Szeretjük a példázatokat. Azt gondoljuk, hogy könnyen érthető, az akkori kor és a mostani emberek számára is feldolgozható, emészthető formában kapjuk az intéseket, az útba igazításokat.

Ahogyan a hét napjai teltek, mindig egy-két verssel haladtunk előbbre. A délelőtti bibliatanulmányokban, a csoportos feladatmegoldásban, a gondolatébresztő kérdésekben egy széles mederként körül fogva az adott nap témájának folyamát lelkészasszonyunk és a gyülekezet tagjai együtt fejtették meg az Írás mögött megbúvó gondolatokat. Fiatalok az idősebbekkel, fiúk a lányokkal, nagydumások a csendesekkel összhangban dolgoztak. A templomban berendezett „imaösvényen" igékkel és rövid fohászokkal járhatták végig útjukat azok, akik a templom csendjében valami fontosat akartak átélni.

Napról napra összegyűltünk a délutáni kreatív foglalkozásokra, ahol egymás- és az itthon maradt szeretteink, a gyülekezetünk részére készítettünk kavicsfestést, különféle varrási technikákkal levendulapárnákat. Jó szolgálatot tettek ezek a kézműves foglalkozások a „Pásztor-Bárány" játékunknak is, hiszen a hét eleji üres asztalka a péntek délutáni „leleplezésre" roskadásig megtelt szebbnél szebb, névre szóló figyelmességekkel.

Nagy örömmel fogtunk neki a szokásossá vált képelemzésnek is, ami során idén ugyan kevesebb festménnyel, de mégis széles repertoárról alkothattunk véleményt.

A felhőtlen hangulatról a dalolás, a foci, a ping-pong, a Petörke-tavi fürdőzés, a hosszas beszélgetések mellett a csütörtöki napra összeálló „Egy koncert kálváriája" címet viselő színdarab gondoskodott. A bibliai történethez ragaszkodva egy modern kori feldolgozásban próbálták a résztvevők érzékeltetni a „készen állás" fontosságát. Ezúton is köszönöm a szereplőknek, hogy játékukkal és kreativitásukkal életre hívták a producer és társ producere fejében megforduló gondolatokat!

A pörgős délutánok könnyed levezetése hamar ment a - számunkra ismeretlen- versek sorainak sorba rendezésétől, csoportonként 3-4 teljesen különböző mű került ki a kezeink alól.

A vezérfonalat nyújtó füzetből, a Bibliából és saját belsőjükből fakadó prédikációkból 4-5 fős csoportok esti áhítatot tartottak a forró nyári napok után, melyet szilvásszentmártoni - és csillagleső séták követtek.

Jubileumi évet zártunk szombaton, amikor az évről-évre vezetett „emlékkönyvbe" mindenki kézjegyét hagyta egy-egy gondolat, vagy akár egy több oldalas kisregény formájában.

Lámpásunkban sok olajjal indultunk neki az előttünk álló újabb évnek, hiszen a szlogen örök:

„Jövőre, veletek, ugyanitt!"

Várpalota, 2017. augusztus

(Talum György)

Dzsordzsi ®