„…hirdessék az Isten országát, és gyógyítsanak.”

(Lukács 9,1–11) A tanítványok Jézus Krisztustól vettek erőt és hatalmat, a szóban és gyógyító tettekben való bizonyságtételre. Ebben az Isten országáról szóló bizonyságtételben mindig összetartozik az evangélium hirdetése és az emberi nyomorúság konkrét enyhítése.

Csak jóindulatúan segíteni, Jézus Krisztus nélkül: a magunk mutogatásának egy fajtája. Csak szólni az evangéliumról, látható gyümölcsök nélkül pedig hiteltelen. Mielőtt elindulunk a világba, először az Úrhoz menjünk erőért. Mielőtt emberekkel találkozunk, először Jézus Krisztussal kell találkoznunk (Bonhoeffer). Ne feledjük azonban, hogy ezek a tanítványok, mint apostolok, rendkívüli üdvtörténeti helyzetben kapták a felhatalmazást. Isten ma is cselekedhet csodát, gyógyíthat csodálatosan, ebben felhasználhat bennünket is. De ne felejtsük el, a legnagyobb csoda, Jézus Krisztus feltámadása, benne minden megoldással, már a miénk. Tehát ne várjunk újabb csodákat. Hitben szóljunk és segítsünk, ne bántsunk; – közben adathat a csoda is. De ha Isten nem cselekedne csodát, mi akkor is hisszük, hogy Ő az Úr (Dániel 3,18), aki feltámadott. Nekünk pedig Őbenne örök életünk van! (1–2)

Kapcsolódó link:http://igemellett.blog.hu/