Kaposvári Református Egyházközség Honlapja

2020. április 8.

2020-04-08 09:08:31 /

Áhítat, 2020. április 8., Kaposvári Református Egyházközség

 

Ige: Lukács 22, 1-6

 

„Elment, és megbeszélte a főpapokkal és a templomőrség parancsnokaival, hogyan adja őt a kezükre.” (Lukács 22, 4)

 

Madách Imre Az ember tragédiája című művében Lucifer Istennel való vitájában így beszélt magáról: „S egy talpalatnyi föld elég nekem. Hol a tagadás lábát megveti, Világodat meg fogja dönteni.” Most Júdás odébb lépett. Jézustól a főpapok felé. Abban a pillanatban, amikor ő meggyengült, már a helyét el is foglalta a Gonosz és ott állt a legbelsőbb körben. Többször olvasunk arról a Szentírásban, hogy a Gonosz jelen van. Emlékezzünk csak Jézus megkísértésének a történetére. De közvetve minden farizeussal és vallási vezetővel lefolytatott vitában is jelen volt. De ez most más. Nagyon más. Eddig mindig kívülről érkezett a veszedelem. Most azonban leomlott egy fal, most már a veszély belülről, a tanítványok legszűkebb köréből érkezik. S emlékeztet mindenki arra, hogy a kísértés nemcsak a külső, a kívülről is látható dolgokra vonatkozik, hanem igenis jelen van az ember belső szobájában és szívének legrejtettebb gondolataiban is. A kísértés legnagyobb veszélye mindig abban van, ha eléri az ember legbelsőbb körét. Pár hete, mikor még nem voltak ennyire szigorúak a kijárási korlátozások feltette egy lelkipásztor kollegám a kérdést, hogy vajon ha most be kellene számolnunk az elmúlt két hetünk minden találkozásáról és minden helyet fel kellene sorolnunk a vírus gyanúja miatt ahol jártunk, vajon büszkék lennénk rá?

A mai Ige figyelmeztet és imádságra, kitartásra szólít egyszerre bennünket. Figyelmeztet arra, hogy egy pillanatra se higgyük, hogy legszűkebb családi, baráti, testvéri, kollegiális vagy hivatalos körünkben nem keresi a gonosz a talpalatnyi földet, ahová belépjen. Éppen ezért mondjuk el annak, akinek csak tehetjük ma, hogy tartson meg bennünket Jézus szeretete a mostani békességünkben! Másrészről pedig az Ige imádságra hív minket, hiszen most sokan csak a belső, családi köröket élik meg, nap mint nap. Nem mehetünk sehová, nem érintkezhetünk a belső körön kívül senkivel. Hordozzuk ezért imádságban a családokat, hogy amíg a belső körre több teher, eleddig a külső körre tartozó és ott elvégzendő feladatok nehezednek, ne legyen a gonosznak lehetősége a megfáradt, odébb lépni akaró tagok helyére belépni! Hordozzuk ma imádságban az otthonlévőket, hogy belső körüknek ne a megtépázását, hanem a soha nem látott magasra repülését hozzák el ezek a hetek! Tartson így meg bennünket Jézus Krisztus szeretete! Ámen

 

(Dr. Petró László)