Mily drága a Te szereteted, Istenem!

Ünnepi és évvégi interjú Steinbach József püspökkel. 

2023-ban is megtapasztaltuk, hogy mindenünk az Úr kezében van.

Mindenünk az Úr kezében van, és ami fontosabb, az Úrban mindenünk megvan!
„Emeljétek föl kezeteket a szentély felé, és áldjátok az Urat!” A 134. Zsoltár volt az idei év vezérigéje. Az Úr felé nyújtózunk, Őbelé kapaszkodunk, könyörgünk az Ő áldásáéért, hogy azt megnyerve mi magunk is áldássá lehessünk. Ha az idei évre gondolok, akkor szembesülök vele, hogy mennyire szükségünk van erre: Uram feléd nyúlok, nélküled semmi vagyok, nélküled széthullik minden.

(Pápa, 2023.09.02.)

Olyan jó tudni, megtapasztalni, hogy Ő nem hagyja lankadni a felé nyúló kezeket, utánunk nyúl, felemel bennünket, hogy aztán mi is bátoríthassuk, erősítsük, támogassuk, vigasztaljuk egymást. Annyi a lankadó kéz a világban, annyira szükség van most a hitvalló, felelemelt életek hitvallására: az Úr nélkül semmink sincsen, de Ővele mindenre van erőnk.

A felemelt kéz képében ott van az Úr magasztalása, a könyörgés és a hálaadás. Ha tágabb környezetünkre tekintünk, akkor láthatjuk azt a rettenetet, ami a világban zajlik, a szomszédunkban dúló háború mellett szintén háborúként tört ki a régebb óta „alvó” közel-keleti konfliktus.

Ön nem sokkal a konfliktus kitörése előtt járt Jordániában.

A MEÖT (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa) főtitkárával látogathattuk meg az ottani keresztyén gyülekezeteket, találkozva a jordániai magyar nagykövettel és feleségével. Segítségükkel bejárhattuk a Szentföld Jordániai részét.

Hat nappal a hazaérkezésünk után a térségben kitört a háború. Szíven üti az embert, hogy ott, ahol a Béke Fejedelmének az eljövetelét hirdették, és ahol az ígéretek beteljesedéseként megszületett a Béke Fejedelme, ott nincs békesség.

Emeljük fel kezünket az Úrhoz, adjunk hálát, hogy mi békességben élhetünk, és imádkozzunk a háborúságot szenvedőkért, és könyörögjünk békéért a világ minden konfliktusos helyére gondolva.

Olyan sablonosnak tűnik mindez, de ha csak egy kicsit is megpróbálunk az ottaniak helyzetébe – mindenekelőtt kárpátaljai testvéreink helyzetébe – belegondolni, vagy netán abba, hogy miként élnénk meg, illetve miként bírnánk elhordozni egy ilyen nyomorúságot, akkor bizony már nem is olyan sablonos ez a kérés: „Legyen béke!”; sőt, rájövünk, hogy közbenjáró könyörgésünk legfontosabb témája csakis ez lehet.

(Balatonszárszó, DURLE, 2023.03.05.)

Szeretném, ha majd a jordániai útjáról is beszélnénk, de most még térjünk kicsit vissza a 2023-as évre…

Az idei év is gazdag volt. Most csak felsorolom a legfontosabbakat, évközben mindenről részletes tájékoztatást adtunk.

A lelkipásztorság éve számos fontos kérdésre irányította rá a figyelmet, foglalkozni lehetett a lelkipásztori lét kihívásaival, és a pásztori szolgálat fontosságával.

Tudomásom szerint gyülekezeteinkben többnyire mindenütt rendben lezajlottak a presbiteri tisztújítások.

Megünnepeltük a Pápai Református Teológiai Akadémiánk újraindításának huszonötéves jubileumát. Hálásak vagyunk az Isten akkori eszközeiért, dr. Márkus Mihály püspök úrért, és dr. Vladár Gábor rektor úrért, akik nélkül nem lenne Pápai Református Teológiai Akadémia, amely több területen folytat képzéseket és továbbképzéseket és a Dunántúl tudományos, szellemi, lelki központja lett. Köszönjük dr. Németh Tamás mostani rektorunk odaadó szolgálatait. Az Egyházkerületnek számos fontos ügyben van együttműködése a PRTA-val, a lelkészképzés, továbbképzés, szaklelkészi képzés, hitoktatóképzés, kántorképzés terén, közös konferenciák szervezése kapcsán.

