Pápai Református Egyházmegye

 

Ifjúsági imaéjjeli, 2025

2025-10-25 19:59:23 / Füstös Gábor

Nagy izgalommal készülődtek a dudari ifisek az első imaéjjelükre. Sok kérdés, sok kíváncsiság volt bennük, mi is fog ott történni. A Pápai Gimnázium tiszteletet parancsoló épülete előtt még meg voltak szeppenve, de végtelenül barátságos légkör fogadott bennünket már a regisztrációnál is. Mosolygós, kedves fiatalok, akik közvetlenül léptek oda hozzánk, mintha ezer éve ismernénk egymást. Ajándék karkötő, legfontosabb infók és még bátorító csoki is segítette a fiatalok első néhány lépését az imaéjjelen. Innentől pedig valahogy minden ment magától. Hamar feloldódtak és otthonra leltek a többiek között.

„Fókuszban: az imádság” címmel került megrendezésre idén a Pápai Egyházmegye Imaéjjele a TALK szervezésében. A hatalmas élménycsomagból és az Istentől kapott üzenetek sokaságából szeretnék néhány benyomást megosztani.

Az első benyomásom a TALK szervezéséről talán egy szó: profi. A szervezők belülről biztosan nem voltak megelégedve mindennel, hiszen mindig lehetne jobban. Azonban kívülről annyira zökkenőmentes programot tudtak a fiataljaink elé élni, hogy öröm volt nézni a szervezett munkát. Annyi lelkes szervező, beépített ember segítette a gördülékeny menetet, hogy minden fennakadás nélkül zajlottak a programok, pontról-pontra. Vonzó volt látni a TALK szervezők őszinte, lelkes szervezését. Semmi kényszer, ha nem mondtak volna semmit, már a hozzáállásuk is evangéliumi volt!

Második benyomásom az imaéjjel hangulata. Nehéz szavakban mindezeket összefoglalni. De annyi minden segítette a fiatalokat ahhoz, hogy megérkezzenek. Sokfelől, sokféle élethelyzetből érkeztünk, mégis úgy érzem, hamar sikerült összehangolni a csapatot. A közel 80 fiatal kezdés után 1 órával dicsőítette Istent énekszóval, tapssal és szeretetközösséggel. Jó volt látni, ahogy a dicsőítés alatt találkoznak a tekintetek, felállnak és összeölelkeznek emberek. Megérkeztek. Egymáshoz és Jézushoz is. Egy estének a hangulata sok mindentől függ. Ha azt írnám, hogy egy gimnáziumi tornateremben dicsőítettük Istent, nem túl vonzó helyszínt képzelünk magunk elé. Nem csupán a LED-sorra, vagy a hangulatos világításra gondolok, amely szintén sokban segítette az imaéjjel hangulatát, hanem egyszerűen a lelkület és az Isten imádata, amely már az ülésrendben is megmutatkozott. Körbeültünk egy látszólag üres kört. A zenekar is szerves része volt ennek a körnek. Középen mondhatnánk egy üres kör volt, mégis a leghagyományosabb református Krisztus-imádat szimbóluma volt ott. Egy családként az Úr Jézus vendégei lehettünk. Mintha Zákeusok lennénk, akik az Úr Jézussal tölthetünk egy éjszakát. Ki tudja hány beszélgetés, lelki imádság, fohász hangzott el ott akkor.

Harmadik benyomásom az imaéjjel üzenete. Nem könnyű ma érdekessé, vagy éppen emészthetővé tenni a fiataloknak az üzenetet. Mégis úgy láttam résztvevőként, hogy ez most sikerült. Egyszerű, gyakorlatias, képies áhítatok mellett nagyon fontos volt a fiatalok hangja. Hallgathattunk egy élő podcastet, ahol három fiatal beszélgetését követhettük az imádságról, sőt a résztvevők kérdéseit firtatták. Olyan hiteles megszólalások, és őszinte válaszok ritkán adatnak egy-egy fiatal életében, mint akkor ott. Én éppen azt figyeltem meg az élő podcast alatt, amely talán 1 órát is felemésztett időben, hogy csend volt. Nem fészkelődtek a fiatalok, hanem figyeltek. Radarozták azt a három hívő fiatalt, akik éppen megvallották, hogy és mikor tudnak imádkozni és milyen nehézségekkel vagy bizonyságokkal rendelkeznek.

Az imaéjjel nagy feladata, hogy mindez éjjel történik. Fáradt, iskolából érkező fiatalokkal kell valamit érdemben kezdeni. Valahogy ezt a testi fáradságot elhagytuk és még éjfél után is a társastánc rejtelmeiben forgolódtunk és egészen hajnal háromig beszélgetések morajlása törte meg a csendet a Pápai Református Gimnáziumban. Az Isten kegyelmének áldását láttam, éreztem, tapasztaltam az imaéjjelen a fiatalok között. Hálásan köszönöm a szervezők áldozatos munkáját. A dudari ifisek reggel hazafelé kissé fáradtan, de határozottan kérdezték: Ugye jövőre is jövünk?

Deák László

Az imaéjjel fotógalériája megtekinthető itt.