Beszámoló a kocsi iskolások wittenbergi kirándulásáról

Szabó Erzsébet, 2018-04-11 14:21:12

"Merjünk nagyot álmodni!" Ezzel a mondattal toppant be egy óraközi szünetben 2017 kora tavaszán Nati néni (Csákainé Szabó Natália intézményi lelkész) a „kakason" lévő német terembe. Biztos voltam benne, hogy nem politikai szlogenről van szó, de hogy pontosan miről is, azt csak nehezen fogtam föl: a reformáció 500 éves jubileumi évfordulója alkalmából Roboz Péter lelkipásztor bíztat minket nagy dolgokra, pl. egy wittenbergi kirándulás megszervezésére.

 

Nehezen hittem el, hogy eljuthatunk a több mint 800 km-re lévő Lutherstadtba, mikor még a tőlünk 100 km - re fekvő Burgenland tartományba sem sikerült ellátogatni. Bíztatni kellett engem is, de aztán elindultak a szálláskereső és vasúti utazást egyeztető e-mailek. Szinte azonnal pozitív választ kaptunk a városka központjában, a vártemplom tőszomszédságában, a gyönyörű műemlék épületben kialakított Jugendherbergétől: ők tudnának 20 magyar zarándokot fogadni szeptember közepén. Mikor kiderült, hogy a vonatjegy is annyiba kerül, mint a repülő, már magunktól is mertünk nagyot gondolni: repülünk. Szeptember 18-án hajnali fél háromkor találkoztunk az iskola előtt, innét indultunk Ferihegyre. Tudtuk, hogy nekünk mindenkit épségben haza kell hozni.

 

 

A kocsi Vincze Imre Ált. Iskola csaparta Wittenberg-Lutherstadtban a vártemplom bejáratánál


12 tanuló és nyolc felnőtt alkotta kis csapatunkat. Ez a kirándulás spontán módon szerveződött és a helyszínen is így zajlottak az események. Nem volt órára pontosan leírt utazási irodás forgatókönyvünk, volt viszont időnk és türelmünk. Nem volt célunk Wittenberg minden múzeumának meglátogatása. Hisszük, hogy a kevesebb néha több. Felejthetetlen élmények maradnak mindannyiunk számára építészmérnök kísérőnk szakavatott, az építészeti stílusjegyeket bemutató idegenvezetése, az esti beszélgetések, kvíz- és drámajátékok.

 Azt gondolom, mindenki nevében beszélhetek: nem múlik el nap, ha csak egy percre is, hogy ne idéznénk fel magunkban wittenbergi emlékeinket. Az ottani élmények hatására mindannyian formálódtunk, formálódunk.

2018 már nem jubileumi év a reformáció szempontjából. Én mégis azt kérem, hogy bíztassuk egymást továbbra is: gyerekek a tanárokat, szülők mindkét felet, presbitérium az iskolát, tanárok a szülőket, hiszen mindannyiunk életében szükség van reformációra, megújulásra 2018-ban is. Tehát merjünk nagyot álmodni!

Szabó Erzsébet tanárnő

Kocs - Vincze Imre Ált. Iskola

Forrás: Tatai Református Egyházmegye honlapja


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2018. December 19., Wednesday,
Viola napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 4535
Összesen 2009. június 2. óta : 15216967

Ige Mellett

(10) „…törd össze a korsót…” (Jeremiás 19)

Jeruzsálem városának déli kapuját a Fazekasok kapujának is hívták, de Szemét-kapunak is nevezték, mert ezen a kapun át vitték le a város szemetét, így... tovább

REPOSZT

Adventem, identitásom

Ezek azért gyűlölnek, mert azt hiszik, azokhoz tartozom, azért nem megyek közéjük. Azok meg viszont. Mindenféle harc folyik. Nem tudom, éppen ki van soron, lehet ...
... Tovább

Dokumentumtár

NL120116

Formátum:.doc
Méret: 36.0 KB

Nagy Lajos hétkezdő meditácója a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában. 2012.01.16.

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

presbkonf_ahitat

Formátum:.mp3,
Méret: 15.7 MB

Steinbach József

Hanganyag letöltése