Néma pestis, azaz a fiatalok elmagányosodása - MERIT Magyaralmáson

Polgár Tibor / 2015-05-18 09:06:52

„Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben,

ott vagyok közöttük.”

(Mt 18,20)

MERIT alkalomra gyűltünk össze, a mezőföldi református ifjúság és felnőtt kísérőik (mint jómagam is), ezúttal Magyaralmáson. Az alkalom központi témája a néma pestis, azaz a fiatalok elszigetelődése, elmagányosodása volt.

A kezdő éneklés, ráhangolódás után egy rövid vetítés volt, három kisfilm, melyek vicces módon, de elgondolkodtatóan ecsetelték a tényt, hogy jobb közösségben lenni, mintsem egyedül.

Ezután csoportokra osztva beszélgettek a fiatalok egymással arról, hogy valós-e az elmagányosodás, vagy csak mi, szülők látunk rémeket. A beszélgetések során fiataljaink arra a következtetésre jutottak, hogy egy igazi problémával állunk szemben: egyre kevesebb a fizikai kapcsolat, laza, felszínes kapcsolatok jönnek létre a neten, a Facebook virtuális világában like-okat nyomogatva bájolognak egymásnak, de a valós életben elmennek szótlanul egymás mellett. Megbeszélték azt, hogy mik a jelei a magányosságban szenvedő társaknak, hogyan lehet észlelni, felismerni azt, hogy valaki kirekesztett, magába forduló, és hogyan segíthetnek azoknak, akiknek nincsenek barátaik. A beszélgetés után közösen készítettük a kaját: a lányok a salátákat, a fiúk pedig a húst grillezték. Evés után levezetésként még egy jót fociztak, fiúk, lányok közösen.

ILYEN MÉG NEM VOLT! Fergeteges grill parti a következő MERIT alkalmon április 25-én délután 3 órától Magyaralmáson!

Polgár Tibor / 2015-04-23 17:14:48

KEDVES FIATALOK!

A következő Mezőföldi Református Ifjúsági Találkozót

2015. április 25-én (szombaton) tartjuk délután 3 órától

a magyaralmási gyülekezetben.

Témánk a néma pestis, azaz a fiatalok elmagányosodása lesz,

illetve arról fogunk beszélgetni, hogyan tudunk tenni ez ellen,

hogyan állhatunk oda egymás mellé, hogyan segíthetünk a másiknak,

hogyan lehetünk XXI. századi irgalmas samaritánusok!

MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!

A sír üres – húsvéti örömhír klub Magyaralmáson

Polgár Tibor / 2015-04-22 09:29:59

Húsvéti örömhír klubot tartottunk Nagyszombaton a magyaralmási református gyülekezetben. Nagy izgalommal készültünk, mert szerettük volna, ha a gyerekek megértik, hogy Jézus értük nemcsak meghalt, hanem fel is támadott, és velük van minden nap Szentlelke által.

Nem könnyű ez, mert a gyerekek „nyuszilázban égnek”, tojást festenek ezerféle színűre, mindenféle technikával, de sokszor fogalmuk sincs arról, hogy miért is teszik ezt és nem jut el hozzájuk az igazi Örömhír.

A gyerekek és néhány szülő zsúfolásig megtöltötték a gyülekezeti termet és az udvart. Először feltámadás bucit sütöttünk. Az előző este bedagasztott tésztát kinyújtottuk és annyi kockára vágtuk, ahányan voltunk. Ez jelképezte Jézus halotti leplét, amibe betekertük Jézus testét, amit pedig egy fehér pillecukor jelképezett. Ezt előtte belemártottuk olvasztott vajba, majd fűszereket kentünk rá (fahéjas cukor) utalva arra, hogy milyenek voltak az akkori temetkezési szokások Izraelben. Végül gombóccá gyúrtuk a tésztát, tojással kentük meg és betettük a forró sütőbe sülni.

De hogy lesz ebből feltámadás buci? - kérdezhetnénk. Erről csak később hullt le a lepel, addig is további játékos feladatokkal igyekeztük a húsvéti történet egy-egy pillanatát megragadni.

HÚSVÉTI KÖSZÖNTŐ

Polgár Tibor / 2015-04-04 18:33:34

„Ne féljetek!

A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek?

Feltámadt, nincsen itt.

Íme, ez az a hely, ahova őt tették.”

Márk evangéliuma 16,6

Kedves Testvéreim!

Több bevásárlóközpont reklámújságának címlapján olvashatjuk: „Készüljünk együtt az ünnepre!” Én ennek örülök is, de a nagy kérdés az, hogy hogyan készülünk az ünnepre és megéljük-e úgy igazán ezt a szép húsvéti ünnepet szívvel-lélekkel úgy, ahogy a régiek tették, vagy beérjük egy jó nagy bevásárlással, ünnepi ebéddel és néhány nap szabadsággal?! Félreértések elkerülése végett ezek is fontosak, én is várom az ünnepet, a családdal, és a nagy családdal, a gyülekezettel együtt töltött időt is, a kis pihenést, lélegzetvételnyi szünetet, de meggyőződésem, hogy Isten ennél többet akar adni nekünk. Bűnbocsánatot és örök életet! Én szeretnék ebben a hitemben megerősödni, Jézus Krisztussal találkozni az Ő Szentlelke által az úrvacsorai közösségben és átélni azt, ami egy énekben olyan egyszerűen megfogalmazódik: „Kell, hogy végre érezd, hogy mennyire szeret az Isten, kegyelme éltet...” Amikor a 330 éve született világhírű zeneszerző Johann Sebastian Bach a Máté-passió végén dolgozott, egyszer benyitott a szobájába a felesége. Férjét zokogva találta, kottáira borulva sírt. - Mi történt?! - kérdezte. „Meghalt, meghalt a kereszten Jézus!” Csendességemben olvastam a minap, hogy „Jézus keresztjén ott szenvedett Isten testté lett Szeretete is, akit elutasított, keresztre feszített az ember. Ezért ér össze valahol a mélyben vagy a magasban, de minden keresztben a szeretet és a szenvedés.” (Gyökössy Endre) Legyen ez bátorítás nekünk, ha most nehézségek között vagyunk és így készülünk az ünnepre és legyen biztatás mindannyiunknak a fenti Igében található húsvéti örömhír! „Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették.”

