Testvérgyülekezeti találkozó Almádiban

Tíz éve tart testvér-gyülekezeti kapcsolatot a Balatonalmádi - Balatonfűzfői Társegyházközség  a Budapest – Újpest – Belsővárosi Egyházközséggel. A testvéri találkozás immár rendszeres alkalma március második vasárnapja, amikor felváltva látogatjuk meg egymás gyülekezeteit, hol Budapesten, hol Balatonalmádiban, hol Balatonfűzfőn. Tavaly Budapesten jártunk, az idén mi fogadtuk az újpesti testvéreket.

Az istentiszteleten Loránt Gábor lelkipásztor hirdette az Igét, böjt első vasárnapján. A Márk 2,18-22 alapján világos tanítást kaphattunk a böjtről, miszerint ha velünk van a vőlegény, nem kell böjtölni, mert lakodalomban vagyunk. Az a nagy kérdés, hogy velünk van-e a vőlegény? Lelke által, a feltámadott Úr velünk van, tehát a megváltott ember öröme húsvét és pünkösd óta felül ír minden böjtöt. Ugyanakkor az Úrral való közösség az Ő visszajövetele után lesz teljessé, vagyis a böjtnek e világban van létjogosultsága. Ezek szerint a hívő ember számára a böjt közömbös dolog, nem lényegi kérdés, mindenki maga dönti el, hogy böjtöl-e, vagy sem. Erre nincsenek szabályok. A nagy engesztelési ünnep volt a tulajdonképpeni böjti nap Isten népe életében, évente egyszer, amit aztán a farizeusi gondolkodás már heti két kötelező böjtre szigorított, hétfőn és csütörtökön: „böjtölök kétszer egy héten” – dicsekszik a farizeus Jézus példázatában. Ha böjtölünk, ez nyugodtan szorítkozhat egy évben egyszer a keresztyén nagy engesztelési ünnepre, nagypéntekre. Ugyanakkor sokkal rendszeresebben is böjtölhetünk, ha mindez az evangéliumra, az Isten országára és Isten akaratára való koncentrálás minősített ideje lesz számunkra. De soha ne feledjük, velünk van a vőlegény, Szentlelke által, ezért a böjti koncentrálás és önmegtagadás sem komor tekintetet, hanem evangéliumi örömöt ajándékoz nekünk, amely odaát lesz teljessé. A böjt tekintetében, éppen az evangélium örömhíre miatt szabadok vagyunk! Lehet nagy áldás, sok öröm, megtisztulás forrása, de törvényeskedve sok nyomorúságot okozhat.

Az újpesti gyülekezetben gyakran hangzik el folyamatos igemagyarázat. Legutóbb Zakariás könyvét magyarázták végig az ott szolgáló lelkészek, amelyet a gyülekezet kötetben is megjelentetett. Az istentisztelet után minden almádi és fűzfői testvér megkapta ajándékba ezt a kötetet. Hatalmas érték egy teljes bibliai könyv igehirdetésekben kidolgozott, közkinccsé tett magyarázata, amely más gyülekezetek számára is bíztatás, lehetőségeik keretei között, valami hasonlóra, de arra mindenképpen, hogy a gyülekezeti lelkipásztorok legalább a vasárnapi igehirdetéseiket dolgozzák ki, és tegyék közzé írásban is, juttassák el betegeknek, tegyék elérhetővé honlapjainkon. Ez megbecsülése Isten Igéjének, és a ránk bízott ügynek.

Köveskáli Református Templomban

A közös ebéd után a Káli medence két kis gyülekezetét látogattuk meg, Monoszlót és Köveskált. A budapesti testvérek csodálták az itteni templomokat, épületeket, és magát a Balaton-felvidéket, ugyanakkor döbbenten hallgatták a gyülekezetek számadatait, miközben szembesültek egy főváros-centrikus országban a magyar vidék helyzetével. Molnár Csaba Bertalan lelkipásztor és Benedek Szilveszter presbiter szeretettel, őszintén, ugyanakkor hittel és reménységgel szóltak hozzánk. Itt másként értelmezhetők az okos, tudós, és kidolgozott missziói koncepciók; itt több alázat kell, realitásérzék, és mégis hit a jövőben. Nyolc-tíz embernek prédikálni vasárnaponta, egy egészen más „műfaj”. Kértük a budapesti testvéreket, hogy imádkozzanak vidéki gyülekezeteinkért, az itt szolgáló lelkipásztorokért, akik a kevésen hűek!

Szeretetvendégség után, közös énekléssel, imádsággal, már sötétedéskor köszöntünk el egymástól.

Steinbach József