Igazgatót választottunk a Gimnázium és a Tánc-Lánc Művészeti Iskola élére. Hálásak vagyunk az intézményeinkért, mellettük állunk, hiszünk az intézmények áldott szolgálatában.

A kántorképző mellett elindult a kis kántorképző is, újraéledt a Dunántúli Kórustalálkozó. Köszönet Veressné Petrőcz Mária kerületi ének-és zeneügyi vezetőnknek és Máté László főjegyzőnknek, hogy a kerületi énekügy területét megelevenítették, köszönjük a pápai kántorképző és más alkalmak megszervezését Parola Csaba tanár úrnak, valamint minden tanárnak és diáknak.

(Balatonfüred, 2023.04.13.)

Lezárult az óvodaprojekt, hat új óvoda, négy bővítése valósult meg a Dunántúlon. Az Egyházkerület minden intézményének épületegyüttese megújult.

Történelmi jelentőségű a gimnázium új internátusának átadása, ami egy közel 4 milliárd forintos beruházás volt. Hatalmas munka van mögötte. Hosszas előkészítés után 2019-ben kezdődött meg a megvalósítás a tervező kiválasztásával. Az építkezés 2021 elején indulhatott el, és menet közben számos nehézséget kellett leküzdeni. A szerkezet 2022 nyarára készült el, majd tetőt is kapott az épület. Ezt követően folyamatosan készültek a gépészeti, elektromos és építőmesteri, belsőépítészeti munkák. A műszaki és a használatba vételi engedélyek beszerzése után az új internátus ünnepélyes átadására szeptember 2-án került sor, a Pápán megrendezett Kárpát-medencei tanévnyitó ünnepély keretei között. Köszönjük minden munkatársunknak a segítségét, különösen kiemelve Kamarás-Horváthy Petra munkáját. A több mint 2,5 ezer négyzetméteren kialakított épület közel 180 diáknak ad férőhelyet. A kiszolgáló helyiségek mellett közös tereket is kialakítottak, társalgó, konditerem, étkezők, tanulószoba, stúdió. A korszerű, energiatakarékos épület létrehozása mellett a projekt részeként megtörtént a gimnázium udvarának a teljes rekonstrukciója és egy mélygarázs létrehozása. És büszkén mondhatjuk, hogy a diákotthon épületére az építész szakma is felfigyelt, több publikáció készült a beruházásról, hazai és külföldi szakmai elismeréseket kapott az épület. Valójában az egyházkerületünkben 1895 óta nem épült olyan egység, amely direkt köznevelési intézmény számára épült volna.

Ezzel a beruházással a gimnázium teljes épületegységének, de a pápai épületegyütteseinknek megújulása is befejeződött. Ahogy a Kerület egyéb intézményeinek, nemcsak a pápai épületeknek, a felújítása is a végéhez közeledik. A Siloám Missziói Otthon 2024 késő tavaszán újból megnyitja kapuit, a kehidakustányi Őszikék Időskorúak Otthona is bővült. De nemcsak a kerület intézményeiben történtek beruházások, gyülekezeti ingatlanok, templomok, parókiák, gyülekezeti házak újulhattak meg. Most az elszámolás záró fázisának lebonyolítása jelent sok feladatot.

A gyülekezetlátogatások alkalmával sokszor adhattunk hálát egy-egy épület megújulásáért. A Közgyűlésen a Mezőföldi Egyházmegye beszámolójában Imre Bálint esperes az egyházmegye templomait vetítette. Ott is látványos volt a változás, az egymás után sorakozó „ilyen volt, ilyen lett” templomok és gyülekezeti házak fotói láttán. Áldott időszakot értünk meg, hálásak vagyunk Magyarország Kormányának, hogy jelentős anyagi támogatást biztosított számunkra.

Az öröm mellett azonban hadd hívjam fel a figyelmet két dologra. Az egyik, amit Kövér László házelnök is megfogalmazott az internátus átadásakor. A történelmi jóvátételként is felfogható támogatás a célját csak akkor érheti el, ha „a cserepek, a vakolat, az orgonák mellett megújulnak a közösségek is” (Kövér László 2023.09.02. Pápa). Tehát a kormányzat csak a lehetőséget biztosította, a lényeg rajtunk múlik, élettel nekünk kell megtölteni a felújított épületeket. Elgondolkodtató, hogy országosan ötször annyi az intézményeink száma, mint tizenöt évvel ezelőtt, és kétszer annyian vesznek részt a hitoktatásban, de a választók névjegyzékébe felvettek tekintetében mégis húsz százalékos fogyás mutatkozik. Tehát az új és megújult intézmények mellé fontos a missziói szolgálat megújítása is.

