Az Isten Igéje pedig terjedt

A hálaadást, az Ige terjedését és az evangéliumi üzenet fontosságát emelte ki igehirdetésében Steinbach József püspök az Országos Óvoda Programot lezáró hálaadó istentiszteleten. A kunszentmiklósi református templomban, szeptember 10-én tartott ünnepi alkalmon beszédet mondott Novák Katalin köztársasági elnök. Az Áldás Református Óvoda udvarán Balog Zoltán püspök és Gulyás Gergely miniszter beszédét követően Magyarország térképén elhelyezett Kálvin-csillagokkal jelezték az új intézmények településeit. Dunántúli Egyházkerületünk területére tíz csillag került.

Az Országos Óvoda Program 2018-ban indult, az azt követő években hatvanhat beruházás készült el: negyvenhat helyszínen épült új intézmény, tizennyolc helyszínen pedig a már meglévő épület újult meg, de akadt több olyan intézmény is, ahol az eszközpark cserélődött.

A programban 2900 új óvodai és 177 mini bölcsődei férőhely jött létre, valamint 450 új munkahely.

A program ünnepélyes lezárására hálaadó istentisztelet keretében Kunszentmiklóson került sor. Pintér Gyula helyi lelkipásztor apostoli köszöntése után Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette az evangéliumot: „Az Isten Igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben, sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek”. (ApCsel 6,7) A püspök megfogalmazta, hogy a hálaadás Isten magasztalásából fakad, leborulva elismerjük az egyetlen Istent mindenek Urának. Hálát adunk azért, amiben egészen konkrétan megtapasztalhattuk Isten szabadító és küldetésünkben megerősítő jelenlétét, amelynek nyomán Isten Igéje terjed. „Így adunk hálát az országosan megvalósult hatvanhat református óvodáért. Hálát adunk Isten eszközeiért, a Kormányzat támogatásáért, a Magyarországi Református Egyház és az Országos Óvodaprojekt munkájáért, a gyülekezetekért, intézményekért és beruházókért. Hálát adunk a házigazda kunszentmiklósi református gyülekezetért, megújult templomáért, orgonájáért, Áldás Református Óvodájáért” – mondta.

A textusra utalva fogalmazta meg, hogy az az igehirdetés fontosságára mutat rá. Ahol az igét hűséggel hirdetik és élik, ott terjed Isten Igéje, és ott az Úr mindig megáldja a munkát a Szentlélek erejével. A püspök rámutatott ebből adódóan az üzenet másik oldalára is: „Jaj nekünk, ha miattunk nem terjed Isten Igéje. Jaj nekünk, ha az egyház bürokratikus intézménnyé torzul, ahol kiváló egyházipari szakmunkások leszünk, ügyintézők, hatásvadász közösségszervezők, ha az egyház megoszt ahelyett, hogy hidakat építene, ha a krisztusi szeretet hatalma helyett evilági hatóságként lép fel. Jaj nekünk, ha az egyház az igehirdetést elhanyagolja!” A püspök Isten előtti leborulásra hívta a gyülekezetet, könyörögni a Szentlélek Úristenhez, hogy terjedjen az Ő Igéje általunk, és az átadott óvodák által sokak felé, családok, szülők felé.
Steinbach József kiemelte, hogy a növekedés nem csupán statisztikai kérdés, hiszen Jézus Krisztus ügye mindenkor győztes ügy: „Növekedjen Isten népe a hitben, a hitelességben, az erőben és az örömben, azaz növekedjünk Krisztusban”. Azért kaptuk az óvodákat, minden intézményt, hogy alkalmas embereket neveljünk ki a szolgálatra. Ezért elhívott és felkészült, azaz odaszánt lelkipásztorokért, fenntartókért, intézményvezetőkért, óvópedagógusokért, munkatársakért kell imádkoznunk – mondta.

