A nyári tanfolyam kezdése június 23 szerda délután, esti beérkezéssel, a tanfolyam zárását július 10-én szombaton délután 15 órára tervezzük.
A tanfolyam szállás helyszíne a Gimnázium Diákotthpnában, Petőfi S. u. 13 (89/313 720) alatt lesz.
A pápai tanfolyamra előképzettség nélkül is várunk jelentkezőket (nincs korhatár)! Az újonnan érkezők írják össze, énekeskönyvi énekeinkből mit ismernek. 2 énekkel készüljenek a meghallgatásra.
Jelentkezni: petroczm@gmail.com címre kell Veresné Petrőcz Mária, Maya néninél lehet 2021. június 20 -ig.
Telefon: 3o/3868136 Messengeren : Mária Maya Veresné Petrőcz erre gyakrabban ránézek!
Szükséges adatok: név, cím(irányítószám), születési év, hó, nap, hely, édesanya lánykori neve, TAJ szám, zenei előélet, gyülekezete vagy iskolája, telefon elérhetősége, e-mail címe.
Szükséges hozni valók: ágynemű, lepedő, huzat ha csak a sajátodban szeretsz aludni: párnapaplan), vagy hálózsák, ruházat- hétköznapi, ünneplő: fehér ing, blúz, nadrág, szoknya, fürdőruha -cipő hétköznapi, ünnepi, tisztálkodási eszközök(fogkrém-kefe, sampon, törölköző, wc-papír, papucs. Van mosógépünk!
TAJ-kártya fénymásolat.
Tájékoztassatok odafigyelést igénylő betegségről, gyógyszer-szedésről, a laktóz, pollen, egyéb érzékenységről az ebéd-vacsora rendelés miatt.
Tanuláshoz: hangjegy- és jegyzetfüzet, írószer, radír, mappa a kottákhoz, elmúlt évek kottái, fekete mappa, ref.énekeskönyv, Beharka: Harmónium iskola I.-akinek van a II. - ha már tanult belőle. „Kétszólamú", számozott basszussal ellátott Draskóczy gyűjteményt a helyszínen kapnak diákjaink. Korálkönyv a haladóknak. Hangszereket, ki-ki amin tanul a zeneiskolában (hegedű, fuvola, cselló...hozzátok- az elektromos zongora elhelyezhető gyakorláshoz a kollégiumi szobákban-esetleg hosszabbító, kislámpa.
Napi háromszori étkezés a gimnázium menzáján lesz, 5 perc a kollégiumtól. A Dunántúli Egyházkerület igyekszik támogatást nyújtani határon kívüli jelentkezőknek!
A költségtérítés összege 40 000 Forint, a helyszínen befizethető, átvételi elismervénnyel.
„Az Úr Istent magasztalom, jóvoltáról emlékezem, mindig Hozzá folyamodom, Mert meghallgat, azt jól tudom !" (273.dícséret,Németi Ferenc Tokaj várkapitányának éneke.)
Nemcsak a vallási, történeti, kulturális örökségünk, hanem az Istennel való kapcsolat fontosságát is figyelembe veszi a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia vallásturizmussal foglalkozó része - mondta Steinbach József püspök, aki egyházunk nevében írta alá a dokumentumot támogató nyilatkozatot.
Szontágh Szabolcs, az MTÜ vallási turizmus programigazgatója, Süllei László kanonok, érseki általános helynök, Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Steinbach József református püspök, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija és Liszka Levente, az MTÜ vallási turizmus szakértője
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), negyvenkilenc szakmai szervezet és öt történelmi egyház képviselője látta el kézjegyével csütörtökön Budapesten, a Várkert Bazárban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát támogató nyilatkozatot. Ebben reményüket fejezik ki, hogy „a megrendítően nehéz idők után a közös akarat és a közös célok erőt és lendületet adnak mindannyiunknak, hogy megújítsuk és jobbá, sikeresebbé tegyük a turizmus-vendéglátást". A dokumentumot a Magyarországi Református Egyház nevében Steinbach József a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke írta alá.
A magyar kormány által elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 célja, hogy meghatározza a következő időszakban azt a keretrendszert, amelyben az állam és a piac közösen gondolkodik Magyarország turizmusának jövőjéről. A dokumentumban kiemelt szerep jut a vallási turizmusnak is, ami alatt azokat az utazásokat értjük, amelyek célja a vallási, szakrális műemlékek meglátogatása, vallási rendezvényeken való részvétel, zarándoklat, lelkigyakorlat.
