A zirci protestáns templom 1984-ben épült meg. A jubileum kapcsán ünnepi istentiszteleten adtak hálát az Úrnak a templomért és a lelki házért, amit együtt építettek reformátusok és evangélikusok. A november 9-i hálaadó alkalmon igét hirdetett Steinbach József püspök: „Az evangélikus és református testvérek négy évtizeden keresztül hűségben és egységben építették Zircen Isten országát. Kirajzolódott és láthatóvá lett rajtuk és általuk az Istennek kedves egyház egységének áldása”. Ezen az alkalmon adtak hálát a reformátusok új közösségi házáért is. tovább
Október 13-án vasárnap olyan őszies volt az idő, hogy egyszer lekívánkozott rólunk a kabát, másszor meg fel, némi plusz aláöltözéssel. A feleségem volt az igehirdető Győrben a Kossuth utcai nagy templomban 10 órai kezdettel majd utána a Bácsai szórványban is. Mire vége lett az istentiszteletnek már majdnem fél egy volt, és megjött a nem várt, szemerkélő eső. Ebben az időben már igazából nem kívánkozik az ember sehova, csak arra vágyik, hogy lomhán elnyúljon otthon a fotelban. De úgy tűnik, hogy az időjárás is felismerte, hogy jeles nap ez a vasárnap, ugyanis kisütött a nap, és a kedvem is jobbra fordult.
tovább
Beszámoló az egyházmegyei lelkésztovábbképzőről
Október első vasárnapjának délutánján egyházmegyénkből 14 lelkipásztor a Bakonyban, Gézaházán találkozott. Kiegészülve egy 15-kel, Dr. Thoma László Budapest gazdagréti szolgatársunkkal kicsit körbejártuk az öngondoskodás témáját a lelki egészségünk javítása érdekében. A jó hangulatú, sok gyakorlattal és még több gyakorlati példával tarkított blokkok lehetőséget adtak arra, hogy ne csak a témához, önmagunk lelki folyamatainak megértéséhez, de egymáshoz is közelebb kerüljünk.
tovább
„Szántsatok föl új szántóföldet!”
Belátjuk vagy sem, aszályos időket élünk. Fizikálisan, de átvitt értelemben is. Olyan hetek vannak mögöttünk, melyek a jövő bizonytalanságait sejtetik, de az abból fakadó félelmeinket is ébresztgetik. Porladó szántóföldeken szaporodnak az egymást kergető porördögök. Katonás rendben sorakozó aszott kukoricák lengedeznek élettelenül és közönyösen a perzselő napsütésben. Pánikszerűen keressük az árnyékot, egy kis hűvöset. Szomorú kép. De legalább ennyire szomorú látni a kiégett, lelkükben felperzselt emberek egyre növekvő sokaságát is. Van még szavunk egymáshoz?
Mondhatnánk közönyösen, hogy nincs mit tenni. Ilyen a világ, ezzel kell valahogy felvenni a ritmust. Való igaz, vannak az életnek olyan részei, melyekre nincs hatásunk. Nem működik gombnyomásra az eső, a napfény, a gazdasági fellendülés, de még a szerelem sem. Bár kényelmesebb az online tér adta lehetőség, az istentisztelet vagy a gyülekezethez való tartozás élménye sem tud maradéktalanul gombnyomásra működni. Van viszont az életnek olyan felülete, ahol megkaptuk a lehetőséget a cselekvésre.
A tettek mezejére, egész pontosan Pápára a Malom-Tóhoz hívunk minden kedves érdeklődőt, akiben túlcsordul már a felelősségvállalás feszültsége. De azt is, akiben még csak halkan csobog a tettvágy. Hívunk és várunk Mindenkit, hogy bölcsen tudjunk és merjünk is új szántóföldet szántani. Legnagyobb kincsünk, hogy Isten megváltottai lehetünk, nem egymás kizsákmányolói. Szántsuk fel a kapcsolataink közé ékelődött és a kényelem világában parlagon hagyott lelki szántóföldeket! Szánjunk időt, teret és jóindulatot egymásra Szeptember 28-án délután, mert megmaradásunk kulcsa az egymásért felelősséget vállaló közösség.
Találkozzunk egy festői környezetben, ahol a különböző korosztályoknak szánt programok kísérnek bennünket az egymáshoz vezető, talán még ismeretlen utakon. Az igehirdetésben, előadásokon, játékokban, koncerten, de még a vacsorán is megélhetjük, hogy mi nem egy letűnőben lévő kor őskövületei vagyunk, hanem élünk és növekszünk Isten kegyelméből. A mi felelősségünk a bölcs földművelés, az Úré az áldás.
Szeretettel várunk!
Erlitz Anita
tovább
„Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeit.”
2024. február 14-én a feltámadás reménységében vettünk végső búcsút Mátyás János lelkész testvérünktől, akinek temetésére Jánossomorján került sor. Pihenni tért testvérünk hozzátartozóin túl népes gyülekezet búcsúzott, köztük a Pápai Egyházmegye lelkészi kara is.
tovább