Gonda László, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkipásztorának áhítata a koronavírus-járvány idején.
tovább
Kedves Testvéreink!
Többen is kérdezték a napokban: tartunk-e vasárnap istentiszteletet?
A Magyarországi Református Egyház Elnökségi Tanácsa azt kéri a gyülekezetektől és lelkipásztoroktól, hogy továbbra se menjenek templomba és ne tartsanak istentiszteleteket a gyülekezeti közösség részvételével. Ezt a kérést tiszteletben tartva ma még nem tartunk istentiszteletet, de reméljük, hogy szabadtéri alkalmakat hamarosan tarthatunk majd a templomkertben!
Most is megköszönünk minden szolgálatban kapott segítséget és beérkezett adományt. Ha valakinek szüksége van segítségre, kérjük jelezze felénk és szívesen segítünk!
Ezen a vasárnapon is megosztunk bátorításul a gyülekezettel egy igehirdetést.
Krisztusban szeretettel:
Polgár Tibor lelkipásztor és Kovács Péter gondnok
„Ki mérte meg markával a tenger vizét, ki mérte meg arasszal az eget? Ki mérte meg vékával a föld porát, ki tette mérlegre a hegyeket, és mérlegserpenyőbe a halmokat? Ki irányította az ÚR lelkét, ki volt tanácsadója, aki oktatta? Kivel tanácskozott, ki világosította fel őt? Ki tanította meg a helyes eljárásra, ki tanította tudományra, és ki oktatta értelmes cselekvésre? A népek olyanok előtte, mint egy vízcsepp a vödörben, annyit érnek, mint egy porszem a mérlegserpenyőn, a szigetek egy homokszemnek számítanak. A Libánon fája nem elég a tűzre, állata nem elég az égőáldozathoz. A népek mind semmik előtte, puszta semmiségnek tartja őket. Kihez hasonlíthatnátok az Istent, és hogyan készíthetnétek el képmását? A mesterember bálványszobrot önt, az ötvös bevonja arannyal, és ezüstláncot forraszt hozzá. Aki szegény ilyen áldozathozatalra, nem korhadó fát választ, ügyes mesterembert keres, hogy olyan bálványszobrot készítsen, mely nem inog. Hát nem tudjátok, nem hallottátok, nem mondták el nektek régtől fogva, nem magyarázták meg a föld alapozását? Az, aki ott trónol a föld pereme fölött, melynek lakói csak sáskáknak tűnnek, az eget fátyolként teríti ki, kifeszíti, mint lakósátrat. Semmivé teszi a fejedelmeket, a föld bíráit megsemmisíti. Alig ültették el, alig vetették el őket, alig vert gyökeret törzsük a földben, ő csak rájuk fúj, és kiszáradnak, elragadja őket, mint szélvész a polyvát. Kihez hasonlíthatnátok engem, kivel mérhetnétek össze? - mondja a Szent. Tekintsetek föl a magasba, és nézzétek: ki teremtette az ott levőket? Előhívja seregüket szám szerint, néven szólítja mindnyájukat. Olyan hatalmas és erőteljes, hogy egy sem mert hiányozni. Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így, Izráel: Rejtve van sorsom az ÚR előtt, nem kerül ügyem Isten elé. Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az ÚR? Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézsaiás: 40:12-31.)
Istenünk helyreállító munkájáról beszél a 40. fejezettel kezdődő szakasz. Isten népe nehéz helyzetben van. Az északi országrészt fogságba hurcolták, és Júda népe is veszélyben van. Éppen ezért Isten vigasztalja, bátorítja népét: Ne félj, NE FÉLJ, mert én veled vagyok!
„Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak. Mert én, az Úr, a te Istened, erősen fogom jobb kezedet, és ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítlek!” (Ézsaiás 41:10,13.)
