A 7. századra datálják a monostor építését. 1536 körül, a reformáció idejében az úgynevezett Established Church, később Írországi Egyház néven ismert közösség temploma lett. A 18. században még egyszerű épületet 1863-ban kezdték átépíteni William Burges viktoriánus építész tervei alapján. Őt dicséri a külső és belső építészet, a bejárati szobor együttesek, az ólomüveg ablakok, és a belső berendezés szépsége.

Nagyrészt helyi mészkőből épült. Külsejét 3 torony utalja: kettő a nyugati oldalon, a harmadik ahol a kereszthajó keresztezi a főhajót. A külső szobrok közül sokat a londoni Thomas Nicholls készítette.

Akik jártak ott és látták, azt mondják, a látogató hajlamos a faragásokba, kőcsipkézetbe és a szobrokba merülni. Alaposabb szemlélődés után aztán igazi lelki utat tehet meg az ember.

Az első mindjárt a nyugati bejárat falánál található szobor együttes, ami a tíz szűz példázatát ábrázolja. (Máté 25:1. - 13.) A középkorban kedvelt téma volt, sok misztériumjáték, szobor témáját adta.

Ha a tíz arcot nézzük, mindegyik kedvesnek, szépnek mondható. Ha alaposabban szemügyre vesszük, akkor fedezzük fel (túl azon, hogy két csoportra vannak osztva) a különbséget közöttük.

Az öt bölcs szűz a vőlegény (Jézus) jobb oldalán helyezkedik el, azon az oldalon, amit az erővel, erénnyel és kedvességgel kapcsoltak össze. Velük átellenben találhatók a balga szüzek, akiknek fején - ellentétben okos társaikkal - nem található kendő. A bibliai időkben asszony fedetlen fejjel nem mutatkozott. Ezeknek kéztartása fontos - szomorúságot, kétségbeesést fejez ki.

A történet üzenetét nem arcvonások, ruha, az emberek külseje jelzi. Bár hajlamosak vagyunk elmerülni az alakokra, a példázat szívéhez a talapzat vezet el a művészet eszközeivel.

Mindegyik szűz díszes talapzaton áll. A történethez ezek segítenek közelebb jutni.

Az első okos lába alatt a menyegzőre/mennyekbe hívogató nyitott ajtót látunk. Szemben vele a bal oldalon ugyanez az ajtó zárt, jelezve a bezárt ajtót, amin hiába kopogtak, a vőlegény/Jézus kiszólt: „Bizony mondom, nem ismerlek titeket!" - jelezve, hogy fel kell készülni a vőlegénnyel való együttlétre.

A következő okos lába alatt főnix madarat találunk, ami a tűzből életre kel, szimbólumaként a feltámadásnak és az örök életnek. A vőlegény másik oldalán a lángok keresztezik egymást, és fejjel lefelé vannak.

A harmadik okos lány lába alatt orgona található, míg a balga alatt lant van, ami a kocsmai, frivol zenét jelképezi, és az üdvösségtől távol tart.

A következő okos szűz talapzata egy pelikánt ábrázol, ami a középkori mitológiában Krisztus szimbólumává vált, aki saját mellkasát csípi ki, hogy vérével táplálja kicsinyeit. Ezzel szemben a túloldalon egy bezárt kincsesláda található, jelezve, hogy a bolond élet oda vezet, hogy kizárjuk magunkat a mennyek országából.

És végül az okos szüzek oldalán az örök élet kelyhét láthatjuk, ellentétben a másik oldalon látható földi kenyérrel és borral.

Az ötös csoportok között áll a vőlegény, aki Krisztus. Arca elfordul a bolond szüzektől. Jobb kezében királyi pálca, bal keze figyelmeztetőn felemelve.

Igazi lelki utazás volt végignézni-elmélkedni ezt a csodálatos alkotást. A közös beszélgetés, mások véleménye még jobban segített a példázathoz közel kerülni.

Köszönjük a művészet Istenének!

„Hiszem, hogy a művészet örömöt ad,

Hiszem, hogy a művészet átalakítja a bánatot

Hiszem, hogy a művészet megváltoztatja a gondolkodást,

Hiszem, hogy a művészet meggyógyítja a szíveket,

Hiszem, hogy a művészet varázserővel bír."

(Ismeretlen)