Könyvek a léleknek és a szellemnek - DTE Kommunikációs Szolgálat

Imre Enikő / 2021-12-21 09:01:04

Egy könyv igazi ajándék lehet. Különösképpen, ha az a könyv lelki irodalom. A Dunántúli Református Egyházkerület kiadványi közül bátran választhat szeretteinek egy kötetet. Segítünk a keresgélésben.

Honlapunkon a „DTREK Kiadványok" menübe folyamatosan töltjük fel a DTREK kiadványait.

Részletek a tovább mögött.

KARÁCSONYI köszöntő

Imre Enikő / 2021-12-21 08:53:39

(A képen a középbogárdi református templom belseje látható

a gyülekezet oszlopos tagjaival.)

Megjelent az idei Diakónia folyóirat utolsó száma

Imre Enikő / 2021-12-13 09:23:17

A Diakóniai folyóirat mostani, valamint korábbi számai az alábbi linken keresztül érhetők el:

https://diakonia.hu/szolgalati-teruletek/gyulekezeti-diakonia/

(Az oldalon lefelé görgetve jelennek meg a címlapok.)

Magyarországi egyházak közös nyilatkozata a házasság, a család és az emberi méltóság védelmében

Imre Enikő / 2021-12-13 09:10:19

Ilyen széles összefogással nem adtak még ki nyilatkozatot vallási képviselők. Tizennégy vallási közösség, köztük a református, közös nyilatkozatban erősítették meg a bibliai álláspontot: a házasság nő és férfi között köttetik. Az állásfoglalást teljes terjedelmében közöljük.

Megteremtette Isten az embert a maga képére; Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, és azt mondta nekik Isten: »Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet!« (1Móz 1,27-29).

A biblikus álláspontot Ferenc pápa budapesti látogatása során is hangsúlyozta megerősítve, hogy a házasság szentsége egy férfi és egy nő között valósul meg. A zsidó hagyományban is a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság alapja. Mi, az alulírott katolikus, protestáns és ortodox egyházak, valamint zsidó hitközségek képviselői, a Karácsonyra készülve, illetve a Hanuka gyertyáinak fényében, egyben az utóbbi időkben egyre erősödő társadalmi vitákra reagálva ezúton is megerősítjük a házasságra, a családra és az emberi méltóságra vonatkozó zsidó és keresztény értékrend fontosságát.

Budapest, 2021. december 9.

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Magyarországi Református Egyház

Magyarországi Evangélikus Egyház

Magyarországi Baptista Egyház

Magyar Pünkösdi Egyház

Magyarországi Metodista Egyház

Budai Szerb Ortodox Egyházmegye

Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Orthodox Exarchátus

Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház

Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye

Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarkátus)

Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Újraválasztották a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnökét és főtitkárát

Imre Enikő / 2021-12-09 08:35:36

Tisztújításra került sor a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) 2021 december elsején megtartott éves Közgyűlésén. A következő öt éves ciklusra Steinbach József református püspököt választották meg újra a szervezet elnökévé, és Dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkészt főtitkárrá.

Részletek a tovább mögött.

Jótékonysági est Székesfehérváron

Imre Enikő / 2021-12-09 08:32:08

Tizenötödik alkalommal került megrendezésre a Székesfehérvári Adventi Jótékonysági Est.

A Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház nagytermében lezajlott ökumenikus esemény idén is az összefogás, az összetartozás szép példája volt.

A Pro Pannonia Reformata díjas Prekrit Judit szervezésében létrejött színvonalas esttel most is határon túli magyar óvodákat segítettek.

Részletek a tovább mögött.

Steinbach József püspök úr adventi gondolatai - reformatus.hu

Imre Enikő / 2021-12-09 08:27:25

"Van egy áldott, boldog fix, egyetlen egy nyilvánvalóság, Jézus Krisztus megszületett, és ő világosságra hozta az elmúlhatatlan életet."