Rendkívül fontos, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiába végre bekerültek a történelmi egyházak is - jelentette ki Steinbach József püspök, aki szerint ez a dokumentum alapos, komoly munka, és nemcsak a vallási, történeti, kulturális örökségünket veszi figyelembe, hanem az Istennel való kapcsolat fontosságát is. A vallási turizmus segíti az egyén lelki és hitbéli fejlődését is, illetve missziós célokat is szolgál, hiszen olyan terület, ahol „nem csak magunkkal foglalkozunk", hanem tudunk nyitni mások irányába, például táborok szervezésével. Az sem elhanyagolható szempont, hogy több lehetőségünk lesz a turisztikai pályázatokon, és ez sokat segíthet az egyházi fenntartású szálláshelyek, konferencia-helyszínek felújításában - mondta a püspök.
Részletek a tovább mögött.
tovább
Az egyházi épített örökség védelme érdekében indított Magyar Templom-felújítási Program keretén belül, a kormány támogatásával közel 1800 templom újulhat meg. Ebből 400 külhonban, 1400 Magyarországon található. Dunántúli református egyházközségek is sikeresen pályáztak, 99 templomunk újulhat meg, összesen 1 402 236 548,-Ft értékben.
Részletek a tovább mögött.
tovább
„...azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet." (János 6,63)
KEDVES TESTVÉREINK AZ ÚRBAN!
Jézus Krisztus beszéde, Isten Lelke által, az életet munkálja: az új és örök életet. Isten az élet Istene, aki Jézus Krisztusban legyőzte a halált, nekünk megtartatást, megváltást, minden körülmények között reménységet ajándékozott, amely a végső kiteljesedés bizonyosságában éli meg a jelen minden percét. Isten Lelke Jézus Krisztus üdvözítő Igéjét, szavait és tetteit teszi élővé és hatóvá bennünk, az egyház közösségében, általunk pedig a világban. Isten Lelke garantálja azt, hogy amit e világban - sok bajban és küzdelemben - csak hit által ragadhatunk meg, az majdan maradéktalan teljességben a miénk lesz. Ez a reménység ad életünknek értelmet, biztos irányt, a szabadság jólétében is biztos medret. Ezért mindenkor az élet Uráról, a feltámadott Jézus Krisztusról teszünk bizonyságot.
Pünkösdi bizonyságtételünk az élet Urának magasztalásában lesz láthatóvá, nagy nehézségek és próbatételek között is megtartó kegyelmének megtapasztalásáért. Az Úr előtt leboruló magasztalásunkban ott van a hálaadás ugyanúgy, mint a bűnvallás és a konkrét fohász:
„Urunk, kérünk, ne a régi életünket add vissza nekünk, hanem ajándékozz nekünk új életet, hogy hitünkben, életünkben, egységünkben, szolgálatunkban tündököljék az evangélium!"
Pünkösdi bizonyságtételünk hitvallás arról, hogy a feltámadott Jézus Krisztusra van szüksége a világnak, aki azt akarja, hogy életünk legyen és bőségben éljünk (János 10,10).
Pünkösdi bizonyságtételünk közbenjáró könyörgés a szomorú szívűekért, gyászolókért, betegekért, mindazokért, akiket a koronavírus-járvány meggyötört; azokért, akik erő feletti szolgálatokat végeztek és végeznek a gyógyítás és a vezetés munkájában. Urunk, adj erőt, vigasztalást, szabadulást, megoldást; könyörülj rajtunk! Az idei pünkösd egyben a Magyar Református Egység Napja is. A Kárpát-medencei magyar reformátusok évszázados, soha meg nem tört, hitbéli és lelki egységében könyörgünk egymásért, az újbóli személyes találkozások öröméért, és ebben az egységben könyörgünk nemcsak a mieinkért, hanem mindnyájunkért, az egész világért. Isten Lelke megvidámít, éltet és bátor szívet ad!
