450 éve a Pozsony melletti Szenczen született Szenczi Molnár Albert zsoltárfordító, nyelvész, humanista, református lelkipásztor, aki a magyar kultúra és irodalom kimagasló alakja.
A protestantizmus szellemi értékeit közvetítette Nyugat-Európa egyetemi városaiból hazájába, Magyarországra. Fordításaival felemelte a magyarság szellemi színvonalát a nyugati reformáció rangjára. Ezzel egyidőben mindenki számára olvasható formában is bemutatta a magyar nyelv és gondolkodás teljesítményét. Legfontosabb műve a latin-magyar magyar-latin szótár és a latinul megírt magyar nyelvtan. Egyházi gyülekezeti életünkben arról nevezetes, hogy zsoltárfordításait mind a mai napig szívesen énekeljük. Jó példa erre a 90. zsoltár: „Te benned bíztunk eleitől fogva…” Ezeket a sorokat Sz. Molnár Albert rendezte énekelhető strófákba.
Eredetileg ácsnak vagy molnárnak szánták szülei, de már gyermekkorában megérintette a hit és a tudomány szépséges együtthatója. Göncön Károli Gáspár környezetében tanúja lehetett a Vizsolyi Biblia fordításának és nyomtatásának. 1590-ben németországi tanulmányútra indult, ezzel kezdetét vette több évtizedes vándorélete. Tanult és tudományos munkát folytatott Wittenbergben, Heidelbergben, Strasbourgban.
Bejárta Svájcot, meglátogatta a kálvinista városokat. Beutazta Itáliát is, majd visszatért Németországba. 1603-ban fél év alatt elkészítette latin–magyar és magyar–latin szótárát, melyet Rudolf császárnak ajánlott. 1607-ben látott napvilágot híres zsoltároskönyve.
Javított formában adta ki a Károli Bibliát 1608-ban Hanau városában. Majd sajtó alá rendezte az első hordozható Bibliát is, mely a hétköznapi egyházi és egyéni kegyesség szempontjából is nagy előrelépés volt. Ez a kisméretű Biblia 1612-ben jelent meg Németország Oppenheim nevezetű városában.
Hodánics Péter lp.