(Réde, 2023.02.25)

A 2023-as esztendő nagy témája volt még – a lelkipásztorság éve kapcsán is – az önfenntartás kérdése. Kegyelmi időket élünk, éltünk meg. A pályázatok sokat segítettek, olyan beruházásokat tudtunk elvégezni, amikre ezek nélkül nem lett volna esélyünk. De ez a kegyelmi időszak nem feledtetheti el, hogy gyülekezeteinket nekünk kell eltartani, a ránk bízott intézményeket pedig nekünk kell megtölteni lelki tartalommal. Az adakozás fontossága nem lankadhat.

Megtartottuk az éves kerületi programokat, gondnoki konferenciát, felsős hittanos találkozót, énekkari találkozót, a rendszeres esperes- főgondnoki értekezleteket, testületi üléseket, lelkésztovábbképzőket, lelkészegyesületi találkozókat. Több egyházmegye lelkészi közösségével és kiskörével találkozhattam, mégpedig kötetlen beszélgetések alkalmain, ami sokkal áldottabb, mint bármiféle irányított, „hivatalos” találkozó; több ilyen alkalmon vennék részt. Kiemelten szólok az október 28-i ünnepi közgyűlésünkről és lelkészszentelésünkről, a Pro Pannonia Reformata díjak átadásáról, dr. Vladár Gábor és Molnár Péter testvéreink szolgálatait elismerve.

Ha már említette a missziói szolgálatot. Hogy áll most ez a Dunántúlon, kell-e változást eszközölni a népszámlálási adatok tükrében?

Fontos kérdés a misszió. Az egyházkerület a missziói küldetés keretrendszerét megteremtette, forrást is biztosítunk hozzá. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a népszámlálás eredményét.

Elsőként fontos a népszámlálási adatok tekintetében a bűnbánat és az önvizsgálat lelkülete, a bizonyítvány magyarázása helyett.

Országosan megállítottuk a fogyást, hiszen az előző összeírásokból prognosztizált 850 ezer fő helyett 945 ezren vagyunk, de sajnos így is átléptük lefelé az egymilliós lélekhatárt. Ha a házunk táját nézzük, akkor a Dunántúli Református Egyházkerület fogyása a legkisebb, közel harmadával kisebb a csökkenés. Jelenleg 116 ezren vallották magukat reformátusnak a Dunántúlon. De mind országosan, mind nálunk elmondható, hogy nem a magukat nem vallásosnak tartók száma növekedett. A nemválaszolók növekedéséből jelentkezhetett a fogyásunk.

Azt látni kell, hogy a világban zajló szekularizációs folyamatok mindent felülírnak. Jézus Krisztus ügye, az Ő egyházának az ügye azonban nem a számoktól függ, Ő azt mindvégig megtartja. De ez nem jelenti azt, ne lenne feladatunk minél többeket az Ige egyházához vezetni.

Ehhez elsőként az Úrhoz kell fordulnunk, imádkozzunk ébredésért! Csak ezután kapcsolódhatunk vissza a misszió kérdéséhez. Mit tehetünk, mit kell tennünk? Egyházi szinten, kerületi szinten mindenre kiterjedően vizsgáljuk az adatokat. Egyházmegyei, járási, de területi, sőt települési és utcák szintjéig lehatolva megvannak az adatok. Egy mindenre kiterjedő tanulmány is készül majd ezekből az adatokból, de a diagnózist és a cselekvési tervet szakemberinek és az egyházmegyei elnökségek bevonásával felállított bizottságban fogjuk meghatározni. A missziói tervet pedig ehhez kell majd igazítani. De ez a feladat vár a gyülekezetekre is, hisz helyben ők azok, akik meg tudják szólítani a települések lakóit. Az egyetemes papság elvére alapozva maguk a gyülekezeti tagok is sokat tehetnek ebben a szolgálatban.