2021 pünkösdjén
Testvéri szeretettel:
Balog Zoltán püspök és Veres Sándor főgondnok
Dunamelléki Református Egyházkerület
Steinbach József püspök és Dr. Nemes Pál főgondnok
Dunántúli Református Egyházkerület
Kató Béla püspök és Tőkés Zsolt főgondnok
Erdélyi Református Egyházkerület
Szenn Péter püspök és Kel József főgondnok
Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház
Zán Fábián Sándor püspök és Nagy Béla főgondnok
Kárpátaljai Református Egyház
Csűry István püspök és Bara Lajos István főgondnok
Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Halász Béla püspök és Székely Károly főgondnok
Szerbiai Református Keresztyén Egyház
Géresi Róbert püspök és Porubán Ferenc főgondnok
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
Pásztor Dániel püspök és Dr. Molnár Pál főgondnok
Tiszáninneni Református Egyházkerület
Dr. Fekete Károly püspök és Molnár János főgondnok
Tiszántúli Református Egyházkerület
A Generális Konvent elnökségének pünkösdi körlevele
Egy ismerősöm valahonnan megtudta a hírt, hogy Balog Zoltán református püspök pünkösd hétfői felszentelésén Kató Béla kolozsvári református püspök fog prédikálni. Nekem szegezte a kérdést, hogy miként lehetséges ez? Arra gondolt, hogy mégis csak egy fontos és hivatalos magyarországi református egyházi eseményről van szó, miközben az igehirdető püspök egy másik államban teljesít szolgálatot. Nincs itt ellentmondás?
Mire azt válaszoltam, hogy nekem ez eszembe sem jutott. Mármint az, hogy Kató Béla Kolozsvárról, de hogy politikailag korrekt legyek, Cluj-ból jön. Bizony, itt nincs ellentmondás, inkább az lenne abszurd, ha egy nyilvánvalóan magyar emberben, aki a határ másik oldaláról jön, csak egy másik ország polgárát látnánk. Mert lehet ugyan a határokat hatalmi szóval ide-oda tologatni, de azt a közösséget, amelyet nemzetnek hívunk, nem lehet csak úgy felszámolni. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy a jövő némely valóságtól elrugaszkodott látnoka már egy nemzetek fölötti és nemzetek utáni korszakról ábrándozik.
A debreceni Nagytemplom és a város főtere 2009. május 22-én
Fotó: Füle Tamás
S hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az az emlékezetes debreceni nap 2009. május 22-én, amikor a kárpát-medencei magyar reformátusság összegyülekezett, s megalakították a Magyar Református Egyházat. Ezzel kinyilvánították összetartozásukat. Hiába volt Trianon, hiába volt a kommunista idők erőszakos internacionalizmusa, a múltat csak nem lehetett végképp eltörölni. Azt mondták ki, ami mindig is megvolt szívben és lélekben, hogy egy közösséghez tartozónak érzik és tudják magukat.
Ezért aztán az, hogy egy magyarországi református püspök felszentelésén egy Romániában élő magyar református püspök hirdeti a Igét, egyáltalán nem tűnik fel ellentmondásnak, legfeljebb csak azoknak, akik már nem értik, vagy szándékosan félre akarják magyarázni azt az Istentől rendelt alapvető tényt, hogy egyén és közösség összetartozik. Attól vagyok az, aki vagyok, hogy meg tudom mondani, hova tartozom. Vagyok, mert vagyunk. Ha úgy tetszik, a magyar református egység napja önmagunk kimondásának ünnepi pillanata. Reméljük, ilyen lesz a püspökszentelés ünnepi alkalma is pünkösd, a Lélek kiáradásának szent ünnepén.
A református és magyar identitás nem kizárja, hanem erősíti egymást
Fotó: Füle Tamás
Ha válaszolnom kellene arra a kérdésre, hogy számomra vajon a református, avagy a magyar jelző-e a fontosabb, nem tudnék válaszolni. A kettő az Úristen eleve elrendelt akaratából az én személyes történetemben szétválaszthatatlanná vált. Nem mintha nem tudnám, hogy az üdvösségemre nézve teljesen mindegy, hogy magyarnak vagy franciának születtem-e? Ám mégis, magyarul tanultam meg imádkozni, s noha elég tűrhetően beszélek angolul, még néha angolul is álmodom, nekem a Miatyánk csak magyarul Miatyánk.
S ugyanígy, ha kimondom azt, hogy református vagyok, akkor valami olyasmit mondok ki önmagamról, ami nélkül nem lehetnék az, aki vagyok. S ez nem az elkülönülés gesztusa, hanem sokkal inkább annak felismerése, hogy Isten kikutathatatlan akaratából, gondviselő szeretetéből adatott nekem egy közösség, a református magyarok közössége, amelyben az Ige fényének világosságában és a Lélek megérintő hatalmában önmagamra találhattam.
"Ezért az a mondat, hogy református magyar vagyok, nem értékítélet másokról, nem kirekesztés, hanem vallomás arról a közösségről, amelyben Isten eleve elrendelt akaratából felismertük önmagunkat."
