„Keresztyén hitünk és a világ” - elindult a XII. Kanizsai Esték előadássorozat

„Keresztyén hitünk és a világ” kapcsolata elemzésére kerül sor péntek esténként a Nagykanizsai Református Egyházközség gyülekezeti termében, az idei Kanizsai Esték rendezvénysorozat keretein belül. „Dicsértessék a mi erős várunk, Aki Áldás Békesség” ökumenikus köszöntéssel, üdvözölte a nagy számban megjelenteket Hella Ferenc, helyi lelkipásztor.

Majd a rendezvénysorozat további előadóiról tájékoztatta a hallgatóságot. Elmondta, hogy a továbbiakban Stoffán György, újságíró; Szászfalvi László államtitkár, dr. Tőkéczki László, egyetemi docens; dr. Huszár Pál, a zsinat világi elnöke, Écsi Gyöngyi, felvidéki lelkipásztor és végül dr. prof. Papp Lajos, szívsebész a péntekenként a sorozat előadói.

Ezt követően Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg előadásával a Kanizsai Estéket.
Előadását három részre tagolta. Az első részben a keresztyén hitről szólt, amelyet személyes hitvallásával szemléltette. Kifejtette, hogy Jézus Krisztusban Isten visszaadta nekünk az élet teljességét, eredeti teremtési szándékát állította helyre azáltal, hogy Jézusban megnyitotta az örök élet felé az utat. A Szentírás erről szól: az Ószövetségben ígéretként, az Újszövetségben beteljesedésként. A keresztény hit attól csodálatos, hogy egyetemes, univerzális kultúrák, nemzetek feletti, minden embert egyformán érintő; bár azt minden ember a maga kultúrájában, identitásában, a maga felekezeti keretein belül élheti meg. Majd a püspök a megváltás, a szabadítás szükségességéről és egyetemes problémáktól való megszabadulásokról, a földi élet ajándékáról, beszélt.

Az előadás második részében Steinbach József a keresztyén hit világban való megjelenését, az evangélium elterjedéséről szólt. Történeti áttekintése során kitért az első gyülekezetek, eklézsiák létrejöttére, Konstantin császár keresztényüldözésére, a Római Birodalomban a kereszténység állami vallássá válására. Kifejtette, hogy európai viszonylatban a kereszténység ekkor lett egyenlő a világgal. A világ volt az egyház. Az áttekintés lényeges állomásának tüntette fel a francia felvilágosodás korát, amikor a világ elkezdett kivonulni az egyházból, vagyis megindult az elvilágiasodás, ami sajnos napjainkban tetőzik. E témakörének súlyponti kérdéseként jelölte meg az előadó az evangélium világba való kiáradását, a világ evangéliummal való áthatását, amely az egyház feladata, felelősége.

A püspök úr végül az egyház missziói küldetéséről beszélt. Egy világdiagnózis felállításával szemléltette, hogy a XXI. században milyen környezetben kell az evangéliumot hirdetni. A szekularizáció, urbanizáció, globalizáció, pragmatizmus, racionalizmus, liberalizmus folyamatos jelenléte mellett egy hatalmas értékválság jelei tapasztalhatók. Minden relatívvá vált. Nem tudunk a fix értékekhez, evidenciákhoz igazodni. Az egyház küldetése az volna, hogy ebben az értékválságban szenvedő korban a világ elé tárja és élje az örökkévaló értékeket, amelyek a tízparancsolatban fogalmazódnak meg. Nem fogadhatjuk el, hogy ma nincsenek olyan örökkévaló evidens értékek, amelyek minden ember számára, minden társadalomban és kultúrában zsinórmértéket jelentenek. Ennek, valamint a folyamatos életmódváltásnak, és az urbanizációs robbanásnak következménye a posztmodern ember lelkülete. A ránk zúduló információk halmazából nem vagy nehezen tudunk szelektálni. A kommunikációs robbanásban hatalmas értékválság, értelemvesztettség van. Ennek leküzdése csak az evangélium élet közelivé tételével lehetséges, mert a ma embere nem erről beszél. A kereszténység nyomorúsága az, hogy olyan kérdésekre ad választ, amit fel sem tesznek! Ezért vonul ki a világ az egyházból. Az élet kérdéseit figyelembe véve kellene az embereket az evangéliummal megszólítani, mert ezt várják az emberek, a fix kapaszkodókat keresik.

Mi hisszük, hogy életünk útján fix kapaszkodópontunk Jézus Krisztus — jelentette ki előadása zárszavaként Steinbach József püspök úr.

Czene Csaba

http://nagykanizsa.reformatus.hu