Elhíváshoz méltó élet

Szeptember 9-én iktatták be Právetz Anikót a Szóládi Református Egyházközségbe, Hajdú Zoltán Levente lelkész mellé második lelkipásztori állásba. Az ünnepi alkalmon Isten igéjét Steinbach József hirdette: „Isten mindent megelőző szeretettel szeretett bennünket. Éljünk tehát elhivatásunkhoz méltó életet a magunk helyén, legyünk az Úr szolgái, rendeljük alá magunkat az Úr ügyének és szolgálatának. Csak ebben teljesedik ki az emberi élet, ez mindannyiunk életének öröme, tartalma, boldogsága.”

Ünneplőbe öltözött a gyülekezet. A szóládi reformátusok izgalommal gyülekeztek szeptember 9-én. Egy lelkipásztor beiktatása mindig nagy alkalom egy közösség életében. Így van ez akkor is, ha az adott lelkipásztor már több éve közöttük szolgál beosztott lelkipásztorként. Právetz Anikó hét éve segíti a Szóládi Református Egyházközség lelkipásztorának, Hajdú Zoltán Leventének a munkáját. A buzgó, gyarapodó gyülekezetben el is kél a segítség: számtalan lelki alkalmat tartanak, óvodát üzemeltetnek, szálláshelyet és gyümölcsfeldolgozót működtetnek.
Az Úr kegyelméből és akaratából egy ideje Hajdú Zoltán Levente országos feladatot is ellát az MRE Missziói Szolgálatának szakmai vezetőjeként. Ezért az eddig beosztott lelkipásztorra több feladat hárul, a presbitérium így Právetz Anikót a gyülekezet második lelkipásztori állásba választotta.

Az ünnepi beiktatáson Steinbach József püspök hirdette Isten igéjét: „Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek ahhoz az elhívatáshoz méltón, amellyel elhívattatok, teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel, igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével. (Ef 4,1-3)

„Keresve sem lehetne szebb Igét találni egy lelkész beiktatásra. Kedves Lelkész Testvérem, ez ma az Isten üzenete személyesen hozzád is: Élj méltón ahhoz az elhíváshoz, amellyel elhívást kaptál az Úrtól!” – kezdte Steinbach József, majd felidézte az efezusi levél első három fejezetét, amiben az apostol leírta, hogy mit tett értünk az Isten: kiválasztott, elhívott és megigazított bennünket.
Ezen az ünnepi alkalmon különösen az elhívás a hangsúlyos, emelte ki a püspök. Elhívott bennünket, hogy az Ő dicsőségére éljünk. Az Ő dicsőségére mindig úgy lehet élni, hogy a másik ember javára is élünk, nem csak önmagunknak, miközben építjük Isten országát a magunk helyén, a magunk hivatásában: „Kedves Szolgatársam, Te itt, a Magyarországi Református Egyház rendjében, mint szolgálatra elhívott lelkipásztor, itt a szóládi gyülekezetben éled meg elhivatásodat; hiszen a szent szolgálat különleges elhívásában részesültél a látható egyházban, a szolgálatra felkészültél és arra felhatalmazást kaptál”.

Isten úgy hív el mindannyiunkat az Ő szolgálatára, hogy mindent megelőző szeretettel szeretett bennünket, amelyet mindig testvéreken keresztül mutat meg. Áldás, ha vannak, akik úgy szeretnek bennünket, amelynek nyomán megtapasztaljuk ezt az isteni szeretetet. Áldás, ha vannak olyan családtagok, szolgatársak, munkatársak, embertársak mellettünk, akik ezzel az isteni szeretettel előttünk járnak.
Mit tehetünk mi hálatelt válaszként erre a szeretetre? Az apostol szavaira mutatva fogalmazta meg a választ a püspök: méltón élni az Isten minket kiválasztó és elhívó, mindent megelőző szeretetéhez. Napjainkban ez az igazi misszió, méltón élni és hitelessé lenni! Az elhíváshoz méltó élet gyümölcsei: türelem, alázat, szelídség, szeretet, valamint Isten népének egysége a békesség kötelékében.
„Türelem. Méltón élni az isteni elhíváshoz: türelem egy türelmetlen világban, ahol mindent azonnal akarunk, miközben türelmetlenek vagyunk egymással szemben is” – foglalta össze az elhíváshoz méltó élet lényegét Steinbach József. Alárendelni magunkat az isteni ügynek, a krisztusi ügynek, adott helyzetben a ránk bízott embereknek is.