Fotó: Füle Tamás
Létezik ma egy pusztító nézet, amely hatalmas erővel nyomul, s azt akarja az emberek fejébe verni, hogy az önmegkülönböztetés egyenlő a kirekesztéssel. Mintha bizony önmeghatározásomban a „református" és a „magyar" jelzők más közösségekről alkotott értékítéletet jelentenének, s azt sugallnák, hogy aki nem ebbe a közösségbe tartozik, az ki van rekesztve. S így jutottunk el ahhoz a bénító téveszméhez, hogy ma kockázatos vállalkozásnak tűnik önmagunk néven nevezése, hiszen az mindig megkülönböztetés. Ez a nézet abban az illúzióban ringatja magát, hogy ha megszűnnek a régi közösségi azonosulási pontok, ha az egyén csak önmagában látja önmagát, akkor leomlanak a határok ember és ember között. De így nem a határok fognak leomlani, hanem megszületik a semmiből jött ember, aki már nem tudja megmondani, hogy ki ő.
Pont fordítva, a kölcsönös megbecsülésnek, tiszteletnek és méltóságnak éppen az az alapja, hogy nevet tudunk adni önmagunknak. Ezért az a mondat, hogy református magyar vagyok, nem értékítélet másokról, nem kirekesztés, hanem vallomás arról a közösségről, amelyben Isten eleve elrendelt akaratából felismertük önmagunkat.
Inkább szeretnék élni egy olyan világban, amelyben az emberi méltóság alapja az, hogy még mindenki néven tudja nevezni önmagát, semmint a tulajdonságok nélküli emberek világában, amelyben már senki sem tudja megmondani önmagáról, hogy ő kicsoda.
„Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: Mit tegyünk atyámfiai férfiak? Péter így válaszolt: Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert tietek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk ... Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban." /Apostolok Cselekedetei 2,37-39.42./
(A képen a kislángi református templom látható.)
A Mezőföldi Református Egyházmegye lelkipásztorainak, gondnokainak, presbitereinek, gyülekezeteinkben élő testvéreinknek és minden olvasónak a Szentlélek Isten megújító kegyelmében gazdag Pünkösdi ünnepet kívánunk.
Az egyházmegye elnöksége:
Imre Bálint Kovács János
esperes egyházmegyei gondnok
Veres Péter Szabó Gábor
lelkészi főjegyző világi főjegyző
Nagytiszteletű Lelkipásztor Asszoní/Úr!
Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a MEÖT nyári lelkészi és munkatársi konferenciáját, mely nagyon jó lehetőség a töltődésre, pihenésre, más felekezetek elhívott lelkészei és munkatársai között lelkészi szolgálatunkra való reflektálásra.
Időpont: június utolsó hete, jún. 21-25.
Az érkezőket június 21-én, hétfőn délután 14:00 óra után várják. A közös program hétfőn vacsorával kezdődik, és pénteken ebéddel fejeződik be.
Helyszín: Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ
A 2021-es év központi igéje és témája:
„Viseljetek gondot magatokra és az egész nyájra!" (Apostolok cselekedetei 20,28.) -- Lelkigondozó és lelkigondozott vagyok
Részletes leírás itt olvasható illetve a mellékletekben:
https://www.meot.hu/index.php/misszio-m/397-okumenikus-lelkeszi-munkatarsi-konferencia-revfulop-2021
Dani Eszter, az MRE Zsinati Missziói Iroda vezetője
Ismét egy „mitikus", a mai ember számára nehezen hihető történet. Holott nem olyan bonyolult ez. Csak a mi természettudományos ész-központúságunk beszűkült keretei eleve behatárolják azt, hogy mit tartunk racionálisnak és mit nem. Mennybemenetel ünnepén a Pannonia Reformata Múzeum Hajlék az örökkévalóságban című kiállításának egy részletét ajánljuk.
Szerző: Köntös László.
Részletek a tovább mögött.
tovább
"Ezután visszatértek Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről, amely Jeruzsálem közelében van egy szombatnapi járóföldre. Amikor hazaértek, felmentek a felső szobába, ahol meg voltak szállva, ... Ezek valamennyien egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban, az asszonyokkal,..."
/ApCsel 1,12-14/
(A képen a középbogárdi református templom belseje, valamint a gyülekezet tagjaninak egy része látható.)
A Mezőföldi Református Egyházmegye lelkipásztorainak, gondnokainak, presbitereinek, gyülekezeteinkben élő testvéreinknek és minden olvasónak Krisztus szabadító és megtartó kegyelmében gazdag Mennybemenetel ünnepet kívánunk.
Az egyházmegye elnöksége:
Imre Bálint Kovács János
esperes egyházmegyei gondnok
sk. sk.
Veres Péter Szabó Gábor
lelkészi főjegyző világi főjegyző
sk. sk.
tovább