Re-konstrukció – egy harcos könyv

Köntös László Re-konstrukció című könyve arra hív fel, hogy a dekonstruktív korszellemmel szembe kell szállni, rekonstruálni kell a keresztyén világképet, érthetővé kell tenni a keresztyén mondanivalót. A gyűjteményi igazgató legújabb kötetének bemutatója november 22-én volt a pápai gimnázium dísztermében.

Keresztyén-konzervatív és provokáló reformer – így mutatta be Köntös Lászlót Mayerné Pátkai Tünde, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Művészeti Szakgimnáziuma és Diákotthona igazgatóhelyettese. A könyvbemutató beszélgetést ő kezdeményezte, hogy – ahogy fogalmazott – a diákok megismerjék azt az embert, akit széles karimájú kalapban láthatnak kilépni a könyvtárból. Köntös László korábban rendszeresen tartott áhítatot a gimnáziumban, de a covid óta sajnos kevesebb lehetőség adódott a vele való találkozásra.

A gimnázium dísztermében tartott beszélgetésnek az apropója a közelmúltban megjelent Re-konstrukció című kötet volt. A Dunántúli Református Egyházkerület korábbi főjegyzőjének, a gyűjtemények igazgatójának kerek születésnapjára jentette meg ezt a kötetet az Egyházkerület, hálát adva mindazért, amit általa kapott a dunántúli reformátusok közössége.

De mi is az a rekonstrukció? A szerző konstrukciónak a keresztyén világképet veszi, amely a teremtő, újjáteremtő, megtartó és megváltó Isten örök szeretetén alapszik, Jézus Krisztussal a középpontban. A felvilágosodás óta a keresztyén világkép folyamatos lebontása zajlik, sőt mára ez vált uralkodóvá. Köntös László a keresztyén világképnek a rekonstruálásáról szól, arról, hogy a keresztyén világmagyarázatot a ma embere számára érthetővé kell tenni. Harcos, kritikai beállítottsággal helyezkedik szembe azzal a dekonstruktív, csonka világképpel, ami tévesen a világ teljes megismerését hirdetve teszi az embert a mindenség középpontjába, az Istennélküliséggel elérhető teljességet hazudva. Ahogy azt többször megfogalmazta már, írásaiban, elemzéseiben arról szól, hogy minden egyéb híresztelés ellenére a keresztyén világmagyarázatnak van igaza.

A nagyszámú, több generációt felölelő közönség is erről hallhatott a rendhagyó könyvbemutatón Köntös László egyedi stílusában. Egyéb szolgálatai miatt Steinbach József püspök levélben köszöntötte az összejövetelt, amit Novotni László teológus hallgató olvasott fel. A püspök azt emelte ki, hogy Köntös László hitvalló és hitvédő közéleti publikációi országszerte ismertek. A megjelent könyv azonban nem a közéleti munkáit tartalmazza, hanem a református teológia nagy kérdéseit taglalja, biblikus hűséggel, nagy teológiai és filozófiai mélységgel, ugyanakkor érthetően és mindenki számára világosan. A kötetben összegyűjtött cikkek hetente jelentek meg a Reformátusok Lapja hasábjain a 2019-2020 közötti időszakban. A püspök Köntös-féle kis dogmatikának nevezte az írásokat.

A bemutatón Bajnok Attila, a gimnázium tanára és Mezei Júlia refis diák kérdezte a szerzőt. Elhangzott többek között, hogy a zsidó-keresztyén világkép lebontásával szembe kell szállni. Rá kell mutatni a modern korszellem hazugságaira, ami egyáltalán nem foglalkozik az emberi lét alapkérdéseivel. A Biblia azonban válaszol ezekre, elhelyezve az embert az öröklét viszonyítási rendszerébe. A keresztyénség üzenetének felvállalása, megélése a modern irányzatokkal szemben napjainkban bátor hitvalló ellenállás, az alapvető értékeket – szeretet, család – vissza kell helyezni a biblikus értelmezésbe. Köntös László kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a múltért is harcok folynak az ideológiák között: „A múltat vissza kell szerezni, meg kell harcolni a múltunkért!” – mondta arra utalva, hogy keresztyénség nélkül nem lenne mai Európa. A karácsony a legerősebb keresztyén szimbolika, még ha sokan nem is tudják, hogy mi az eredeti jelentése, mégis ragaszkodnak hozzá. A nagyipari kultúra ellenében a keresztyénségnek feladata, hogy tudatosítsa az emberekben, hogy a karácsony a minket megváltó Jézus Krisztus születésének az ünnepe.

Az est dedikálással fejeződött be. Köntös László Re-konstrukció című kötete Steinbach József szerkesztésében, a Dunántúli Református Egyházkerület kiadásában jelent meg.