Testvéreim! ISTEN HATALMAS! Milyen nagy bátorítás most nekünk is ez az üzenet. Megmérte markával az egész földgolyó vizét. Meg tudja mérni az óriási csillagvilágot egy arasszal. A föld porát meg tudja mérni vékájával, és mérlegserpenyőbe teszi a hegyeket és halmokat! Ebben a szakaszban azt mondja el Isten, hogy Ő a világmindenség Ura, hogy Ő valóban mindenható, ezért nem kell félni az övéinek!
Ott és akkor a kiválasztott nép is csak a fenyegető veszélyt, az asszír birodalom terjeszkedését látta, ezért féltek. Féltek, hogy hazájuk napjai meg vannak számlálva, és őket is fogságba viszik, mint az északi országrészt, Izráelt, de Isten megszólítja, bátorítja őket a prófétán keresztül, vigasztalja őket, kijelenti magát.
tovább
Továbbra se menjenek templomba és ne tartsanak istentiszteleteket a gyülekezeti közösség részvételével – ezt kéri a Magyarországi Református Egyház Elnökségi Tanácsa a gyülekezetektől és lelkipásztoroktól. A testület május 4-én ülésezett és az alábbi közleményt tette közzé:
Magyarország kormánya a 168/2020 (IV.30.) számú rendeletével új védelmi intézkedéseket vezetett be. A rendelet értelmében Budapest és Pest megye területén a korább elrendelt korlátozások maradnak érvényben. Az ország egyéb területeire új szabályok vonatkoznak, melyek érintik a Magyarországi Református Egyház gyülekezeteinek működését is. A kormányrendelet megengedi, hogy a vallási szertartásokat megtartsuk (6 § 1.), ugyanakkor előírja a kötelező védőtávolság (1,5 m) betartását a vallási szertartásokon is (6 § 2.). A kormányrendelet intézkedései 2020. május 4-én, hétfőn lépnek hatályba. A Zsinat Elnökségi Tanácsa a rendeleteket megtárgyalta, és az alábbi állásfoglalást bocsátja közre:
A COVID-19 koronavírus járvány továbbra is sújtja országunkat. Miközben hálát adunk Istennek, hogy az eddigi járványügyi intézkedések eredményesek voltak, kérjük egyházunk tagjait, továbbra is imádkozzunk a járvány elmúlásáért.
Mindenekelőtt hálát adunk Istennek, hogy a szolgálat lehetősége a járvány első időszakában sem vétetett el tőlünk. A Szentlélek áldását érezzük abban, hogy gyülekezeteink és lelkipásztoraink leleményesen és kitartóan végezték az evangélium üzenetének hirdetését és a közösségépítés szolgálatát infokommunikációs eszközök felhasználásával is. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik ebben közreműködtek és közreműködnek.
Imádkozzunk a betegek gyógyulásáért és mindazokért, akik a járvány következtében veszítették el szerettüket. Imádkozzunk az egészségügyben dolgozókért, és a felelősséget hordozó döntéshozókért, és azokért, akik lehetővé teszik országunk működését ebben a nehéz időszakban.
Imádkozzunk egész egyházunkért és az egyetemes Egyházért, hogy a próbatétel idején is hűségesek maradjunk a mi Urunk Jézus Krisztushoz és áldássá lehessünk az irgalmasság szolgálatában.
tovább
Főgondnoki körlevél
Egyházunk főgondnokai közös levélben kérik a gondnokokat és a presbitereket: biztassák református gyülekezeteink tagjait, hogy e kényszerű távollét idején is keressék és találják meg az adakozás lehetőségét:
„… a jókedvű adakozót szereti az Isten.” (2Kor 9,7)
Kedves Presbiter és Gondnok Testvéreink!
Rendkívüli időket élünk. Rendkívüli módon, de fontos ügyben fordulunk most Hozzátok. A veszedelmes járvány akadályozza a személyes találkozást. Saját – és embertársaink – érdekében egyelőre még az istentiszteleti alkalmainkat is kénytelenek vagyunk a megszokott formában szüneteltetni, hogy lassítsuk a veszélyes koronavírus terjedését. Szokatlan módon, a televízió és az internet segítségével „vehetünk részt” istentiszteleteinken.
