
Szeptember utolsó hétvégéjétől október első hétvégig tart a Teremtés Hete, melyen arról emlékezünk meg, felelősséggel tartozunk mindazért, amit Isten alkotott.

Ami a legalapvetőbb és a legkézenfekvőbb, azzal szoktunk a legkevesebbet törődni. Avagy figyelmünk középpontjába kell állítanunk teremtett voltunkat: az ember és környezete teremtettségét, mégpedig a Jézustól tanult szeretettel, olvasható a Teremtés Ünnepe weboldal köszöntőjében. „Ahhoz, hogy az emberiség útja elkanyarodjon a fenyegető szakadékoktól, melyek felé rohanni látszik - az éghajlatváltozás csapdájától, a környezetszennyezéstől, a Föld javainak igazságtalan elosztása által okozott egyre nagyobb feszültségektől -, meg kell tanulnunk újra harmóniában élni Isten teremtett világával. És meg kell tanulnunk jól viselni ennek a teremtettségnek a felelősségét is - mert a teremtmények között mi, emberek felelősséget hordozók vagyunk, írja Nobilis Márió.
tovább
Szeptember negyedik péntek éjszakája idén is a szenvedélyesen kíváncsiaké!
Végre újra kinyílnak a laborajtók, a kutatók ismét kibújnak fehér köpenyükből, és hétköznapi nyelven mutatják be a tudományt. A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája programjairól a tovább mögött olvashatnak.
A zenélés az életet, a létezést jelentette számára. Illés Lajos hetven éve született, és már öt éve nincs közöttünk. A magyar könnyűzenei élet meghatározó alakja dalaival, színpadi és filmzenei szerzeményeivel, a magyar népzene és protestáns zeneiség ötvözetével beírta nevét a hazai zenetörténetbe. Nagyszabású koncerttel emlékeznek rá szeptember 22-én, szombaton Budapesten.
Álomföldön
Illés Lajos az Illés-zenekar névadója és vezetője volt, mégis számos dolgot lényegtelennek tartott, amit a mai világban nem engedhetne meg magának egy sikerre törekvő, menedzser típusú vezető: nem érdekelte például a pénz és a protokolláris kapcsolatok építése. Egyetlen legyintéssel könnyen lemondott dolgokról, csak azért, hogy a szépet válassza - meséli a zenész legidősebb fia, Illés Dávid. A református lelkipásztor szerint az édesapjának a szó szoros értelmében lételeme volt a zene.
- Gyerekként az ajtón keresztül hallottam, ahogyan komponál az édesapám: énekel, zongorázik, fölveszi, meghallgatja, visszajátssza, egyszerűen érezni lehetett, hogy a szíve-lelke benne van abban, amit csinál.
„Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik
az Isten igéjét hirdették néktek ............"
(Zsid 13,7 - 8)

Kedves Testvérek!
Szeretettel meghívunk Benneteket az Országos Református Nőszövetség a Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Tanácstermében (1146 Budapest, Abonyi út 21.) 2012. szeptember 29-én 10 órai kezdettel rendezendő konferenciájára, melynek fő témája „A Református Egyház és a Református Nőszövetség feladatai változó társadalmunkban. Református válaszok korunk szociális kérdéseire"
A konferencia keretében kerül sor a Zsindelyné Tüdős Klára díjak átadására az Egyházkerületek által javasolt Testvéreknek.
tovább

2012. szeptember 26. (szerda)
Budapest, I. Szilágyi Dezső tér református templom
Tisztás Közösségi Hely
A konferencián szinte minden, a ma fiatalságát érintő kérdésről lesz szó.
tovább

Forrás: www.kalvinkiado.hu
tovább
Szeretetszolgálatunk a mindennapi segítségnyújtási lehetőségek mellett új feladatokra is várja az önkéntesek jelentkezését. Programok koordinálásától kezdve, rendezvényszervezésen át egészen az adminisztrációs feladatokig szeretettel várjuk lelkes támogatóink megkeresését.

Forrás: www.jobbadni.hu
tovább
A Dunántúli Református Egyházkerület a most működő református egyházkerületek közül haramadikként alakult meg, pontosan 400 évvel ezelőtt. Ennek kapcsán elevenítjük fel történetét.
A Dunántúli Református Egyházkerület története összefonódik a magyarországi protestantizmus kialakulásával, éppen ezért históriájának ismertetését nem 1612-ben, hanem majd száz évvel korábban, az 1520-as években kell kezdeni. A protestantizmus hazánkban három nemzedék alatt bontakozott ki: az első nemzedék befogadta a lutheri, a második a kálvini (svájci) reformációt; a harmadik létrehozta a protestáns püspökségeket, végül mindhárom országrészben kialakultak a protestáns (evangélikus, református) egyházszervezetek. A XVI. század utolsó harmada a magyar protestantizmus aranykorának tekinthető, hiszen ekkoriban az ország lakosságának mintegy hetvenöt-nyolcvan százaléka számított protestánsnak.
A reformáció eszméi terjedésének, terjesztésének legeredményesebb eszköze a prédikáció volt. Az Európa kulturális egységét biztosító latin nyelvet háttérbe szorította az anyanyelv-használat, amely utóbb a modern nemzeti identitás meghatározó tényezőjévé vált. Vándorprédikátorok járták a vidéket és hirdették az új eszméket, melyek a vallási élet evangélium szerinti megújítását szolgálták.
![]()

Szeretettel hívjuk a magukat fiatalnak érző testvéreinket az okt. 11-14-ig tartó önkéntes programunkra.
Fejér megyében végzünk önkéntes szolgálatokat:
Regisztráció október 1-ig a www.72ora.hu honlapon (5-25) fős csoportoknak vagy egyénileg!
Forrás: www.albaref.hu
tovább