Püspök úr adventi gondolatait ezen a linken keresztül tudják meghallgatni:

https://www.youtube.com/watch?v=G3dW99SIUE8

"Kérdezd meg a Lelkészedet" sorozat következő alkalma Kálozon december 10-én 18 órai kezdettel

Imre Enikő / 2021-12-02 09:05:30

tovább

GYÁSZJELENTÉS: Elhunyt Szonda János, az Iszkaszentgyörgyi Ref. Egyházközség gondnoka

Imre Enikő / 2021-11-26 10:39:08

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Szonda János, az Iszkaszentgyörgyi Református Egyházközség gondnoka, aki 16 éven keresztül szolgált a gyülekezetben, 2021. november 11-én 77 éves korában hazatért Teremtő Urához.

Temetése 2021. év december 3. napján, pénteken, 11.00 órakor lesz az iszkaszentgyörgyi református temetőben.

Az örök élet reménységében adnak hálát életéért és szolgálataiért: közvetlen családja és az iszkaszentgyörgyi református gyülekezet.

ISTENNEL AZ EDZŐTEREMBEN IS! ifj.Czinger Attila 2021.október 9-i Férfi csendesnapon elhangzott bizonyságtétele

Imre Enikő / 2021-11-23 10:09:39

ISTENNEL AZ EDZŐTEREMBEN IS!

ifj.Czinger Attila  székeafehérvár belvárosi pótpresbiternek a 2021.október 9-i Férfi csendesnapon elhangzott bizonyságtétele

Czinger Attila vagyok, 1991.03.31-án születtem Dunaújvárosban. Jelenleg személyiedző vagyok és mellette a családi vállalkozásunkban dolgozom. Gyerekkoromban, ritkán voltam templomban, nincs sok emlékem róla, mivel a szüleim akkor még nem jártak gyülekezetbe. Nem is voltam megkeresztelve, így nagyon sokáig éltem a világi gyerekek életét. 6 éves koromtól kezdve labdarúgó szerettem volna lenni, mindig is azt képzeltem el, hogy majd külföldön és a válogatottban fogok játszani. Így ez volt a fő szempont az életemben, próbáltam ennek alárendelni mindent, bár visszagondolva sokkal több áldozatot is hozhattam volna érte.

Közben a szüleim kapcsolata, eléggé megromlott, annyira hogy el is váltak, ami egy nagy csalódás volt az életemben, láttam a baráti társaságomban sok válást, de azt gondoltam, hogy az én szüleim mindig is együtt lesznek. Hála legyen az Úrnak, hogy akkor édesanyám nála találta meg a biztonságot, és azt a szeretetet, amit semmi és senki más nem tud megadni. Láttam rajta a folyamatos változást, egy nagyon határozott nő, de az Úr szépen formálta át és teljesen máshogy reagált dolgokra, mint előtte. Mondtam is neki, „hogy szerettem a régi anyát is, de ezt az újat még jobban" - csak mosolygott.

Istenről mindig is hittem, hogy létezik, de személyes kapcsolatom nem volt vele. Hittan órákra nem jártam, így először 16 éves koromban voltam istentiszteleten itt a gyülekezetben, amikor édesanyukám öcsémmel együtt, elhívott magával. Akkoriban kezdtem ismerkedni azzal, hogy milyen az Istennel való személyes kapcsolat (kezdtem el imádkozni), legfőképpen kéréseim voltak felé, illetve akkor kezdtem el tanulmányozni a Bibliát. Mindig is megnyugtatott, erőt adott, bátorított, amikor olvastam, viszont sajnos az elején nem voltam túl kitartó. Sokszor megelégedtem azzal, ha csak eljövök az istentiszteletre, vagy ha csak reggel gyorsan olvasok néhány sort a Bibliámból és egy gyors imádkozás, aztán mentem bele a napba. Úgy gondoltam ez bőven elég „sokan még ezt sem csinálják" - mondtam, de igazából Isten szavára nem nagyon figyeltem. Voltak kedvenc igéim, amiket kiírogattam, elkezdtem járni ifire is, de úgy igazán áttörés nem történt, mondhatnám úgy, hogy kezdtem élni a vallásos életemet. Akkor még nem voltam tisztában azzal, hogy az Úrnak sokkal nagyobb terve van az életemmel. Amikor nehéz helyzetbe kerültem (vizsgák, sport, vagy valamit nagyon szerettem volna) mindig imádkoztam hozzá, hogy adja meg, amire én vágyom. Azt gondoltam, hogy ez így működik, én kérek és Isten teljesíti a kívánságlistám. Nagyon hálás vagyok neki, hogy az önzőségem ellenére mennyire gondot viselt rólam egész életem folyamán.

