tovább
tovább
„Lassan, gondosan, elővigyázatosan, önzetlen csapatmunkával lehet csak nagy hegyeket mászni.”
A korábbi évekhez hasonlóan, immáron negyedik alkalommal szervezett kis gyülekezetünk túrát a Tátrába. Idén is volt egy álmunk, ami az augusztus 19-i időponthoz közeledve lassan valóságnak tűnt. Kis csapatunk néhány új taggal kiegészülve 12 fővel, az idei évben nem a Magas-Tátrát vette célba, hanem az Alacsony-Tátrát és a Szlovák Paradicsomot, amelynek eredeti neve Káposztafalvi-karszt, de nem túlzás a szlovák jelző sem, mivel a látvány amit kínál feledhetetlen.
Augusztus 19-én kora délután, közös imádság után elindultunk úticélunk felé, amely a Szlovák Paradicsom melletti Erdőalján (Podlesok) található autókemping volt.
Ebben az évben sikerült minden igényt kielégítő faházat bérelnünk.
Odaérkezésünk után az első estét egy jó hangulatú vacsorával zártuk, igyekeztünk mihamarabb nyugovóra térni, mert tudtuk, hogy másnap hosszú, nehéz túra vár ránk.
A túra az eddigiektől eltérő módon nem a Magas-Tátrában volt, hanem a tőle déli irányban található, mintegy 80 km hosszú kelet-nyugati irányú Alacsony-Tátrában, amely a Vág és a Garam folyó völgyei között található. Főgerincén négy csúcs haladja meg a 2000 méteres magasságot, tehát az alacsony jelző nem is biztos, hogy helytálló.
Az első napi túránkat a Trangoska Hotel parkolójából kezdtük, ezt követően a Stefanika menedékház érintése után jutottunk fel a főgerincre, majd ezután az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsát hódítottuk meg a Gyömbért (2046 méter). Kis pihenő és erőgyűjtés után folytattuk utunkat a főgerincen egészen a Chopok csúcsig (2024 méter).
tovább
tovább
Gyülekezetünkben immáron hagyománnyá vált, hogy pünkösd második ünnepén kerül sor a Magyaralmáson konfirmáltak jubileumi találkozójára. Az igét Polgár Tibor Csaba, magyaralmási lelkipásztor hirdette, a Római levél 8, 31-39 alapján. Igehirdetésében tiszteletes úr a látható és a láthatatlan egyházról tett bizonyságot, s hogy milyen fontos hogy mindkettőnek tagjai legyünk. Egy fájdalomtűrő képességet vizsgáló tanulmány szerint, azok a résztvevők tűrik jobban a fájdalmat, akiket a vizsgálat során bátorítanak. – így utalt tiszteletes úr annak fontosságára is, hogy nem elég csupán benne lennünk az egyházban, támogatnunk, bátorítanunk is kell egymást.
tovább
A Magyaralmási Református Egyházközségben közel 20 éve nem volt ilyen konfirmálás, mint ez a mostani. Ugyanis közel 20 éve volt utoljára, hogy egyszerre ennyi fiatal tett konfirmációs vizsgát és fogadalmat. Kilenc gyermek, öt lány és 4 fiú állta körül az Úr asztalát és tett bizonyságot Krisztusba vetett hitéről. Ez a kis társaság az elmúlt hónapokban igazi közösséggé formálódott.
tovább
Július közepén tartotta gyülekezetünk református hittantáborát, melynek ebben az évben „Állati küldetés” volt a címe.
A KOEN által összeállított anyag minden napján valamilyen bibliai állat segített nekünk megérteni Isten életünkre vonatkozó üzenetét, innen a tábor címe: Állati küldetés. Ige, bábozás, aranymondás, kézművesség, játékok mind azt a célt szolgálták, hogy megismerjük életünk Urát, Jézust.
Ez a hét se alakult egyszerűen, már évek óta, mikor Isten nagy áldást készít, történik valami „rossz” is. Hol egy gyerek kerül kórházba, hol egy felnőtt. Valahogy a tábor első napja már évek óta tartogat nekünk ilyen meglepetést. Most egyik oszlopos tagunk, Zita néni került kórházba nem kis bajjal. Mindig hű imatársunk, lelkigondozó testvérünk, akire csoportot szoktunk bízni. A bajok nagyok -mondták az orvosok. Napokig életveszélyben volt és mi remegő szívvel kezdtük a bibliai hetet. A tábor apraja-nagyja könyörgött Jézushoz, az Isten Bárányához, hogy tartsa, gyógyítsa meg a nagy beteget. A kór halálos volt, de mi bízutnk benne, hogy Zita néni hazatér. Hála Neki, meg is gyógyította testvérünket, aki a kórházban is ragyogta betegtársai felé Isten szeretetét, ott is szolgált, bizonyságot tett a mi Pásztorunkról, Jézusról.
tovább