Mások ezek az „együttléteink”. Nem ezt szoktuk meg. Halljuk ugyan az Igét és annak magyarázatát, tehát nem marad el az oly fontos lelki táplálék, de valószínűleg elmarad a közös éneklés, ami az istentisztelet fontos része. Hasonlóképp nincs módunk a média által közvetített istentiszteleteken az adakozásra, ami pedig szintén szerves része az istentiszteleteinknek. Közös közbenjáró imádságainknak és a diakóniának is új formáit kell gyakorolnunk.
A mi egyházunkat nekünk kell fenntartanunk. Mi adjuk össze lelkipásztoraink javadalmát, a felmerülő kiadásokat, így többek között a templom és a parókia rezsijét is. Arra kérjük Presbiter és Gondnok Testvéreinket, biztassák református gyülekezeteink tagjait, hogy e kényszerű távollét idején is keressék és találják meg az adakozás lehetőségét.
Biztassuk embertársainkat, hívjuk fel a gyülekezeti tagokat, segítsük a rászorulókat imádsággal és odafordulással. Különösen figyeljünk oda a magányos emberekre. Imádkozzunk azokért, akik most, ebben a rendkívüli időben rendkívüli terheket hordoznak. Arra is kérjük Presbiter és Gondnok Testvéreinket, lelkileg is erősítsék a félelemben élő, pánikra hajlamos testvéreinket, hogy nekünk ebben a helyzetben is lelki támaszunk, lelki erőforrásunk van az értünk kereszthalált szenvedett és dicsőségesen feltámadott Úr Jézus Krisztus személyében, aki missziós parancsában ezt ígéri nekünk, XXI. századi tanítványainak is, hogy „… ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,20)
tovább
Kedves Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban!
Szeretettel és hálás szívvel köszöntünk minden Édesanyát, Nagymamát Dédnagymamát és Keresztanyát!
„Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad!" -így szól az Úr!
(Ézsaiás könyve 49,15)
Egy Amerikában élő leány elhagyta az édesanyját, szabadon akart élni. Először valóban minden olyan nagyszerűnek látszott, de végül Chicago alvilágában kötött ki, és merő nyomorúság lett minden. A pillanatnyi örömök után jött a kilátástalanság! Barátaival kocsmákban és bárokban mulatozott, szíve mélyén azonban a tékozló lány nem volt már boldog!
Az évek hosszú során át valaki várta őt otthon: az édesanyja. Várta a gyermekét, várta a leányát. Oly szívesen megkereste volna, elment volna hozzá, de leánya címének kiderítésében még a bűnügyi rendőrség sem tudott neki segíteni!
A szeretet azonban találékony: levelet írt neki! Sok fényképet csináltatott magáról. A fájdalomtól megöregedett arc néz le róluk. A képeket kartonlapokra ragasztotta, és ezt írta alájuk: „Anyád vár, gyere haza!” Azután a képeket elvitte Chicago alvilágának kocsmáiba és mulatóhelyeire, és engedélyt kért, hogy a falra kitehesse azokat.
Egy éjszakai mulatóban a zenekar utcai nótákat játszik. Egy fiatal nő - üres lélekkel és tönkretett élettel - megy át a szennynek ezen a barlangján. Hirtelen megáll, mint akit villámcsapás ért. A falon egy idős asszony képe: „Anyád vár! Gyere haza!” A leány keserves sírásra fakadt: „Édesanyám!” Néhány óra múlva a lány otthon volt.