Húsvéti köszöntő, ünnepi alkalmaink

Polgár Tibor / 2015-04-02 15:04:22

HÚSVÉTI ÖRÖMHÍR KLUB 2015. április 4-én (Nagyszombaton) délután 2 órától a református gyülekezeti házban

Polgár Tibor / 2015-03-30 06:23:58

Zámoly emléktúra képekben

Polgár Tibor / 2015-03-28 15:59:25

Fotók: Baranyai Edina

Egyházlátogatás és Zámoly emléktúra 2015. március 22-én vasárnap

Polgár Tibor / 2015-03-19 19:12:06

KEDVES TESTVÉREINK!

2015. március 22-én vasárnap az egyházlátogatásra való tekintettel

kivételesen DÉLUTÁN 3 ÓRAKOR kezdődik istentiszteletünk.

Isten Igéjét hirdeti: Borsos Teréz egyházmegyei jegyző testvérünk.

Mindenkit szeretettel hívunk és várunk!

Mivel délután lesz az istentisztelet, ezért reggel 8 órakor

kirándulni indulunk Zámolyra.

Megismételjük tavalyi túránkat,

melyre szintén nagy szeretettel hívunk és várunk mindenkit!

Találkozzunk háromnegyed nyolckor a parókia melletti parkolóban! 

MEGHÍVÓ

Polgár Tibor / 2015-03-11 07:31:08

Schrenk Éva Magyaralmáson!

Szeretettel hívunk és várunk mindenkit a

magyaralmási református templomba

2015. március 15-én 11 órára!

Istentiszteletünkön megismerkedhetünk Schrenk Éva verseivel.

Közreműködnek: Szabóné Miklós Eszter

és a magyaralmási református gyülekezet tagjai.

Schrenk Éva

Azért, aki vagy

Azért szeretlek,

aki vagy,

s nem azért,

akinek látszol

vagy tetteted magad.

Lelkedbe látok,

látom a varázsod,

tudom, hogy mikor játszol,

s szeretem,

amikor átlátszol.

Azért szeretlek,

aki vagy,

s nem azért,

mert szeretsz.

Mellettem nyugodtan

önmagad lehetsz.

Ökumené

Polgár Tibor / 2015-03-03 18:27:25

Mikor kisgyermek voltam, egyáltalán nem aszerint minősítettem kortársaimat, hogy ki milyen templomba jár, vagy egyáltalán nem jár. Olyan utcában nőttem fel, ahol minden házban lakott gyerek. Mindig kint voltunk, fociztunk, a házunk mögötti orgonásban bújócskáztunk. Elmeséltük egymásnak titkainkat, és meghívtuk egymást a szülinapunkra. Pontosan meg tudtuk ítélni egymást az alapján, hogy ki hogyan viselkedett, ki volt megbízható, ki adta kölcsön a játékát. Aki meglopott minket, azzal később nem játszottunk, de azért valahogy gyerekként mégis hamar megbocsátottunk, visszafogadtuk. Mondja is Jézus, ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek...

De valamikor úgy másodikos korunk körül szembesültünk először azzal, hogy valamelyikünk katolikus, némelyikünk református. A katolikus lányok elsőáldozók lettek, és izgatottan várták, hogy menyasszonyi ruhában állhassanak az oltárnál. Mi reformátusok pedig nagyon irigykedtünk rájuk ezért! Kiskamaszként aztán éleződtek a különbségek, ki konfirmált, ki bérmálkozott, és otthon is gyakrabban hallottuk a másik felekezet szennyes dolgait. Ahol én laktam, ott bizony híre volt az egykori református lelkésznek, három felesége is titokzatos módon halt meg, a katolikus atyáról pedig azt mesélték fia született a házvezetőjétől. Nos, mire felnőttünk, nagyon utáltuk egymást. Mikor pedig megtértem, akkor a helyzet csak fokozódott, mert bejöttek a képbe a baptisták, a pünkösdiek és egyéb felekezetűek is, akik szerint mi nem voltunk elég hívők. Amikor aztán elkezdődtek az ökumenikus hetek, ahol közös dalokat énekeltünk, lelkészeink pedig a másik szószékéről prédikálhattak. Voltak nagyon áldott alkalmak, de bizony volt olyan is, amikor a katolikus pap szolgatárs a református gyülekezetben arról beszélt, hogy ideje volna visszatérnünk a nyájhoz. Akkor aztán pedig mindent éreztünk, csak ökumenikus érzéseket nem!

Sok minden változott bennem akkor, amikor főiskolásként egy kollégiumba, mi több egy szobába kényszerültünk egymással különböző vallású emberek. Bizony lakva ismerjük meg egymást. És bizony be kellett látnunk, hogy minden felekezetbeli közül voltak hiteles és hiteltelen emberek. Annyira megszerettük egymást, hogy vasárnaponként elmentünk egymás templomába, gyülekezetébe. Együtt főztünk, asztalközösségben voltunk.. Sőt, ott a koliban alakítottunk is magunknak egy közös bibliakört, imaközösséget, még pantomim csoportunk is volt. És olyanok voltunk megint, mint a kisgyermekek! De a diákéveknek egyszer vége, mindenki visszament a maga közösségébe, és elölről kezdődött minden.