Emlékszem az is járt a fejemben, hogy ha majd sikeres focista leszek, mindig hálát adok Istennek a tehetségemért, a lehetőségekért, a sikerekért és minden másért. Láttam olyan játékosokat, akik a pályán is hirdetik, hogy Isten követői, úgy gondoltam én is ilyen leszek, mert ez biztos tetszik majd az Istennek. Hamarosan kiderült számomra, hogy az Urat nem lehet így kihasználni.

18 éves voltam amikor először eltörött a lábam, majd még másfél éven belül kétszer ugyanott, (akkor már gondolhattam volna, hogy más terve van az Úrnak velem) de még ez sem volt eléggé világos az én számomra.

Édesapámmal, mindvégig jó volt a kapcsolatom, sokat találkoztunk attól függetlenül, hogy nem éltünk együtt. A családi cégünkben anyával együtt dolgoztak és néha eljött velünk a templomba, de nagy változás csak akkor történt, amikor az életében történt egy nagy törés és akkor ő is az Úrhoz fordult és átadta neki az életét.

Ezután az a csoda történt az életünkben, hogy apa újra megkérte anya kezét, és 2013-ban újra összeházasodtak. Emlékszem, említette is Somogyi László nagytiszteletű úr, „hogy sok mindent látott már pályája során, de ilyet, hogy valaki válás után újra összeházasodjon, még nem" - ezt is csak az Úr tudta így rendezni. Ez az egyik legnagyobb csoda az életemben.

Ezzel szinte egyidejűleg, ért véget a pályafutásom, miután Pakson fociztam és az edző számított volna rám, de a sportigazgató azt mondta, hogy a fiatalokat kölcsönadjuk másik csapathoz, így kicsit megelégelve és csalódottan, 16 év után 22 évesen abbahagytam a labdarúgást. Két hét múlva már Kanadában voltam, azt gondoltam, hogy jobb lesz majd nekem a világ másik végén, majd ott elérem az álmaimat. Már focista koromban is nagyon szimpatizáltam az erőnléti edző szakmával, mivel volt nekem egy egyéni edzőm, aki nagyon sokat tudott hozzáadni a teljesítményemhez a csapatedzéseken kívül, így szerettem volna én is ezzel foglalkozni. Úgy éreztem, hogy az milyen jó lesz majd, ha én ezt a képesítést a tengerentúlon szerzem meg. Mindössze 4 hónapig tartott ez a „kaland", hamar rá kellett jönnöm, hogy nekem a családom közelében a helyem, és nem a világ másik végén. (mint utóbb kiderült, rengeteg imádság is volt ezért, és az Úr sem akarta, hogy messze kerüljek tőle). Miután hazajöttem elkezdtem itthon az edzői pályafutásomat, és a tanfolyamok mellett a családi vállalkozásunkban is dolgoztam.

2016-ban jelentkeztem Somogyi Lászlónál, hogy szeretnék konfirmálni és egyúttal megkeresztelkedni. Egyre jobban vonzott az Úrral való közösség, de még mindig nem történt meg a nagy áttörés. 2017 májusában volt a konfirmációi vizsgám és a megkeresztelésem, szinte együtt az öcsémmel, aki akkor végzett az általános iskolában, ez is egy nagy öröm volt számomra.

Néhány héttel később ismertem meg Henit. Első pillanattól kezdve szerelem volt, nagyon sok időt töltöttünk együtt, még úgy is, hogy ő Hatvanban lakott. Mivel ő sportriporter, én pedig a Videoton FC utánpótlásában voltam erőnléti edző, így nehéz volt a hétvégi találkozásokat megoldani a mérkőzések miatt. 2018-ban kértem meg a kezét, és el is kezdtük tervezni, az esküvőnket. Minden ment a terveink szerint, csak éppen Istent nem kérdeztem meg, hogy Ő mit szeretne.