A világ tele van elveszett, kereső emberrel. Zavarodott, értékvesztett jelenünkben még fontosabb az Ige iránymutatása; hiszem, hogy ki vannak éhezve erre az emberek, csak értő és krisztusi szeretettel kell őket megszólítani. A felpörgött, túlhajszolt valóságban sokan érzik magukban az űrt: ennyi lenne csak az élet? Dolgozunk ameddig bírunk, igyekszünk mindenkinek megfelelni, és közben pótcselekvésekbe menekülünk, hogy kitöltsük azt az űrt. Nekünk, keresztyéneknek meg kell ismernünk és tudnunk kell megszólítanunk a körülöttünk élőket, elmondani, hogy van jobb; hogy őket is hívja az egyetlen igazi Jó, az élet Fejedelme. Ki-ki a maga helyén a maga környezetében, megszólítva a rábízottakat, családtagokat, munkatársakat, teheti ezt hűséggel, nem erőszakosan, hanem hiteles élettel, krisztusi szeretettel, örömmel, áldott jelenléttel, és ha majd rákérdeznek erre a mennyei többre, akkor hitvalló bátorsággal elmondhatjuk a Jézus Krisztusról szóló bizonyságtételünket.

Tehát a népszámlálási adatok felteszik a kérdést: Hol állunk, miként tovább? Szakemberrel készítjük a népszámlálási adatok feldolgozását, minden településre, utcára, korosztályra lebontva, egyéb mutatókat is figyelembe véve, és a korábbi népszámlálási adatokat tartalmazó füzethez kapcsolva. Ehhez a munkaanyaghoz csatoljuk majd az alaposan elkészített előadói és esperesi jelentéseket. Az új közgyűlési metodika bevált, miszerint minden előadó jelentésből kettőt alaposan meghallgatunk, megvitatunk, valamint egy egyházmegye részletes, gyülekezetenkénti és összegző bemutatását. Ezekből egy tanulmányi anyagot készítünk, felelve a ciklus végén a „hol állunk, miként tovább?” kérdésre.

Említette a gyülekezetlátogatásokat. Gyakorlatilag minden hétvégén jártak valahol az elnökséggel. Mit tapasztalt?

Örömteli püspöki szolgálat a gyülekezetlátogatás. Jó találkozni a testvérekkel, a gyülekezeti tagokkal, személyesen látni, hallani az örömöket és a nehézségeket. Néhány példát említek a teljesség igénye nélkül, emlékezetből…

(Keszthely, 2023.09.16.)

Jártunk hálaadó alkalmakon Győrben, Sárszentmihályon, Győrújbaráton, Balatonfüreden, Pápadereskén, Szomódon, Csurgón, Balatonfőkajáron, Marcaliban, Kaposváron, Keszthelyen, Felsőőrön, Papkeszin.  Lelkészbeiktatáson vehettünk részt Rédén, Dadon, Sopronban, Dudaron, Héregen, Szóládon, Tarjánban, Balatonfőkajáron, Tápszentmiklóson. Azon kívül voltunk csendesnapokon, lelkészértekezleteken. Szóval valóban, minden hétvégére jutott alkalom.

Úgy tapasztaljuk, hogy buzgó gyülekezeti élet van a Dunántúlon. Persze ez is területfüggő, vannak élénkebb és kevésbé élénk területek. Örömmel tapasztaljuk, hogy több fiatal lelkipásztort iktathattunk be szolgálatába. Hiszünk, hogy kinevelődik és szolgálatba áll egy olyan új lelkész és munkatársi nemzedék, akik szót értenek a mai fiatalabb korosztállyal is. Szóval azt tapasztaljuk, hogy a van miért hálát adni.

A gyülekezetek mellett vetésforgóban minden dunántúli intézményünkkel tartjuk a kapcsolatot, így folyamatosak az intézményeink látogatásai is.

A személyes találkozókról külön listát vezetek, ezek főleg négyszemközti találkozók. Örömmel szánok erre a szolgálatra rengeteg időt, mert ebben a formában oldódnak meg a legnehezebb ügyek is. Ezt a területet továbbra is fontosnak szeretném tartani.

Egy kicsit tekintsünk most előre. Túl vagyunk a ciklus felén, mi várható jövőre?

Jövőre „RENDES” év lesz, már hónapok óta folyik az előkészület. Tatára hívjuk és várjuk a testvéreket 2024. június 21-23-ára a tizedik Református Egyházi Napok Dunántúlra, aminek a vezérigéje a 36-ik zsoltárból szól: „Mert nálad van az élet forrása!” A programelőzetest más számos csatornánkon olvashatják. Kérjük a testvéreket, hogy hirdessék, buzdítsák egymást a részvételre, éljük át az összetartozás örömét. Külön kérjük a közoktatási intézményeket, hogy a tanév rendjének egy héttel való meghosszabbítása miatt szervezzék mégis úgy saját intézményük utolsó heti rendjét, hogy részt tudjanak venni a REND-en. Amikor a tanév rendjének változásáról értesültünk, a REND szervezési folyamata már olyan fázisban volt, hogy a meghatározott időpont módosítása lehetetlenné vált. A ciklus utolsó REND-jét, az Úr megtartó kegyelmében bízva, 2026 nyarán, Zánkán szeretnénk megtartani, a Kárpát-medencei Egységünneppel együtt. A jövő év vezérigéje csatlakozik a REND vezérigéjéhez: „Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek. Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot. Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.” (Zsoltárok 36,8−10)

