Mezőföldi Református Egyházmegye

Egyre hangosabbak, mégis milyen jó, hogy itt vannak - Magyaralmási Ref. Egyházközség beszámolója

2024-10-21 12:01:23 / Imre Enikő

Első olvasatra nyugodtan gondolhatná valaki, hogy most az ifjúsági csoportunkról fogok írni és talán akkor is találó lenne ez a cím, de most valami egészen másról szeretnék beszámolni.

 

Hálásak vagyunk Istennek, hogy 10 éve madárbarát gyülekezet lettünk, ahogy korábban is hírt adtunk erről (Gyöngybagolyvédelem - A "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány beszámolója). Egy lelkes fiatalember érkezett akkor hozzánk, aki tudva, hogy csak körülbelül ötven százalék esélyünk van a sikerre, mégis egy OSB lapokból készült dobozt telepített a református templomtoronyba. Ide a tervek szerint egy röpnyíláson keresztül tudnak majd bejutni a madarak. El is készült a doboz, melyet felszerelt a helyére, azzal a reménységgel, hátha visszatérnek ide költeni a gyöngybaglyok, melyek már évtizedek óta hiányoztak Magyaralmásról. Pedig valamikor őshonos madarak voltak itt. A felújítások során azonban mindenütt kizárták őket, így nem tudtak helyet találni a költésre, mert ők óvatosságból magasabb helyeket keresnek, hogy biztonságban lehessenek a fiókáik. Telt-múlt az idő, és mi sokáig hiába vártunk, mikor felmentünk néha a toronyba, bekukucskáltunk egy résen át, de lakók évekig nem érkeztek a költőládába.

 

 

Idén azonban megtörtént a csoda, mert mi így tekintünk rá. Egy fiatal gyöngybagolypár költözött be hozzánk. Ezt abból is tudhatjuk, hogy először csak négy-öt tojást láttunk a fészekben. Ez volt az első költés idén, majd a nyári tábor alatt néhány fős csapattal ismét felmentünk a toronyba a harangokhoz és nagy meglepetésünkre útközben azt láttuk, hogy ismét voltak tojások a dobozban. Néhány hete hat új fióka gyűrűzésére került sor és mi nagyon örülünk, hogy idén 10 gyöngybagoly fiókával gyarapodhatott az állomány és hálásak vagyunk, hogy itt találtak otthonra ezek a hasznos madarak, amelyek egyébként összeszedik az egereket, kisebb rágcsálókat, kártevőket a környéken.

 

 

Tudjuk, hogy sajnos valószínűleg nem fogja minden fióka megérni az érett felnőttkort, mégis van folytatás. Ez a hat fióka is kirepül, mint az előző négy, de a fiatal pár minden bizonnyal itt marad és reméljük, még sokszor megörvendeztetnek bennünket fiókákkal. Igaz, néha az esti órákban kicsit meg is ijesztenek minket, mikor vadásznak, váratlanul meglepnek, furcsa hangokat adnak ki, mégis milyen jó, hogy itt vannak!

 

Valljuk meg őszintén, előfordul, hogy aggódunk a gyülekezetünk jövője miatt, ami érthető is. Nálunk is most van kirepülőben egy ifjúsági csoport, többen megkezdték a főiskolát, egyetemet. De legyen reménységet adó bátorítás ez a példa is, hogy van folytatás. Reméljük, hogy nálunk is hamarosan indul a következő ifjúsági csoport! Hiszem, hogy Isten kegyelméből lesznek mindig újak, gyermekek és fiatalok is! Ha pedig majd kiröpülnek, és úgy tűnik elölről kell kezdeni a magvetést, mert valószínűleg nem marad minden fiatal itt a faluban, akkor is van reménység. A fiatalok közül, akik megtérnek és elkezdik követni az Urat, sokan messze kerülnek majd innen. Mégis milyen jó, hogy most itt vannak! Reménység szerint, majd valahol egy közösség hasznos tagjai lesznek és egy gyülekezet proiftál majd abból, hogy ők itt felnőhettek. Szolgálni fognak az Úrnak és felnőtt felelős keresztyénként viszik majd magukkal a krisztusi szeretetet, a fészekmeleget, amit itthon a gyülekezetben megtapasztaltak.

 

Legyen ez a mi kis örömünk bátorítás mindenki számára. Van reménység! Istenünk gondviselő szeretete velünk van és ahogy Jézus megígérte, Ő Szentlelke által velünk is marad minden napon a világ végezetéig.

 

 

Polgár Tibor

lelkipásztor

 

Fotók: Kovács Barnabás