Milyen szép történet az anyai szeretetről. Csak négy szó, ez nem sok, de ebben a négy szóban benne van a levél lényege, amelyet Isten neked is küld. „Valaki, Aki téged nagyon szeret, vár rád! Gyere haza!” Ő jót akar neked! Ő békességet, örömet és boldogságot akar ajándékozni neked! Gyere haza! Nem fogod megbánni!
Az Anyák napi Ige arról beszél, hogy nem feledkezik meg az anya gyermekéről, hanem könyörül méhe gyermekén, törődik vele.
Isten kegyelméből ezt tapasztalhattam meg én is testvéreimmel együtt, hiszen olyan Édesanyát kaptunk az Úristentől, aki mindig gondoskodó, önzetlen szeretettel vett körül bennünket, akkor is, amikor nem érdemeltük!
Hát elfeledkezhetik-e az anya gyermekéről, nem könyörül-e méhe gyümölcsén? -teszi fel a kérdést Ézsaiás próféta. És így bátorítja a választott népet, ma bennünket is: Ha mások megfeledkeznének is Rólad, én Terólad el nem feledkezem!
Ha mások megfeledkeznének is Rólad, én Terólad el nem feledkezem! -ezt mondja az Úr!
Mert ilyen a mi Istenünk, végtelenül szerető. Ő az, Akire mindig lehet számítani! Ahogy egy ifjúsági ének mondja: Ha terhektől roskadsz, és már nem bírod, számodra nincsen út tovább, ha úgy érzed, minden, minden elhagyott, VALAKI még melletted áll! Ha most úgy érzed mindenki elhagyott is, tudnod kell, hogy Isten soha el nem hagy téged! Sőt, még ha mi hűtlenek vagyunk is Őhozzá, Ő akkor is hűséges marad!
Istenünk szeretete olyan, mint az édesanyánk szeretete, de még annál is nagyobb. Hiszen tudjuk, hogy mennyei Édesatyánk inkább adta az egyetlen Fiát, csak azért, hogy mi ne vesszünk el, csak azért, hogy Krisztus drága vére árán a bűnbocsánatot és az örök üdvösséget megszerezze nekünk. „Hát elfeledkezhetik-e az anya gyermekéről, nem könyörül-e méhe gyümölcsén? Ha mások megfeledkeznének is Rólad, én Terólad el nem feledkezem!” -ezt mondja az ÚR!
Ne felejtsünk el Anyák napján köszönetet mondani! Legyen ott a hálaadás szívünkben az élő Isten végtelen szeretetéért! Adjunk hálát az Úrnak Édesanyánkért, és ha még megtehetjük, mondjunk köszönetet Édesanyánknak is önzetlen szeretetéért!
tovább
(A fotót Polgár Hanna Zsófia készítette.)
Kedves Testvéreink!
Ez a kis gyík néhány napja itt napozott a templom melletti kőasztalon. Valóban igaz, hogy ha mi emberek kevesebbet mozgunk és nem zavarjuk őket, akkor gyakrabban előmerészkednek az ilyen kis állatok. Ugyanakkor őszintén reméljük, hogy hamarosan újra lesz nagy forgalom nálunk a templomkertben és a napközis táborunkban boldogan szaladgáló gyermekek hangja tölti majd be az udvart!
Nagyon köszönjük a református temetőben a fűnyírásban, locsolásban, kapálásban kapott sok segítséget, a beérkezett egyházfenntartói járulékokat, adományokat és a természetbeni adományokat is!
Köszönjük az imádságokat! Ezúton kérjük is Testvéreinket, hogy imádkozzunk gyülekezetünkért, Isten megáldó és megőrző kegyelméért, imádkozzunk betegeinkért, a gyászoló családokért!
Sajnos már egy közeli településen is vannak halálos áldozatai a koronavírusnak.
Szeretettel, de éppen a féltő szeretet miatt határozottan kérjük az idősebb Testvéreket és minden gyülekezeti tagunkat, hogy ha tehetjük, maradjunk otthon!