Jövőre a Siloám Misszió Otthon átadásával a nagy beruházások végére értünk, következik az elszámolás nem kevésbé dolgos időszaka. A veszprémi székházunkat is teljesen felújítottuk, udvarával együtt, már saját erőből, köszönve a helyi lelkész, Niederhoffer Zoltán segítségét. A dunántúli tíz óvodánkat átadtuk. Itt köszönöm meg Farkas Gergely tanácsos úr által vezetett hivatal munkáját, az elszámolás terén kiemelve Mátrai Katalin pénzügyi vezetőnk szerepét. Hálásak vagyunk értük, hogy az adminisztrációk tengerében ékes szép rendben folyik a beruházások lezárásának folyamata is. Dr. Nemes Pál főgondnok és Máté László főjegyző érdemi segítsége számomra szinte életmentés.

2024-ben is folyamatosak lesznek a gyülekezetlátogatások, már a naptárunk első féléve szinte telített. A közegyházi alkalmak, amelyek igen fontosak, egyre több időt foglalnak le, az évről-évre ismétlődő programok gyarapodnak, így munka közben folyamatosan úton is vagyunk, és megérkezve, az adott helyen próbálunk méltón helytállni… Ezek a feladatok 2024-ben már most telítették 2024-et, de ez része ennek a tisztségnek. A szolgálati naplóm részletesen láttatja ezeket a szolgálatokat is, itt ebbe bele sem kezdek...

A kerületi vizitáció rendszere átalakulóban van, esetleg egyházmegyei vizitációkat tartva, azon belül egy gyülekezetet is meglátogatva, találkozva a lelkészekkel, meglátogatva a megyében található intézményeket, találkozva az ottani munkatársakkal, hittanosokkal és az ifjúsággal… A mostani leterheltség mellett ez alig kivitelezhetőnek tűnik, pedig igen fontos lenne, ezért gondolkozunk a megoldásán.

A távolabbi jövő feladatát illetően a püspöki hivatal bővítése, egyéb épületeink, például az Ókollégium folyamatos karbantartása. Álmom egy veszprémi egyházkerületi központ létrehozatalának elindítása, valahol tágas helyen, a város körgyűrűjén kívül, a Balaton felé. Testületi informális felhatalmazással a telek kapcsán a tájékozódás elindult.

Püspök úr a kerület vezetése mellett gyülekezeti lelkész is.

Nagyon hálás vagyok a balatonalmádi és balatonfűzfői gyülekezetekért, nélkülük nem tudnám a többi feladataimat végezni. Közöttük mindig feltöltődöm. Azért külön hálás vagyok nekik, hogy a püspöki, közegyházi és egyéb szolgálataim mellett türelemmel, szeretetben elhordoznak.

Vasárnaponként gyülekezeteimben három és fél éve Márk evangéliumát magyarázzuk. Idén második félévre Jézus szenvedéstörténetéhez, megfeszítéséhez és halálához értünk. Nagyon nehéz Igék ezek, nagyon mélyre kell mennünk, ott szembesülnünk emberi gyengeségeinkkel, de áldott legyen az Úr, hogy annál inkább felragyog előttünk az Úr megváltó, megtartó szeretete. A tervek szerint 2024 húsvétjára fejezzük be a sorozatot, 150 igehirdetéssel.

Mindkét gyülekezetünkben rendben lezajlott a presbiterválasztás. Rendszeresek a hétközi alkalmak, bibliaórák, imaközösségek, gyermekistentiszteletek, hittanoktatás, gyülekezeti kórus. Pünkösd vasárnapján tíz fiatal konfirmált.

A nyarat idén is a hittanosok táborával nyitottuk, megtartottuk gyülekezeti táborunkat, aminek a témája a negyedik parancsolat volt.

2022 szeptemberében elindult az óvodánk, a Balatonalmádi Nádas Református Óvoda, ahová rendszeresen bejárok áhítatokat tartani; közös istentiszteleteket, befogadó és kibocsátó, megáldó alkalmakat szerveztünk a gyerekekkel, szüleikkel együtt. Az óvoda munkatársaival csendesnapokon mélyítjük el a kapcsolatot; ovisaink szüleivel fokozatosan építjük ki a kapcsolatot.

