Idén a szeptember utolsó és október első vasárnapja közötti időszak a Teremtés Hete, amikor a Magyarországi Egyházak együtt gondolkodnak az energia és klímaváltozás témájáról, valamint arról, hogy az egyházaknak milyen szerepe és hangja legyen e tekintetben, különös tekintettel a mértékletességre és az újrahasznosításra. Kiemelt témánk az éghajlati igazságosság egy gazdag meg egy szegény, azaz Nátán példázatán keresztül. Változnunk és változtatnunk kell annak érdekében, hogy az utánunk következő nemzedékeknek élhető jövőt biztosítsunk bolygónkon!

Az éghajlatváltozás az egész világot érintő probléma. Az éghajlati igazságosság témájával az idén Párizsban megrendezésre kerülő konferenciára tekintünk előre. A Párizsi Klímacsúcson az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan mértékű korlátozásáról terveznek megállapodni az ENSZ tagállamai, amely biztosítaná, hogy a Föld éghajlatának átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti időkhöz képest legfeljebb két Celsius-fokkal legyen magasabb. Az atmoszféra, mint „köztulajdon" az üvegházhatást okozó gázok tárolása során egyre jobban túlterhelődik. Ezt 90%-ban a fosszilis fűtőanyagok energia előállítás érdekében történő elégetése okozza. Ennek következtében fokozatosan nő a Föld hőmérséklete, a sarkvidékek jege olvad, Grönland és az Antarktisz jégpáncélja zsugorodik, a tengerszint emelkedik. A párizsi klímakonferencián meg kell születnie egy minden országra kötelező érvényű szén-dioxid kibocsátás csökkentési kötelezettségeket előíró globális klímaszerződésnek, amely 2020-ban lép életbe. A kiotói szerződés, melynek második kötelezettségvállalási időszaka az évtized végén ér véget, ebben a tekintetben „csak" a fejlett államokra nézve tartalmaz előírásokat, a fejlődőkre nem. Sajnos már a jelenlegi éghajlati változásoknak is drámaiak a következményei különös tekintettel a száraz éghajlatú vidékek élelmiszer-előállítására. Tragikus példa erre a Szíriát 2006-2011 között sújtó példátlanul súlyos aszály, amelynek következményeként Szíria állatállományának 85%-a elpusztult, a híres Halaby paprika ültetvények kiszáradtak, és másfél millió vidéki lakos kényszerült arra, hogy a városokba költözzön, ahol az ivóvízhiány és a növekvő munkanélküliség a lakosság elégedetlenségét váltotta ki. A jelenleg is tapasztalt menekültáradat egyik fő kiváltó oka tehát pont az éghajlatváltozás, amely bármikor felerősítheti az emberiség biztonságát veszélyeztető egyéb tényezőket.

Fontos, hogy keresztyén emberként van felelősségünk és mondanivalónk ebben a témában. Ha az éghajlatváltozásról van szó, mindenkit megkísért a gondolat, hogy ezek olyan léptékű események, amelyek rajtunk túlmutatnak, és amelyekhez nincs közünk. A klímaváltozásban rejlő rizikófaktorokat gyakran alábecsüljük, ami elsősorban lassú lefolyásuknak köszönhető. Az emberiség észlelései gyakran „csak" a hirtelen változásokra és eseményekre irányulnak, s ez a gondolkodásmód átértékelésre szorul. Dávid király is így indult el a bukás felé Betsabé elcsábításával, Úriás megöletésével. Ezért kellett Nátán prófétának felébresztenie őt: Te vagy az az ember! Te vagy az, akiről a gazdag és a szegény példázata szól! Te vagy az a számon kérhető, felelős ember, akire emberek vannak bízva!

Ha nem döbbenünk rá időben, hogy változnunk kell, és változtatnunk kell a klímára negatív hatással bíró tevékenységeink tekintetében, az évszázad végére a Föld felmelegedése a négy fokot is elérheti. Ez az érték pedig beláthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a következő nemzedékekre nézve.

Isten olyan embereket, Nátánokat ad mellénk, akik kibillentenek helytelen nézőpontunkból, tekintetünket magunkról a másik ember szűkölködése és nyomora felé fordítják, hogy ne egyéni önző érdekeink szerint, hanem együttérzéssel tudjunk embertársainkra tekinteni. Isten megmentő karja nem enged önmagunk féligazságaiba és önigazolásaiba záródni, mert ezek elszigetelnek, a halál győzelmét jelentik. Nem kell meghalnod, mondja Nátán, élhetsz, lehetsz EMBER!

Dr. Botos Barbara
környezetpolitikus, református vallástanár

Forrás: http://okogyulekezet.hu