Imádkozzunk továbbra is esőért! Az égi áldást semmi nem pótolhatja. Könyörögjünk, hogy Isten öntözze meg a földjeinket és a kertjeinket!
Végül tájékoztatjuk a Testvéreket, hogy a Pápára tervezett REND (Református Egyházi Napok Dunántúl), amelyen mi is szerettünk volna részt venni gyülekezetünkkel, idén nyáron elmarad a koronavírus-járványra való tekintettel.
Ezen a vasárnapon egy korábban írásban megjelent igehirdetést osztunk meg a gyülekezettel.
Krisztusban szeretettel:
Polgár Tibor lelkipásztor és Kovács Péter gondnok
tovább
„Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem.” (Zsoltárok 50, 15)
Jézus pedig így bátorít minket: Ne féljetek, veletek vagyok és veletek maradok!
Testvéreim! Isten szőtte szőnyeg a világ, mi csak a visszáját látjuk itt –mondja a költő… és igaza van. A hitünk, a mi Krisztusba vetett hitünk segíthet át minket a nyomorúságon. Jézus Krisztus FELTÁMADT ÉS ÉL! Ma is megszólít minket az Úr: HÍVJ SEGÍTSÉGÜL ENGEM! Minket szólít meg Isten szava! Hívj segítségül engem! Testvéreim! Hívjuk most együtt segítségül az Urat, Ő bátorít erre bennünket! Ő maga mondja: Hívj segítségül engem! Mert Isten előre látta nyomorúságainkat, és már akkor, amikor mi még nem láthattuk ezt, kinyújtotta felénk az Ő kezét. Mert Ő nemcsak megsebez, de be is kötöz, nemcsak összetör, de kezei meg is gyógyítanak. Tekintsünk fel most hittel a Golgotára, és meglátjuk az Ő felénk nyújtott értünk átszegzett kezét! Engedjük, hogy felragyogjon nekünk a Krisztus, aki nemcsak meghalt a mi bűneinkért a kereszten, kifizetve minden tartozásunkat, de feltámadt a halálból és most is él, itt van velünk Szentlelke által. Testvéreim! Áll még a kereszt és folyik a drága vér, mely eltöröl minden bűnt. Engedjük Testvéreim, hogy a sötét felhőket áttörje az a reménysugár, amely Krisztus Urunk győztes keresztjéről ma is jön felénk! Hívj segítségül engem! –szólít meg bennünket Isten Igéje! Hívjuk valóban Őt, hogy választ kapjunk, és reménységet találjunk! Mert egyedül Ő az, Aki segíteni tud ott is, ahol mi emberek tehetetlenek vagyunk. Segít a bűnből kijönni, segít a csüggedésből, a nyomorúságból felállni azzal, hogy Megváltót küldött, Jézus Krisztust, az Ő Fiát. Őrajta keresztül szól most hozzánk is Testvéreim! Amikor a koronavírus-járvány miatt bizonytalanság és félelem tölti be a szívünket, Ő akkor is megszólít halk és szelíd szavával: Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Engem hívj segítségül ezekben a nehéz napokban, a megpróbáltatás idején! Hívj segítségül engem!
tovább
Köntös Lászlónak a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzőjének, a Tudományos Gyűjtemények igazgatójának húsvéti gondolatai.
tovább
Ennek a járványnak egyszer vége lesz. Azt még nem tudjuk mikor, de reméljük, hamarosan! Valószínűleg nyomot fog hagyni mindannyiunkban ez az időszak. Sok minden nem lesz már olyan, mint előtte volt. De az biztos, hogy az Úr Jézus Krisztus nem változik meg, Ő ugyanaz marad és Őrá számíthatunk ezután is!
Előző évi húsvéti istentiszteletünk meghallgatható a képre kattintva:
A felvétel 2019. húsvétján készült a magyaralmási református gyülekezetben.
tovább
Igehirdető: Strifler Zoltánné hatodéves teológiai hallgató
tovább