Várpalota-Pétfürdői Református Egyházközség Honlapja

Öt dolog, amivel a Facebook ártani tud a keresztyén életmódnak

2015-06-02 22:11:51 / Lukátsné Orovicz Piroska

Írta: Michael J. Kruger

Kedvenc gyerekkori emlékeim közé tartozik az, amikor 1977-ban láttam a Star Wars (Csillagok háborúja) című mozifilmet. Másokhoz hasonlóan engem is teljesen letaglózott.  Nem volt egyetlen ehhez fogható film, amit korábban csináltak. Mindannyiunkat magával ragadta az űrhajók, fénykardok, furcsa teremtmények és távoli galaxisok új világa. Az átlag mozinéző figyelmét megragadó dolgok közül kétségtelenül a jövő csodálatos technológiája volt a legmeghatározóbb. Milyen lenne személyiséggel rendelkező robotokkal rendelkezni, űrhajóval a föld fölött lebegni, sakkot játszani holografikus figurákkal vagy egy elvesztett végtagot mesterséges testrésszel pótolni?

Természetesen napjainkban ezeket a dolgokat túlnyomóan már megvalósították. Amikor néhány évvel ezelőtt a fiam DVD-én nézte meg a filmet arra a megállapításra jutottam, hogy a filmben látott legtöbb technológiai újítás egyáltalán nem nyűgözte le, mert egy részük meglehetősen élethűnek (valóságosnak) tűnt számára. Számára a gyors űrhajók, a fénykardos űrharcok és a vicces akciójelenetek voltak megragadóak. Olyan világban élünk, ahol a technológia észvesztő ütemű fejlődésére szinte rácsodálkozni is alig tudunk. Napjainkban ezt leginkább a közösségi média (Facebook, Twitter, Myspace, chat stb.) területén érezzük.  Állítólag ma sokkal jobban kapcsolatban vagyunk egymással, gyakrabban kommunikálunk másokkal, mint korábban valaha is.

De miközben a fiam jövőjéről és a modern életről töprengek, fel kell tennem azt az egyszerű kérdést, hogy mindez a technológiai fejlődés van-e a valamilyen hatással arra, ahogy az egyházra tekintünk? Természetesen, a közösségi média nagy része pozitív és hasznos dolog. Az egyház él is ezt a technológiai eszközzel, hogy Krisztus ügyét előrevigye. Én sem hagyhattam ki a kommunikáció technológiai formáinak hatásáról írt cikkemben az ironikus megjegyzéseket. Mindamellett van néhány aggodalomra okot adó tényező. Következzen néhány a „Facebook-kultúra" jellemvonásaiból, amit minden hívő embernek feltétlenül figyelembe kell venni:

1. Rövid távú figyelem/korlátozott tanulási képesség. Nehéz elképzelni, hogy azok, akik rövid szöveges üzeneteken (sms, tweet) keresztül jutnak információkhoz, képesek lennének végigülni egy 35 perces prédikációt és esetleg még oda is tudnának figyelni. Ezt azt jelenti, hogy le kellene rövidíteni a szertartásokat vagy szórakoztatóbbá kellene tenni? Vagy inkább keményebben azon dolgozni, hogy segítsük gyülekezeteinket a tanulásban? Remélhetőleg inkább az utóbbi.

2. A tekintély elvetése/túlzott törekvés az egyenlőségre. A közösségi média egyik leginkább figyelmen kívül hagyott hatása az, ahogy a tekintéllyel rendelkező személyekre, intézményekre nézünk. Az internet teremti meg a legnagyobb egyenlőséget: itt mindenki hallathatja a hangját. Mindenki lehetőséget kap, hogy elmondja saját gondolatait, véleményét.  Egy blogbejegyzés, vagy egy fontos hír kapcsán mindenki megírhatja saját kommentjét. Ez határozottan  jónak mondható, de oda vezethet, hogy az ember egyenlőnek tartja magát mindenkivel:úgy gondolja, személyes véleményét nem lehet értékelni vagy kritizálni Ez a biblikus egyházfogalom szempontjából problémát jelent, amely szerint az egyház és lelkész egyfajta tekintéllyel bírnak az emberek életében.

3. Felszínes, mesterkélt  kapcsolatok. Sherry Turkle az MIT egyetem professzora arra a megállapításra jutott, hogy azt hisszük, hogy a Facebook-on és a hasonló közösségi oldalon megjelenve magunkat mutatjuk meg, pedig gyakran csak egy olyan személy jelenik meg a mi nevünk alatt, aki a fantáziánkban létezik, a fantáziánk szüleménye. Más szavakkal, az emberek úgy érezhetik, hogy ezeken az oldalakon nagyobb közösségi életet élnek, mint korábban, de igazából még nagyobb a távolság attól a közösségtől, amihez tartozónak érzik magukat. Ezzel szembeni az igaz keresztyén közösség megköveteli, hogy élő  kapcsolatban legyünk azokkal, akikkel egy közösségben vagyunk, így őszintén szembenézhetünk bűneinkkel és Krisztusban együtt növekedhetünk Krisztusban.

4. A fizikai jelenlét hiánya. Turkle a következő megállapításra jutott: „Az emberek őszintén elismerik, hogy inkább küldenek emailt vagy hagynak üzenetet a hangpostafiókban valakinek, mintsem, személyesen találkozzanak az illetővel. Az új technológiák következtében a személyes kapcsolatok leépülnek, szabályozzák azok természetét és terjedelmét." A modern technológia létrehozhat egy nem fizikai „mintegy" valódi létezést. Ironikus, hogy a gnoszticizmus, az egyik legrégebbi kereszténységgel szembenálló irányzat azt hirdeti, hogy a fizikai világ természeténél fogva gonosz és, hogy az üdvözülés feltétele a fizikai testből való kiszabadulás. Ezzel szemben, a bibliai alapú kereszténységnek erőteljes és pozitív fizikai jelenléte van. A szemtől szembeni jelenlét számít. Egy nap a mennyben valóban új életre kelt testünk lesz és fizikai valójában látjuk majd Krisztust és egymást.

5. Kis mértékű elkötelezettség/felelősség. A Facebook jellegű kommunikáció vonzó tulajdonságai közé tartozik, hogy ezekből keveset követel meg tőlünk. Teljes mértékben szabályozni tudjuk a kapcsolatok időtartamát, intenzitását és erősségét. Bármelyik pillanatban könnyedén abba is tudjuk hagyni a kommunikációt. Azonban a keresztyén élet és a valódi keresztyén kapcsolatok nem így működnek. Nekünk szövetségszerű megállapodásunk van a többi keresztény emberrel. Másképpen, a keresztyénség közösségi szemlélete szemben áll a mai modern kor individualizmusával és a modern kor technikai partnerkapcsolatával.

Hogyan tovább? Hagyjuk magunk mögött a modern világot, költözzünk vidékre és kövessük az amish életformát? Egyáltalán nem ez a megoldás. Ennek az írásnak nem az volt a célja, hogy elítéljük a modern kommunikációs technikákat, hanem az, hogy legyünk tudatában annak, hogy ezek a technikák és eszközök milyen kihívásokat jelentenek az egyház szolgálata számára posztmodern napjainkban. Önmagában a technológia nem bűnös, de felerősítheti a szívünkben és a gyülekezet szívében jelenlévő bűnmintákat. Valamit mindenképpen válaszolni kell erre: mutassuk meg az embereknek, hogy mi az egyház és mi az ő helyük benne. Másképpen fogalmazva: teljes képet kell adni a keresztyén egyház tanításairól.

(Ford: Gönczöl Csaba)