Kálvin a mának – Kálvin Konferencia volt Pápán

Megalakulásától, 2009 óta szervezi meg a Pápai Református Teológiai Akadémia Kálvin Kutatóintézete a Kálvin Konferenciát. Egyrészt azzal a szándékkal indították útjára, hogy ösztönözzék a Kálvinnal kapcsolatos tudományos kutatásokat, másrészt, hogy ezek az egyháztörténeti munkák ne csak az Akadémia falain belül maradjanak, hanem minden érdeklődő számára elérhetővé legyenek. 

„Számomra a legfontosabb üzenet a kálvini tanításból, hogy Isten mindenhatóságát vegyük komolyan. Ne csak egy történelmi leckeként, hanem az életünk valóságaként éljük meg: Isten mindenható, felettünk áll, és mi Őt követjük – nemcsak az ünnepekben, hanem a hétköznapokban is. Ez az egyik legfontosabb, amit Kálvintól tanulhatunk.” Ezt Dr. Szabó Előd lelkipásztor, egyetemi tanár, a Pápai Református Teológiai Akadémia Kálvin Kutatóintézetének titkára válaszolta a konferencia előtt arra kérdésre, hogy mit tanulhatunk ötszáz év távlatából Kálvin Jánostól.

A genfi reformátor nevével jelzett intézet konferenciája lehetőséget ad a Kárpát-medencében élő és alkotó, Kálvinnal és a kálvinizmussal foglalkozó egyháztörténészeknek, hogy kutatási eredményeiket szakmai közösségben bemutathassák és megvitathassák. A kálvinizmus megalkotójának munkássága nagy hatással volt és van református egyházunk tanítási szemléletére. Így az október 11-12-én lezajlott konferencia nemcsak Kálvin, de református identitásunk, történelmünk megismerésére is lehetőséget adott.

A teológia épületének nagytermében Dr. Németh Tamás rektor nyitotta meg rövid áhítattal az idei konferenciát. Imádságban fordult az Úrhoz, hogy legyen áldása a konferencián, és Kálvin szolgálatának, szabadság-rend értelmezésének tanulmányozásával közelebb kerülhessünk az Isten életet javító szándékához.

A konferenciát Sárközi Gergely Antal szervező vezette. Elsőként Dr. Szabó Előd „A két protestáns egyház viszonya a 17. század első két harmadában a Dunántúli Egyházkerületben” című előadásában az evangélikus és a református felekezetek közötti rivalizálásról szólt. A lutheri és a kálvini értelmezésekben a különbségek mellett több hasonlóság is felfedezhető, így a két felekezet között az „átjárhatóság” könnyebb volt, mint a katolikus egyház irányába. Történeti példákat hozva mutatta be, hogy miként követte egy-egy gyülekezet a lelkipásztorát - aki a megélhetése, a patrónusok nyomására vagy egyéb okból tért át - a másik felekezetbe, milyen visszhangokat váltott ki a váltás.

„Az újjászületett ember életének a központjában Jézus áll.” Ezt már Dr. Németh Tamás rektor mondta előadásában, amiben Kálvin keresztyén szabadságról vallott felfogását elemezte. Kálvin méltatlannak tartotta a keresztyén ember számra, hogy rendetlenségben, felelőtlenségben megnyilvánuló szabadságértelmezést éljen át, ezért léptetett be szigorú egyházi rendet a genfi gyülekezetben. Ezek alapján alakult ki róla az a kép, hogy megveti a szabadságot. Kálvin a szabad választás jogát nem az egyén tudásán alapuló akaratnak tartotta, hanem a mindig az Istennek megfelelő döntések meghozatalában – nem a magunk igazságában, hanem Isten ismeretében, igazságában. Cselekedeteink a megváltott ember megváltója iránti hálájának gyümölcsei. A megszabadított ember szabadsága Isten akaratában való szabad engedelmességben jelenik meg.

Dr. Hudi József történész-főlevéltáros, a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának vezetője tanulmányában a dunántúli református olvasótársaság kialakulásáról értekezett, azon belül is a mezőföldi egyházmegye olvasótársaságának működéséről, hatásáról a reformkorban.

Pér-Töltéstava református lelkipásztora, Dr. Albert András egyháztörténész Kálvin János reformátori munkásságában elemezte a vallásszabadság és a vallási tolerancia elvi kérdéseit.

Drs. Jakab Bálint Mihály szombathelyi református lelkipásztor, a Zsinat Teológiai és Tanulmányi Bizottságának elnöke Kálvin és a kálvinizmus hatalomhoz való viszonyát taglalta egy konkrét, kortárs esettanulmányon keresztül. Tőkés László lelkipásztor, püspök élete, szolgálata bemutatásával illusztrálta a világi hatalom iránti engedelmesség határát, ha az ellenkezik Isten törvényének való megfeleléssel.

Ezt követően Drs. Pátkai Ádám Sándor, a Laczkó Dezső Múzeum középkorász régésze a műemlékvédelem kapcsán szólt arról, hogy mit üzennek számunkra a különböző korok templomai, hogyan változtatták meg szerkezetükben ezeket az épületeket a reformáció után. Az első nap zárásaként Dr. Magyar Balázs Dávid vallástanár, Kálvin kutató hasonlította össze – egy-két szemléletes példával illusztrálva – Luther és Kálvin felfogását a házasságtörésről.

A második nap Dr. Petró László lelkipásztor, docens, a PRTA tanára a történeti kálvinizmus mai társadalmat formáló hatását mutatta be, majd Drs. Sárközi Gergely Antal lelkipásztor, doktorandusz hallgató, a PRTA és a DREL munkatársa a Pápai Református Kollégium 400 éves jubileuma kapcsán tartott előadást. Dr. Huszár Pál ny. dunántúli főgondnok, egyháztörténész azt hozta a hallgatóság elé, hogy mik azok a fontos üzenetek, amiket Kálvin tanulmányozása közben kaphatunk. Dr. Márkus Mihály ny. dunántúli püspök, egyháztörténész a kérügmatikus igehirdetést választotta témájának. A konferenciát Teiszler Ádám, a PRTA IV. éves teológus-lelkipásztor szakos hallgatója zárta, aki a reformáció terjedését mutatta be a török hódoltság területén.