Az evangélium hirdetésének a titka szeretni az embereket, kivétel nélkül mindenkit. Jelen lenni számukra, meghallgatni őket, beszélgetni velük, hogy a baráti, bizalmi kapcsolat egy pontján majd ők kérdezzenek rá az evangéliumra.
Steinbach József a Balatonalmádiban egy évvel ezelőtt elindult Nádas Református Óvodában megélt emlékét osztotta meg a gyülekezettel. Egy kisgyerek lépett oda hozzá: „Te mit csinálsz itt?” Lehajolt hozzá, bemutatkozott neki, beszélgetésbe elegyedtek. A kisgyermek aztán tovább kérdezett, aztán csatlakoztak hozzájuk a szülők is. Isten azután kézbe vette a dolgot, és kialakult egy áldott kapcsolat egy olyan családdal, akik eddig nem voltak a gyülekezet tagjai.

„Urunk, köszönjük, hogy terjed Isten igéje, hogy a mi munkánk nem hiábavaló! Urunk, áldd meg szolgálatunkat, terjedjen Isten Igéje ebben a hatvanhat óvodában és a hatvanhat óvoda által is, és Isten országának kovásza kelessze meg életünk tésztáját” – zárta igehirdetését Steinbach József.

Az igére felelve a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola diákjai imádkoztak, majd ünnepi közgyűlés kezdődött, ahol Novák Katalin, Magyarország Köztársasági Elnöke mondott beszédet. „A hála az az érzés, amely legjobban kifejezi azt, ami most bennünk van. A hála az, ami összehozott most minket itt Kunszentmiklóson” – jelentette ki ünnepi beszédében a köztársasági elnök. Megköszönte az építők és az építkezést lehetővé tévők munkáját, méltatta az új és a megújult óvodaépületeket, amik által 3000 kisgyermek számára nyílt meg a lehetőség, hogy a legérzékenyebb korban református nevelésben részesüljenek: „Felfelé kell tekintenünk és most is az Úristennek kell ezért hálát adnunk”. Kiemelte, hogy van huszonnégy olyan magyarországi település, ahol most először tudják helyben református óvodába íratni a gyermekeket. Hálával szólt arról, hogy egyre több olyan szülő van, aki szeretné, hogy a gyermeke hitben erősödve, hittel felvértezve, keresztyén értékeink ismeretében lépjen majd ki az úgynevezett nagybetűs életbe.

Felidézte azt is, hogy az elmúlt tizenhárom évben 1300 református templom újulhatott meg a Kárpát-medencében, miközben ötvenöt új is épült: „Olyan vezetése van a Magyarországi Református Egyháznak, amely tudja, ha az épületek gyarapodását hitbéli gyarapodás is kíséri, akkor, ahogy a mai igében is hallhattuk, a református egyház létszámában is gyarapodni fog. És akkor igazuk lehet azoknak, akik azt mondják, hogy egy új református aranykor köszönt be Magyarországon.”

„Nem csak azért döntöttek jól, mert református óvodába adták a gyermeküket, és így református hitben megerősödve léphetnek majd ki annak kapuján, hanem azért is, mert hitük szabad megélése bizony versenyelőnyt is fog jelenteni nekik életük során” – szólt a szülőkhöz Novák Katalin.
A köztársasági elnök köszönetet mondott az óvodák munkatársainak, óvónőknek, dadusoknak: „Köszönjük, hogy biztonságot adnak, hiszen tudjuk, hogy a gyermek számára a legfontosabb a biztonság. Köszönjük, hogy megtanítják, hogy a világ nem velük kezdődött, és nem is velük fog véget érni” – mondta.
Beszéde végén kiemelte, hogy az Országos Óvoda Program részeként 450 református keresztyén munkahely is létrejött, és hogy ebben az évben kétszer annyian jelentkeztek óvodapedagógusnak, mint egy évvel korábban. „Most az építkezések lezártát ünnepeljük, ezért adunk hálát, de önök pontosan tudják, hogy a munka java bizony még csak most kezdődik” – zárta beszédét a köztársasági elnök.