Folytatódott a Gyülekezeti Ebédek sora, megtartottuk a Balatonalmádi-Balatonfűzfői Református Nyaralók Találkozóját, idén is voltak Előadások Isten Garázsában. Nyári zenés áhítatunk a Cantabile Énekegyüttessel, adventi koncertünk Teleki Miklós zongoraművésszel szolgált épülésünkre. Részt vettünk a Templomok Éjszakája programsorozatban.

(Balatonfűzfő, 2023.11.13.)

Balatonalmádi után Balatonfűzfőn is elindult a „Keresztkérdések” sorozat, ahol egy adott tematika mentén együtt gondolkodva – hitben régóta járók és keresők – ragyog fel előttünk a keresztyén üzenet szíve és buzdít bennünket szolgálatra.

Részt vettünk az „Almádialógus – Találkozások Istennel” lelkigyakorlatokon, csendesnapokon. A neves előadók vezetésével megtartott lelkigyakorlatok sorában én is vezethettem egy hétvégét.  

Az épületeink karbantartása is sok teendőt ad. Balatonfűzfőn felkészítettük a táborunkat a szezonra, ami egész nyáron telítve üzemelt. Balatonalmádiban a gyülekezeti házunk felújítása befejeződött, napi fenntartási és üzemeltetési munkákat kell ott is végeznünk. A parókia udvarának rendbetétele is megtörtént, a 34 esztendő alatt elburjánzott növényzetet megritkítottuk.

Köszönöm a szolgáló gyülekezeti tagok, munkatársak és feleségem segítségét.

Ennyi munka mellett van szabadideje? Hogy tud kikapcsolódni?

Nem sok, de muszáj szakítani időt rá. Isten Igéjének olvasása és tanulmányozása mellett, ami igazán kikapcsol és feltölt, az a művészetek, színház, szépirodalom, képzőművészet, ezek mindig segítenek aktívan pihenni. Igyekszem sokat olvasni.

A szakirodalom mellett szeretem a verseket, külön gyűjtöm azokat, amelyek nagyon megérintenek; havi egy számomra ihletett versből áll ez a gyűjtemény. Regények közül idén Szabó Magdától olvastam a Pilátust, Kurt Vonneguttól az Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater-t, illetve Bohumil Hrabaltól a Szigorúan ellenőrzött vonatok-at.

Komolyzenét folyamatosan hallgatok. A szolgálatokra való felkészülés közben is segítenek. Bach, Mozart mellett minden évben vannak kiemelten felfedezett művek. Ebben az évben Ravel g-dúr zongoraversenye, Dvorak 8. szimfóniája, Schubert 4. szimfóniája és Csajkovszkij 6. szimfóniája, valamint Saint Saens g-moll zongoraversenye és a-moll csellóversenye, Hubai Jenő E-dúr hegedűversenye örömteli felfedezéseim, folyamatosan hallgatom őket.

Abbáziában két éve találtunk egy csodálatos helyet, a központban, a tengerparton, egy bácsinak egy szálloda tetején van egy olcsó tetőtéri apartmanja. Már második éve, augusztus végén négy napra elmegyünk ide. Lenyűgöz ez a monarchiabeli város.

 (Balatonszárszó, 2023.08.10.)

Úgy kezdtük, hogy mi mindenért lehetünk hálásak az Úrnak. Az idei évre gondolva ön miért tud különösen hálát adni?

Személy szerint hálás vagyok az Istennek a feladatért, a bizalomért, munkatársaimért, mindenki támogató szeretetéért, a dunántúli reformátusság egységes nagy családjáért, a próbatételekért, megtartó kegyelméért. Mindig a segítő szeretet vezet mindenki felé, bocsánat, ha valaki ezt nem így érezte.

Hálával említem meg a Homiletikai tankönyv sorozatunkat. Idén megjelentettük Nagy Istvántól A kazuáliák homiletikuma és a Szemelvények a keresztyén prédikáció történetéből, valamint Rudolf Bohren Az imádságról szóló munkáját. Folyamatban van Pásztor János és id. Fekete Károly homiletikai műveinek megjelentetése.