„Kedves Szolgatársam, Anikó! Itt Szóládon, ebben az épülő, csodálatosan fejlődő gyülekezetben, nincs is más út, csak ez. Mi, Hajdu Zoltán Leventével, itteni szolgatársaddal tudjuk, hogy honnan indult el anno ez a gyülekezet, és Isten Lelke az odaszánt szolgálatot megáldotta. Hajdu Zoltán Levente fogoly az Úrért, Szóládon és szerte a Magyarországi Református Anyaszentegyházban is, aki elhívatásához méltó életet él, miként te is. Az áldás pedig nem marad el együttes szolgálataitokon ezentúl sem.”
Úgy élhetünk Istennek tetsző, méltó életet, ha tudjuk, hogy igazából mindent Ő cselekszik bennünk és általunk is. Ezért mindent megteszünk és mindent az Úrtól várunk! Az Úr pedig minden napra ad Szentlelket, betöltve életünket a szolgálatra – zárta Isten mindent betöltő Szentlelkéért való könyörgéssel igehirdetését Steinbach József püspök.

A liturgiában imádságos szolgálatot végzett Farkas Gergely egyházkerületi elnökségi tanácsos és Máté László egyházkerületi lelkészi főjegyző, zenei szolgálattal Bencze Ágnes és Bálint Rhodé.

Právetz Anikót a szóládi gyülekezet hivatalos, megválasztott lelkipásztori szolgálatába Hella Ferenc, a Somogyi Református Egyházmegye esperese iktatta be: „Kérem a gyülekezetet, hogy fogadják szeretettel a lelkipásztor tanítását, intését, útmutatását és imádkozzanak érte, hogy munkáját Isten dicsőségére, anyaszentegyházunk javára végezhesse”.

A beiktatott lelkipásztort palástos szolgatársai egy-egy igével köszöntötték.  

„…és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,20) Právetz Anikó személyes igei bizonyságtételében elmondta, hogy gyermekfejjel valóságosan megtapasztalhatta Isten jelenlétét. Ez a valóságos jelenlét kísérte végig életét akkor is, amikor minden rendben volt, és akkor is, amikor nehézségekkel, problémákkal került szembe: „Ő vezetett, végig ott volt velem”. Isten szeretetteli jelenléte, elhívása vezette őt a teológiára is, és vallja, hogy Ő segítette az elvégzésében is: „Ezzel a jelenléttel kaptam mindig megújuló erőt, türelmet, bátorságot és Őáltala erősödött újra és újra a hitem és a reménységem is”.

Megtapasztalta, hogy az Úrnak az ő életével terve van, ezért vezérelte őt Szóládra. Az Úr által nagyon sok csodát tapasztalt meg már itt: „Minden nap hálás vagyok az Ő jelenlétéért, mindazokért az ajándékokért, amiket az Ő jelenléte ad nekem minden egyes nap!”. Elmondta, hogy sokat tanult, fejlődött az itt eltöltött hét év alatt. Formálja, alakítja őt az Úr, és mindeközben használja is Krisztus ügyéért, ami számára a legnagyobb csoda.
Krisztus ígérete ma is áll, Ő itt van köztünk, csodákat tesz, érezhető az Ő gondviselő szeretete. Ha nyitottak vagyunk felé, és engedjük, hogy munkáljon bennünk, akkor csodákat élhetünk meg.
„Az eszemmel a mai napig nem tudom, hogy mi a terve Istennek velem. De kezdek rájönni arra, hogy az eszemmel nem is kell tudnom semmit, csak az a fontos, hogy a szívem és a lelkem maradjon mindig nyitva Őelőtte, hogy engedjem, hogy használjon, betöltsön engem” – mondta hozzátéve, ha így lesz, akkor bizonyos abban, a gyülekezet közösségével együtt sok csoda vár még rájuk.

Köszöntötte Právecz Anikót az egyházkerület elnöksége és gyülekezetei nevében Dr. Nemes Pál egyházkerületi főgondnok. „Azt kívánom, hogy a szolgálatod során mindig teljes szívvel bízz az Úrban, és akkor mindig adatik erő” – mondta hozzátéve, hogy a siker és az örömök is Istentől jönnek. Rá és a gyülekezet életére az Úr gazdag áldását kérte.

Köszöntötték a beiktatott lelkipásztort a helyi, Magvető Református Óvoda gyermekei, valamint a gyülekezet nevében Hajdu Zoltán Levente lelkipásztor és Torma Géza főgondnok.