27 éves koromig nem tudtam, hogy Istennek milyen terve van az én életemmel.

Akkor 2019. február 23. férfi csendesnap volt a gyülekezetben, amire többen is hívogattak, de nem voltam benne biztos, hogy el fogok tudni jönni, viszont az Úr úgy alakította, hogy mindenképpen ott lehessek, amiért nem tudok neki eléggé hálás lenni. Akkor a bizonyságtételt hallgatva rám nehezedtek a bűneim, és válaszút elé állított. Nagyon boldogan mentem haza, a csendesnapról, örömmel meséltem a Heninek is mennyire örülök, hogy el tudtam menni és próbáltam neki mindent elmesélni. Másnap válaszút elé állított az Úr. „Ki nem lehet Jézus tanítványa?" - Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, az nem lehet az én tanítványom. (Lukács 14,27) Az igeszakaszt tanulmányozva megértettem, mi kell ahhoz, hogy Jézus tanítványa legyek. Megértettem, hogy amíg nem Ő az első az életemben addig nem lehetek a tanítványa. Amíg bűneimet, nem rakom le az Ő keresztjéhez, addig nem tudja irányítani az életemet. És ha nem teszem le a megkötözöttségeimet és nem kérem, hogy megszabadítson tőle, addig nem tud velem mit kezdeni. Átadtam az életemet az Úrnak. Azóta próbálom alárendelni magam Jézus Krisztus akaratának és közben háttérbe szorítani magamat.

Eleinte menyasszonyomnak nehéz volt ezt elfogadni, de meg akarta érteni, hogy mi ez a változás az életemben. Ő is egyre jobban próbálta megismerni az Urat, bár ő sokkal előbb kapcsolatba került vele, mivel gyerekkora óta járt templomba és evangélikus iskolában is tanult. Személyes kapcsolata viszont ezután lett csak vele. Fél évvel később ő is átadta az életét Jézusnak, így már újra egyirányba eveztük a csónakunkat, de most már Jézus ül a kormánynál.

Neki köszönhetően, 2020. augusztus 22-én összeházasodtunk Henivel, amiért nagyon hálásak vagyunk, hogy lehetővé tette.

Nem tudok eléggé hálás lenni az Úrnak, hogy az egész családom életét megváltotta. Örülök, hogy ilyen közösségünk van és egymás hite által is tudunk épülni, és segíteni egymást. Henivel a kapcsolatunk is sokkal erősebb, mint valaha. Próbáljuk mindenben kérni az Úr vezetését és rábízni az egész életünket.

Nagyon örülök, hogy az Úr megajándékozott, egy olyan edzőteremmel, ahol nap mint nap hirdethetem az nevét és bármikor, ha megkérdeznek, hogy mi ez a változás az életemben, örömmel elmondhatom és ajánlhatom másoknak a vele való közösséget.

Naponta küzdelmeim vannak, mert a Sátán tudja, hogy mik azok a dolgok, ahol támadni tud engem, és sokszor meg is szégyenülök, hogy mennyire gyarló vagyok. Hálás vagyok az Úrnak, hogy annak ellenére, hogy milyen sokszor elbukok, kérhetem az ő segítséget és hogy rávilágít azokra a bűneimre, amit még nem adtam át neki. Így próbálok minden nap hálával és bűnbánattal járulni elé. Megértettem, hogy az Urat nem csak a szűk környezetem kell hirdetnem (családomban, munkahelyemen) hanem feladatokat akar rám bízni a gyülekezetben is. Nemrégiben nagy megtiszteltetés ért, Szász Zoltán lelkipásztor felkért, hogy ősztől vezetném-e az ifi-t, amit az Úr elé vittem és az igét tanulmányozva megértettem, hogy most ezt a feladatot Tőle kaptam és jelen pillanatban így tudok Neki szolgálni a gyülekezetben. Nagy öröm számomra, ha a bárhol bármilyen feladatban szolgálhatok az én Megváltómnak.

ifj. Czinger Attila pótpresbiter