoz, mert amíg a megosztottság ott van a szívünkben addig a legtöbb, amit tehetünk, hogy imádkozunk. Nyomatékosította, hogy az egységhez vezető úthoz kapcsolat kell és találkozások, együtt imádkozni, hogy Isten Szentlelke formálja és alakítsa az egységet. Zárszavában elmondta, ha változást szeretnénk, kezdjük el a munkát magunkon, és akkor a környezetünk is változni fog. „Tegyetek tanítvánnyá minden népet!” (Máté evangéliuma 28,19). Tudd nem csak kiválasztott, hanem küldött is vagy!

Szemerei János, a Nyugat (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke előadásában a reformáció járulékos ajándékait vette górcső alá. Kiemelte a nemzeti identitás fejlődését, a nemzeti nyelv egységesítését. A könyv nyomtatásával a technika fejlődésével az emberek tudás iránti étvágya is növekedésnek indult. A teológusok fontolóra vették, hogy a tudás mindenkié és a laikusokat is fel kell emelni. Mindenkinek tanítani kell a saját helyén. Az egyetemes papság gondolatának megjelenésével mindenki az evangélium hordozójává válhat.

Prof. dr. Kocsev Miklós a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar dékánja  gyakorlati teológiai megfontolásokat vonultatott fel a jövő érdekében. Az egyház jelen helyzetét egyértelműen krízisként értékelte, amely természetesen megköveteli az új utak keresését. A jövő egyházának ökomenikusnak kell lennie megőrizve a saját identitását. A publikus teológia mellett érvelt, amelyben nem csak a múltat kell érteni és értelmezni, hanem a jelent is. A hagyományaink tükrében figyelni a mai világot. Keresni a dialógust az emberekkel, a világgal és természetesen a saját egyházzal.

Dr. Bóna Zoltán, a Theologiai Szemle főszerkesztőjének előadása egyfajta keretet adott az eddig elhangzott előadásoknak kiemelve azokat a sarokköveket, amelyek szükségesek az építkezéshez. Visszatérő gondolatként jelent meg az ökumené, a katolicitás, amely nem más, mint az egyetemes, a vissza a kiindulóponthoz Jézus Krisztushoz, az újszövetségi tanításokhoz.

Hella Ferenc lelkipásztor útkeresésében arra kereste a válaszokat, hogy mi kell ahhoz, hogy a gyülekezet élő, funkcionáló közösség legyen. A lelkipásztor vezető szerepét támasztotta alá több bibliai vonatkozással. A lelkipásztor Istentől kapott talentumainak jó sáfáraként egyszerre vezető és vezetett is. Hivatásának szerteágazó tartalma okán sok esetben nem csak vezetőnek látjuk benne, de ez a szemlélet utat nyithat a lelkészek tevékenységének minőségbiztosítása irányába is mely nem kérdéses, hogy fejlődés csíráit hordozza magában.

Cseresnyés Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a vallás és turizmus szoros kapcsolatának kiépítésén dolgoznak, mely a térség – Muraföld – országos megismertetését tűzte célul. A projekt szerteágazó, Nagykanizsán a Ferences szerzetesek kolostorának felújítása, vallási turizmus szempontokat figyelembe vevő fejlesztését tervezik.

A délelőtti előadásokat állófogadás szakította meg, hogy a lelki táplálékok mellet a test is újra erőre kaphasson, hiszen az utolsó plenáris előadás még hátra volt, amelyet szekció előadások követtek.

A felfrissülést követően dr. Gaál Zoltán professor emeritus, a Pannon Egyetem korábbi rektora tartotta meg lebilincselő előadását. Gyakorlati tanácsokat adott ahhoz, hogy milyennek kell lennie a jó vezetőnek. Lényeges a személyes jelenlét, így a problémákkal első körben találkozhatunk, és nem riportként értesülünk róla. A beosztottaknak érezniük kell a vezető támogató jelenlétét. Kiemelte annak a fontosságát, hogy objektív mérőszámokkal, indikátorokkal dolgozzunk. Amennyiben a szervezeti egységben problémák lépnek fel a vezető coachként igyekezzen annak megoldásán.

A plenáris előadásokat négy szekcióra osztott előadássorozatok követték, melyek körüljárták a jó gyakorlatokat a gyülekezetépítésben, fontolóra vették az egyház társadalmi felelősségvállalásait, kitértek a vallás és túrizmus témakörére, valamint a megújuló egyház az Ecclesia semper reformanda est témájában hallgathattak értékes gondolatokat.

A tartalmas nap után remélhetjük, hogy az első konferenciát még sok fogja követni, hiszen van még miről beszélni!

A fényképeket Adámi Mária készítette 

I. Új utak az Egyházban - Tudományos konferencia volt Nagykanizsán

2017. szeptember

17 fotó található ebben a galériában