Sok ember természetéből adódóan hajlamos a szomorkodásra és számukra az öröm (örülni valaminek) folyamatos kihívást jelent. Martyn Lloyd-Jones könyvében (Spiritual Depression – Lelki (hitbeli) depresszió) meglepő módon a legfontosabb okok között a személyiséget és a vérmérsékletet említette. Lehet, hogy igaza van.

Azonban vannak más magyarázatok is. A fiatal anyukák gyakran meglepődve tapasztalják, hogy milyen fáradtnak – kialvatlannak, kimerültnek – érzik magukat és küzdeniük kell, hogy örömet találjanak életükben. Ha most éppen szenvedsz vagy szomorkodsz valami miatt valószínű, hogy még nem ismerted fel, hogy Isten különleges örömforrás számodra. Ne feledkezz meg róla, hogy az ellenségeink gyűlölnek minket és az örömünk utolsó cseppjét is el akarják venni tőlünk.

Azonban a legszánalmasabb keresztyének, akiket láttam nem állnak két lábbal a földön.

Ők – úgymond – „kétfelé sántikálnak" (két kapura játszanak). Tekintetük egyszerre irányul a földi és a túlvilági életre. Egyrészt Krisztushoz fordulnak segítségért, másrészt viszont a földi világban próbálják megtalálni a biztonságot, megelégedést, élvezetet, és a beteljesülést. Két irányba tekintgetnek és próbálnak megfelelni, ezért aztán nem igazán boldogok.

Te is ilyen vagy? Az egyetlen út az öröm eléréséhez: mondj igent Istenre. Ez viszont azt jelenti, hogy nemet kell mondani a világra.

A nagy Igen

Fontos, hogy minden keresztyén ember meg legyen győződve arról, hogy Isten jó, sőt mi több az egyedüli jó.

Ha nem fogadjuk el teljes mértékben, hogy Isten kizárólag jó, akkor nem tudunk nemet mondani olyan dolgokra, amik az öröm ígéretet adják, de bánatot okoznak. Nem merjük hinni, hogy Istenen és az ő akaratán kívüli nemcsak egy kis jó létezhet számunkra.

A Zsoltárok könyvében ez a gondolat több helyen is megjelenik.

Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen. (Zsolt. 16:2).

Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön! (Zsolt. 73:25)

Hívlak téged, oh Uram; s ezt mondom: Te vagy oltalmam és örökségem az élőknek földén. (Zsolt. 142:6)

A Újszövetségben Jakab így fogalmaz:

Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai! Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka. (Jakab 1:16-17)

A világon a jó minden egyes cseppje Istentől származik. Semmi sem lehet jó, hacsak nem Istentől való. Egy vidám keresztyén hisz ebben és erre teszi fel az életét.

Kálvin János ezt így fogalmazza meg:

Bár Istent eszünk nem képes anélkül megfogni, hogy valami tiszteletet ne tulajdonítson neki, mégsem volna kielégítő egyszerűen csak annyit tudnunk felőle, hogy ő egy, akit mindenkinek tisztelnie s imádnia kell, ha meg nem volnánk győződve arról, hogy ő minden jónak forrása és hogy sehol egyebütt jót nem kereshetünk, csak nála... Mert míg az emberek nem érzik azt, hogy mindenért Istennek tartoznak, hogy az ő atyai gondja által tápláltatnak, hogy minden javaiknak Isten a szerzője, úgyannyira, hogy rajtuk kívűl semmit sem kell keresni, addig magukat önkéntes készségből sohasem vetik Isten hatalma alá. Sőt, ha teljes boldogságukat nem ő benne helyezik, soha igazán és teljes szívből nem adják magukat által Istennek. (Kálvin János: Institutio - A keresztyén vallás rendszere, 1. könyv, 2. fejezet 1. vers)

Isten jó. Az egyedüli jó. Minden jó Istentől való.

Az egészben a legjobb, hogy Isten nekünk adta magát. Ő a mi örömünk - szívünk kimondhatatlanul ragyogó gyönyörűsége.

Dávid így szól,

Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké. (Zsolt. 16:11)

A nagy Nem

A gonosz megpróbálja elhitetni velünk, hogy Istenen kívül is találunk jó és kielégítő dolgokat. Ezért nekünk muszáj keményen és hangosan nemet mondani mindenre, ami az Isten nélküli jó ígéretével kecsegtet. A határozott elutasítás a keresztyéni örömből adódik.

A bűn lényege, hogy az Istenen és az ő akaratán kívül álló jót keresi. Ez az, ami Évát is becsapta.

És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kívánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék. (1 Mózes 3:6)

Évához hasonlóan vétkezünk mi is. Amikor az életemben elkövetett bűnök felszíne alá tekintek, azt látom, hogy megpróbálok valami Istentől és az ő útjaitól eltérő jót találni. Ez lehet a szórakozás, biztonság, elégedettség, igazságosság, valahova tartozás, kényelem, fizikai szükségletek stb. De mindezt Isten közreműködése nélkül próbálom elérni.

Végső soron ez bálványozást jelent. Úgy tekintek ezekre a dolgokra, mint amik kielégítik a szükségleteimet és beteljesítik a vágyaimat. Ezek az „istenek" örömöt ígérnek, de csak gyötrelmet hoznak.

Ezért van az, hogy a kishitű keresztyének nem lelnek örömöt Krisztusban.

Dávid így szól:

Megsokasodnak fájdalmaik, akik más isten után sietnek; (Zsolt. 16:4)

Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban múlnak éveim; bűnöm miatt roskadoz erőm (Zsolt. 31:10)

Az öröm megtalálása miatt más istenek után rohanunk, de csak bánatot találunk.

Egy fiatal nő tudja, hogy nem kellene férjhez mennie egy nem keresztyén emberhez, de úgy gondolja, hogy ebben a kapcsolatban – amiben nincs benne Isten – meg fogja találni a szerelmet és a biztonságot. Jót akar magának, de ezt nem Istentől várja, és ez megsokszorozza a bánatát.

Egy férfi azt gondolja, hogy felnőtt filmekben és az alkalmi kapcsolatokban találja meg a beteljesülést. A szexuális öröm jó dolog, de csak az Isten által szabott módon. Azonban a férfi ezt másképpen akarja elérni és így az örömszerzés röpke pillanatai kellemetlen szájízt okoznak neki.

Egy nő nagy jelentőséget tulajdonít a pletykáknak. Fontosnak érzi magát, amikor más emberek viselt dolgairól beszélhet. Számára nem fontos Krisztus. Értékét másban próbálja megtalálni.

Egy engesztelhetetlen férfi haragja nem enyhül. Azt gondolja, hogy csak ilyen magatartás mellett tudja helyesen csinálni a dolgokat. Az igazságosság jó dolog, de ő ezt nem az egész világ bírájától (Isten) várja. Ő is más isteneket követ.

Válaszd azt, akit szolgálni fogsz. Tekints Istenre és az ő akaratára, ami az életedben jelentkező minden jó ajándékot elhozza. A zsoltárost idézve, ... te vagy az én erősségem (Zsolt. 16:5).

A kishitű keresztyének nem boldogok. Reményünk legyen Istenben és ne kövessünk hamis isteneket. Ez vezet el minket az örömhöz.

Fordította: Gönczöl Csaba
Lektorálta: Lukátsné Orovicz Piroska