A Rédei Református Egyházközség Honlapja

Egyházmegyei Asszonykonferencia

2017-03-26 18:10:09 / Barta Zsolt

Reformáció 500 és nők

 

 

 

Az idei egyházmegyei asszonykonferenciát a Tatabánya-Bánhida-i Református Egyházközség szervezte. A templomukhoz közeli Puskin Művelődési Ház fogadta be a rendezvényt tekintettel a gyülekezet adottságaira. Szilágyi Hajnalka lelkipásztorasszony köszöntőjében jelezte, hogy parókia építés előtt állnak. Reméli, hogy néhány év múlva a lelkészcsalád átköltözése után egy újabb egyházmegyei konferenciát fogadhatnak a megújult és megnövekedett gyülekezeti helységekben.

 

 

 

 

A közel kétszáz résztvevő Isten áldásaival telhetett meg a hosszúra nyúlt délelőtt folyamán.

 

 

 

A kezdő áhítatban Sugárné Damó Márta, Kisigmánd és Szákszend lelkipásztorasszonya, arról beszélt, hogy a Biblia szerint milyen az a derék asszony, akire nagy szüksége van egy férjnek, egy családnak és egy gyülekezetnek is. Nemcsak jó háziasszony, jól bánik a család anyagi bevételeivel, hanem derűsen néz a holnapra, gyermekei tarsolyát hittel és szeretettel tölti meg.

 

 

 

 

A gyülekezet énekkarának szolgálata vezetett át minket az első előadásra. Császárné Pungur Judit dorogi nagytiszteletű asszony mutatta be számunkra három reformátorunk feleségét, Katharina von Bora-t, Anna Reinhart-ot és Idelette de Bure-t.

 

 

 

 

Bár mindhármuk életútja más volt, mégis mindhármukról elmondható, hogy odaadóan szolgálták férjüket és vele együtt a gyülekezetet. Istentől szerzett segítőtársak voltak jóban rosszban. Bora Katalin nemcsak született hat gyermekükről gondoskodott, hanem Luther tanítványait is kosztolta, földeket bérelt és sörfőzdében is dolgozott. Zwingli felesége egy roppantul művelt és fiatalon megözvegyült három gyerekes édesanya volt és örömmel vállalták azt a négy gyermekeket is, amelyeket közösen kaptak Istentől. Kálvinnak és feleségének nem adatott ilyen bőséges gyermekáldás. Három gyermekükből két lány halva született, egyetlen fiúkat pedig két hetesen elveszítették. Legjobb barátjának, Farelnak, levélben számol be kínzó veszteségeikről: "Az Úr súlyos és égető sebet ütött rajtunk kis fiúnknak halálával. De ő atya, jól tudja, mi válik gyermekeinek javára."

 

 

 

A második előadást Kovácsné Gombos Tímea tartotta arról, hogy hogyan segíthetjük a hitre jutás útján gyermekeinket, unokáinkat. Akinek nincsenek saját gyermekei vagy unokái, annak is vannak lelki gyermekei, minden olyan gyermek, akinek a keresztelőjén kimondja, hogy „ígérem és fogadom". Mármint azt, hogy a családot segíti abban, hogy gyermeküket hitben neveljék. Az elméleti és igei megalapozás után jöttek a gyakorlati tanácsok.

„Nagyon tetszett nekem a második előadásban, hogy gyakorlati segítséget kaptunk abban, hogy hogyan neveljük és segítsük hitre gyermekeinket és unokáinkat. Akarva-akaratlanul példák vagyunk előttük. Emellett nagyon fontos a mindennapi „vallásos" rítusok, szokások kialakítása, mint például esti imádság, közös Biblia olvasás, éneklés, közös templomba járás. A gyermekeket, unokákat nem küldeni kell a templomba, hanem vinni." (Hlavács Attiláné)

 

 

 

 

A konferenciát énekléssel zártuk, majd közösen elfogyasztottuk az ebédet, amely során lehetőség nyílt beszélgetésre, az előadások által felmerült gondolatokat megosztani egymással. Emlékül egy Igés kártyát kaptunk.

 

Barta Lívia

Galéria

anna reinhart.jpeg DSC00851.JPG DSC00852.JPG DSC00853.JPG DSC00854.JPG DSC00855.JPG DSC00856.JPG DSC00859.JPG DSC00860.JPG DSC00862.JPG DSC00863.JPG DSC00864.JPG DSC00866.JPG DSC00868.JPG DSC00869.JPG