Mit is írhatnék, hisz már éjszakába nyúlóan hallgattam meg a kórusok műsorát, hangfelvételről, amit egyik társunk vett fel. Bevallom, hogy a Márkus -Oroszi Dániel tiszteletes által angolból lefordított, megálmodott, koreografált, - „a Nézz az Úrra nagy hittel „- 6,5 percesét, kétszer is. Éppen itt, ebben a kis őrségi őriszentpéteri református templomban csendült fel a teljes dal először magyar nyelven. Ősbemutató. Nagyon kedves feladat volt számunkra, minden kórustag nevében elmondhatom, hogy Márkus-Oroszi Dániel tiszteletessel, Krisztinával, együtt énekelhettük Farkasné Márkus Éva kántor vezényletével ezt a nagyon szép református egyházi éneket ebben a feldolgozásban, magas szinten képzett zenészekkel, Boldog András, Rácz Zoltán, Bánáti Norbert és Farkas Balázs közreműködésével.

Előrevettem, az eseményt, pedig a templomi szolgálat végén volt, csak mert utolsóként is erről szeretnék írni, még egy gondolatsort.

Kezdem az elejétől.

Először a Himnusz, a jelen lévő lelkészek, a gyülekezet, a kórusok együtt, csak úgy zengett a templomban a magyar nép imádsága, megalapozva a délutánt, előrevetítve a közös imádság, az igeolvasás hangulatát, azt is, hogy jó lesz, mert együtt énekelni jó!

És ahogy el is hangzott, az esperes úrtól. Az éneklés tudománya isteni adomány, amikor elfogynak a szavak, akkor azt a zene, az éneklés tudja igazán átadni, az érzést, az együvé tartozást. „Aki énekel az kétszer imádkozik.”

Nincs is szebb annál, amikor felcsendül a magyarok imádsága a református templomokban az istentisztelet elején, főleg akkor, ha sokan, nagyon sokan éneklik egyszerre, mint ma is.

Vasárnapról -vasárnapra erősítve bennünk, a magyarságtudatunkat, hiszen Isten tenyerén vagyunk, hogy ezt a szép hazát kaptuk örökségül, hogy itt vagyunk otthon, hogy pont ide Közép-Európa szívébe születhettünk mi is, mai magyarok.

A folytatásban. Mindenki részt vett ebben a közös imádkozásban, éneklésben, bevonva a gyülekezetet, a kórusok szolgálata fellépése között.

Még a játékosság, a vidámság is jelen volt a kánon éneklésekor, amit az őriszentpéteri kántor asszony vezényelt le. Csak úgy áradt a szeretet, a kórusok és a gyülekezet között teljes összhangban. Jó volt hallgatni, elsőnek a

- Zalaegerszegi énekkart Varga Annamária karnagy vezetésével.

Orgonál: Kiss Szabolcs

- Dr.Juhász Sándor gitáros énekét.

- Szentgotthárdi evangélikus énekkart Kollerné Loós Zsuzsanna lelkészasszony vezetésével.

- Őrségi Baráti Kart Boldogh András zenepedagógus karnagy vezetésével, hangszeres kíséretével.

Az őriszentpéteri polgármester, Őr Zoltán a köszöntőjében elmondta, méltatta, hogy egy igazi, jó közösségi hely lett ez a templom Márkus- Oroszi Dániel lelkészi szolgálatának köszönhetően. Ebben a régi, -1790-ben - épült műemlék templomban, a mai napon, ezen a szép napsütéses délutánon most szívet melengető dalok csendültek fel, nagyon képzett zenészek kísérték a kórusokat, és színesítve, mély érzelmi hatást váltott ki már a délelőtti istentiszteleten is Bánáti Norbert szép játékával, mert a zene az imádság, ha szívből jön, felemel, gazdaggá tesz.

Az estebéd, a piknik hangulat, a közös beszélgetés már csak ráadás. De pont a közös beszélgetés koronázza meg ezeket a rendezvényeket.

A törődésért, a támogatásokért, a vendéglátásért felsorolhatatlanul sokaknak, - tízen fölül - köszönetet mondott a lelkészünk, de nekem a legszebb mondat mégis az volt a mindenki számára biztosított eligazító anyagban, a köszönet címszó alatt:

„és végül NEKED. Hogy velünk énekelsz!”

Kell ennél szebb köszönet az éneklésre rendelt vasárnapon? Vagy csak úgy, kell ennél emberibb, figyelmesebb, köszönet?

Ezek azok az eltalált egyszavas, vagy rövid mondatok, amik szíven találják a másoknak és maguknak is örömöt szerző, örömet szerezni tudó embereket, hogy nyitottak befogadóak legyünk egymás irányába, hogy tudjunk együtt énekelni, együtt zenélni, mindannyiunk és mások örömére. Ez a vasárnap délután erről szólt. Ezek azok az egyszerű mondatok, amit az esperes úr is használt, amit a tiszteletes urunk is használ, ami bevonzza a bármilyen felekezetű az embereket a templomokba, az Isten házába, ahol a fő szempont az, hogy „Nézz az Úrra nagy hittel”

Köszönöm szépen, hogy leírhattam a gondolataimat, hogy többed magammal aktív részese lehettem a 2024.ben megrendezett Cantate vasárnapi közös éneklésnek.

Rimán Lászlóné az egyik alt, az Őrségi Baráti Karból

Fotók: Simon Attila