Mindeközben a táborban zajlottak az események. Jöttek a segítők, a fiatalok és idősek, akik naponta odaszánták az idejüket, hogy rendet tegyenek, előkészítsenek, lufit fújjanak, bábot gyakoroljanak, játékokat vezessenek, nyomtassanak, kenyeret kenjenek, állatokat hozzanak. Mindezt önként, szeretetből, mindent az Úrért és a gyermekekért.

A templomkert zsongott, tele volt élettel és kegyelemmel. Minden ment magától. Apropó... magától, már Reményik is megmondta, hogy ez a magától, ez a kegyelem! Mivel a hét az állatokról is szólt, készítettünk egy állatsimogatót. Azt hiszem ez volt a hét egyik fénypontja. Először csak úgy poénnak szántuk, hogy 1-2 nap lesz állatsimogatás, de végül igazi áldás lett belőle. Mert kiderült, hogy nem csak nyuszi van a faluban, hanem mikor a fürjről tanultunk, akkor egy család felajánlotta, hogy hoznak fürjet! És amikor a bárányról, akkor valaki azt hozott. Így is átéltük azt, hogy Isten gondoskodik.

A záró napon Pintér Béla jött hozzánk énekelni. És mivel lehetett számokat kérni, a bárányosat is kértük, a Rólad van szó című dalt. Épp bepakolt a családjával, amikor a bárányt elvezették pórázon az udvarról. Nagyon meglepődött. A koncertjén meg is kérdezte a kis tulajdonostól: Tiéd a bárány? És ő boldogan mondta: Az enyém! De aki részt vett a koncerten és a táborban, attól is megkérdezhettük volna: Tiéd a Bárány? Tiéd Jézus? Mert a tábornak egyetlen fő célja a sok élményen túl az volt, hogy megimerjük Isten Bárányát, Jézust, Aki életét adta értünk.

Olyan jó volt mindezt átélni! Olyan jó, hogy ismerhetjük Őt!

Köszönjük a sok segítséget, támogatást, odaszánást.

Számokban: 1 nagy munkatársi csapat, több mint hetven résztvevő, 1 biciklis túra, 2 itt töltött sátoros éjszaka, 1 tűzoltós vetélkedő, 4 napsütéses nap, 1 viharos, 1 állati arcfestés, csillám tetkó, kézművesség, rengeteg focizás, 2 szalonnasütés, 5 bibliai történet, nyuszik, fürjek, 1 bárány, 1 db táncház és még sorolhatnám! Köszönöm Uram!

Polgárné Szendrák Edit

Fotók: Szarvas Huba, Varga Zita, Viniczai József