Hálás vagyok az igehirdetés lehetőségéért, ami mindig felemel, felüdít, noha, ahogy telik felettem az idő, egyre többet kell készülnöm a szolgálatokra, mert törpülök el az igehirdetés csodálatos kihívása előtt. Püspöki szolgálataim során ebben a ciklusban, a 2021-2022. évben végigprédikáltam a dunántúli gyülekezetekben a Timóteushoz írt második levelet. Egy évet korrektúrázva az írott anyagot, ezek a prédikációk a „Kegyelem veletek!” című kötetben jelentek meg. Most a püspöki igehirdetések során Pál apostol Efezusiakhoz írt levele alapján hirdetem az Igét, szinte folyamatos igemagyarázatban. Mint említettem, saját gyülekezeteimben három és fél éve magyarázzuk Márk evangéliumát, talán 2024. húsvétjára fejezhetjük be 150 igehirdetéssel. Ezekre igen alaposan készültem, éjjelente javítottam az elhangzott anyagot.

Tanulmányi munkám során prezentációban elkészítettem Craddock homiletikájának legfontosabb tanulságait, miközben Engemann homiletikáját olvasom. Elkezdtem gyűjteni az imádságirodalom legszebb darabjait is.

Minden évben igyekszem megírni egy alaposabb homiletikai tanulmányt, idén a Püspöki Jelentésben került kiadásra „A prédikáció előadása” című tanulmányom. Ezen túl idén 130 kisebb-nagyobb írásom jelenhetett meg. El kell mondanom, ezek jó részét külső, határidős „parancsra” meg kellett írnom, de minden esetben a tőlem telhető odaadással végezem azt, amit kell.

Írom a gyülekezetünk történetét, az én időmet „szubjektív önéletrajzban”, de tényekkel… 

Akkor vagyok nyugodt és boldog, ha minden nap jut idő az adminisztratív, hivatalnoki feladatokon túli munkavégzésre. Ha erre tudatosan nem figyelnék oda, az adminisztratív teendők mindent bedarálnának és elsorvasztanának. Fontosak ezek a feladatok, ékesen és szép rendben próbáljuk végezni ezeket is, de engem csak ezek nem elégítenek ki.

Magam is írok naplót, novellákat, verseket; de ezt kizárólag magamnak tartom meg… Ezek Isten előtti szelepengedések, és a legfontosabb, elhívás szerinti szolgálatomhoz tisztítanak meg. A kétperces Kossuth Rádiós meditációs reggeli imádságokat is ide sorolom, mint áldott, megtisztító lehetőséget.

Gondolom a hálaadások közé tartozik a már említett jordániai út is.

Áldássá lett számunkra ez az utazás, a hivatalos rész – amiről már szóltam – és azon túl is.

(Jézus megkeresztelésének helye Jordániában, 2023.09.26.)

Láthattuk Jézus megkeresztelésének helyét. A Jordán folyó túloldala már Ciszjordánia, a megkeresztelés helye harminc méterre van a mai Jordántól, ami határfolyó Jordánia területén, ahová szigorú engedélyek után lehet csak bejutni. Jézus korában a mai Jordán folyótól harminc méterre folyt a Jordán, ami most már csak egy kis ér, és Jézus megkeresztelésének helyét ma egy forrás táplálja. Akkor, ott állva értettem meg, hogy miért bizonyítható, hogy Jézus megkeresztelése a mai Jordániai területén történt. A nagykövet segítségével lejutottunk a forráshoz, megrendítő volt. Igazán megértettem és megérzetem a szent helyek jelentőségét.

Jártunk a Holt-tenger vidékén, Mózes völgyében, ahol Mózes vizet fakasztott a sziklából, Hór-hegyén, Áron sírjánál, Keresztelő János lefejezésének helyén. Lejutottunk egészen az Akabai Öbölig, a Vörös-tenger nyúlványáig, a négyes határig, Jordánia, Izráel, Egyiptom, Szaud-Arábia találkozásáig. Szemben Egyiptom a Sinai-félszigettel és Izráel állam nyúlványa Élat városával, mellette Akaba városa már Jordánia – valójában a bibliai Ecjon-Geber –, vagyis a pusztai vándorlás útvonalának egy szakasza ez: „Így vonultunk el tehát testvéreink, Ézsau fiai mellett, akik Széírben laknak, letérve az Arábá-völgyön át vezető útról, amely Élatból és Ecjón-Geberből indul. Megfordultunk, és Móáb pusztája felé mentünk tovább” (5Mózes 2,8) Jordániában az akkori edomiták, moabiták, ammoniták utódai élnek, arám pedig már az északi szomszédos Szíria. 

(Nébó-hegye, 2023.09.25.)