Az istentisztelet után az Áldás Református Óvodánál Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke beszédében rámutatott, hogy a vallás a legszemélyesebb közügy, ami megtermékenyíti, inspirálja nemzeti hovatartozásunkat, férfiként és nőként, apaként, édesanyaként, gyermekként és nagyszülőként átjárja az életünket. Ennek a református óvodák ügyében különös jelentősége van, mert azt adjuk a gyermekeinknek, ami minket is megtart: az egyházunkat, a nemzetünket. „Egész életünket, közösségi nemzeti létünket átfogja Krisztus megváltó szeretete, amely személyes, közösségi és egyetemes. Ez a keresztény hit csodája, amelyből különös felelősség következik számunkra, hogy mi ezt az egyetemest, ezt a közösségit és ezt a személyest adjuk a gyermekeinknek. Különös felelősség és nagy kiváltság, nagy méltóság. Micsoda nagy dolog, hogy azt adhatjuk a gyermekeinknek, ami nekünk a legfontosabb, a hitet, magát Jézus Krisztust” – fogalmazott Balog Zoltán.
Kiemelte, hogy az Országos Óvoda Programban negyvenhat helyen épülhetett új óvoda a Magyar Kormány 35 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásából, valamint háromezer új óvodai férőhely jött létre. Így már több mint tízezer gyermek járhat református óvodába, a férőhelynövekedés pedig negyven százalék. A püspök felolvasta azon települések neveit is, ahol megújulhatott a meglévő óvodaépület, vagy új épülhetett, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az Országos Óvoda Program megvalósításában.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, hogy az új intézmények a világ bármely pontján megállnák a helyüket: „Nemcsak az épületek korszerűsége, vagy a csoportszobák felszereltsége miatt, hanem a bennük dolgozó óvónők felkészültsége és elkötelezettsége miatt is”.
Szerinte hálát kell adni azért is, amiért a magyar reformátusság gyökerei erősek és mélyek, és emiatt sok szülő dönt úgy, hogy gyermeke református nevelésben és oktatásban részesüljön, és teheti ezt bölcsődétől az egyetemig. „Hálát kell adnunk azért is, hogy az ország az elmúlt bő évtizedben elegendő erőt gyűjtött ahhoz, hogy ahol volt elegendő gyermek és volt szülői hit, meggyőződés és elkötelezettség a református oktatás iránt, ott a legtöbb helyen meg tudtuk teremteni az ezek érvényesüléséhez szükséges feltételeket. Építettünk és felújítottunk bölcsődéket, óvodákat, általános iskolákat, gimnáziumokat, sőt még egyetemet is” – mondta.
Kiemelte, hogy a munkának nincs vége, az egyházak szolgálatára hatalmas igény mutatkozik a társadalomban. „Külön köszönjük mindazoknak a munkáját, akik napról napra szeretetben nevelik az óvodásokat. Amit végeznek, messze túlmutat e négy esztendő munkáján” – zárta beszédét Gulyás Gergely.

Az ünnepség végén levetítették az óvoda programról készült kisfilmet, majd rendhagyó táblaavatóra került sor, amelyet az Áldás óvoda ovisai, valamint a négy egyházkerület püspöke, Steinbach József, Balog Zoltán, Pásztor Dániel és Fekete Károly avatott fel Novák Katalinnal és Gulyás Gergellyel közösen.
Az óvoda falán elhelyezett mágnestáblán Magyarország térképe látható azon települések nevével, amelyek részt vettek az Országos Óvoda Programban. A püspökök és a közjogi méltóságok az óvodások segítségével Kálvin-csillagokat helyeztek el a térképen a településeket jelző pontokra. Steinbach József 10 csillagot helyezhetett el: Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Mezőörs, Mór, Nagykanizsa, Pápa, Tata, Székesfehérvár, Szólád.