Örömmel a munkában és a szolgálatban - Férfinap a Maroshegyi Imaházban

Hálaadás fogalmazódik meg a szívben a baráti fogadtatásért, a lelki gyarapodásért, amelyeket  megtapasztalhattunk azon a májusi vasárnapon, amelyen férfinapot rendeztek a Maroshegyi Imaházban. Kétségtelen: a férfi ember hozzá van szokva, hogy teljesítmény kényszerben él a hétköznapok forgatagában.

  Napról-napra elvárások özönével szembesül. Igyekszik a maximumot hozni szerettei, házastársa felé, a családban, a munkahelyen, a baráti kapcsolataiban és az élet ezernyi területén. Nehezen viseli a kudarcot, s „alapból" arra törekszik, hogy az erőtlenségét palástolja. Neki is szüksége van arra, hogy erőt kapjon. De nem mindegy, hogy azt a bizonyos erőforrást mi, illetve ki biztosítja számára. Mindezek a gondolatok a hagyományos tavaszi gyülekezeti férfinapi előkészületek során fogalmazódtak meg, a baráti-testvéri alkalom során pedig „átbeszélésre" kerültek.

     Az őszintének és barátinak szánt alkalom mottójául az „Örömeink és megpróbáltatásaink a hétköznapokban" címet választották a szervezők. Igehelyként Pál apostol második korintusi levele 12. fejezet 10. verséből idéztek: „...mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős." A beszélgetéseken a maroshegyi gyülekezetrész testvérei szolgáltak a meghívottak részére. Köszöntőt Nagy Miklós mondott, lelki énekekre Nagy János tanította a csapatot. Ezt követően személyes bizonyságtételeket hallhattunk. Egy testvér arról beszélt, hogy a magunkban hordozott sérelmek és a meg nem bocsátás szívünkben felhalmozódva komoly károkat okozhat a közösségnek és az egyénnek egyaránt. Személyes beszámoló vallott arról, hogy veszélyhelyzetben a kicsinyhitűség jelentősen gyengítheti az Úrral való kapcsolatot. Később arról is hallhattak a résztvevők, hogy egy felismert bűnt nem elég csupán elhagyni, de meg is kell vallani a Megváltónak, máskülönben a rendezetlenségek tovább kísérik életünket, akadályoznak szolgálatainkban.

     A csoportbeszélgetéseken a keresztyén élet gyakorlati oldalát beszélték át a férfiak. Abban a csoportban, amelyben én lehettem, megállapítottuk, hogy Isten megengedi, hogy szolgálataink során az engedetlenségünkkel, rossz döntéseinkkel is nyerjünk bizonyos tapasztalatokat. Megfogalmazódott: lényeges, hogy szolgálatunkat, munkánkat, „civil teendőinket" egyaránt örömmel végezzük, az Úrral folyamatos összhangban, hiszen ez bizonyságtétel a külvilág számára.  A hitéletünket  - ezt mindannyian megállapítottuk -, családtagjaink előtt a legnehezebb megélni, ott, ahol fehéren-feketén megmutatkozik rejtett személyiségünk.

     A rendezvény záróalkalmán összegzésképpen elhangzott, hogy őszinte beszélgetések alakultak ki valamennyi csoportnál. Sokszor sikerült egymásnak is segíteni néhány problémás hitéleti kérdésben, és az időkeret szigorú betartása sem „fojtotta belé a szót senkibe" - nos talán emiatt is kedveltek a férfinapok gyülekezetünkben.

     Hálaadás Istennek. Köszönet illeti a maroshegyi testvéreket a lelkileg gazdagító alkalomért, a helyszín biztosításáért, a szeretetért és nem utolsó sorban a saját készítésű finomságokért, melyekkel a férfitársakat fogadták azon a szép vasárnapon.

Kapcsolódó link:http://www.refdunantul.hu/lap/mezofoldiem/hir/lista/hirek/