Lenézhettünk a Nébó-hegyéről, ahonnan Mózes is rátekintett ama földre. Mózes elvezette népét az Ígéret Földjének határára, de Ő maga már nem mehetett be oda: „Megláthatod ugyan közelről azt a földet, de nem mehetsz be arra a földre…” (5Mózes 32,52) Mózest felvezette Isten a Nébó-hegyre, ahonnan rátekinthetett az Ígéret Földére, de a nép bevezetése oda már utódjára, Józsuéra maradt. Mózes mindezt tudomásul vette, és ebben az engedelmes magatartásában megmutatkozott Mózes hite, élő reménysége. Mózes bizton tudta, hogy csak az e-világban megígért földre nem mehet be, de az Isten által valóban elkészített Ígéret Földje az övé. Mózes tudta, hogy nem minden a mi feladatunk, hanem egy láncszem vagyunk az Isten üdvözítő tervében. Éppen ezért Mózes gondoskodott utódáról, Istent dicsérő énekben magasztalta az Úr szabadító tetteit, majd megáldotta Isten népét és betelve az élettel nyugodni tért a Nébó-hegyén. Mózesről és a hit hőseiről a Zsidókhoz írt levélben olvasunk: „Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat…” (Zsidókhoz írt levél 11,13) Milyen nagy ajándék, hogy mi már Jézus Krisztusban az ígéretek beteljesedésének gyermekei lehetünk. Jézus Krisztus érdeméért bemehetünk az Ígéret Földjére, hitben az már a miénk. A Nébó hegyén láttam azt, amit Mózes láthatott a hegyről: egy völgyön át a Jordán folyót, szemben Jerikót, balra a Holt-tengert, és Mózes emlékhelyét is. Az Ígéret Földjére való rátekintés helyén, a hegy legmagasabb pontján egy ihletett alkotás található, egy a bibliai érckígyót stilizálva – amelyre feltekintve életben maradt az engedetlen nép (4Mózes 21,9) –, de ez a stilizált érckígyó kereszt formájú, hirdetve az evangéliumot, hogy az asszony utóda, Jézus Krisztus az ártó kígyó, a gonosz fejére tapos. Így Jézus Krisztus érdeméért bemehetünk az Ígéret Földjére, ahol az Isten eredeti gondolata szerinti élet maradéktalanul kiteljesedik. Földbe gyökerezett a lábunk, amikor ott állhattunk, ezen a szent helyen, evangéliumi örömmel, felolvastuk az ide vonatkozó igerészeket, és hálát adhatunk, hogy mi krisztusi kegyelemből bemehetünk az Ígéret Földjére. Ez is karácsonyi evangélium.

Adventi időszakban beszélgetünk, karácsonyra készülve, ahogy Püspök Úr is erre utal. Megszokhattuk már Öntől, hogy ebben az időszakban egy adott igeszakasz alapján fogalmazza meg karácsony üzenetét.

Az idei karácsonyi vezérige, ahogy a jövő évi és egyben a REND vezérigéje is – miként már említettem –, a 36. zsoltárból szól: „Mily drága a Te szereteted, Istenem!” (Zsoltárok 36,8)

Régóta tanulmányozom azokat a nagynevű – országos hírű és világhírű – embereket, akikre sokan odafigyelnek, és akik milliók előtt megvallották, hogy ők hisznek az Úrban.

Whitney Houston énekesnő, a halála előtt, nagy mélységek között, lemezre vette, kisérettel és kíséret nélkül, acapella is, azt a gyermekdalt, amit kis hittanos korában tanult. Megrendítő az, ahogy a világhírű művész gyönyörű hangján énekli ezt a gyermekdalt. Itt már nincs semmi show, csak felvállalt hitvallás, imádság, kiáltás, könyörgés.

A dal szövege ez: „Igen, Jézus szeret engem, mert a Biblia ezt mondja nekem. Jézus szeret engem, ezt tudom. A kicsik hozzá tartoznak; ők gyengék, de Jézus erős. Igen, Jézus szeret engem, annyira szeret és annyira örülök.”

Lássuk be: Isten örök szeretete átöleli az életünket, minden rendben van!

„Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek. Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot. Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.” (Zsoltárok 36,8−10)

Áldott légy Urunk, hogy megtartó, életmegújító, megváltó szereteted napról napra megújul! Bocsáss meg nekünk, hogy olyan sokszor nem vesszük észre kegyelmed jeleit! Taníts minket a nehéz időkben is felfedezni hűségedet! Segíts, hogy békességet munkáló szereteted eszközei lehessünk a magunk helyén mindenkor!