Értékteremtésre ösztönözték a táborozókat - Őrségben jártak a nagykanizsai gyerekek

Június huszadikától egy héten át a Nagykanizsai Református Egyházközség szervezésében gyermekek táboroztak az Őrségben. A táborozás megteremtésének hátteréről, a táborozás céljáról, tapasztalatairól kérdezte a KanizsaHír közéleti portál Hella Ferencet, az egyházközség lelkipásztorát.

— Az elmúlt évben kezdődött az a fajta együttműködésünk az őrségi Őrállók Alapítvánnyal, amelynek révén történelmünket, hagyományainkat, keresztyén értékeinket összekapcsolva táborokat szervezünk. Tavaly Attila és a hun egyesítés korának felelevenítése, megidézése volt táborunk központi témája. Idei táborunk egyfajta kalandtábor volt, amelyben Szent László lovagkirály korát idéztük. A történelemi múlt megidézése során a fiatalok megismerhették a korabeli fegyvereket, ruházatot, viseletet, népszokásokat és még számtalan olyan dolgot, amik magyarságunk hagyományaihoz, történelméhez tartoznak. Az első tábornapunk már aktív munkával, feladattal telt. Vendéglátóink, az Őrállók a tábori szabályok megismertetése után ruhák és pajzsok készítésére invitálták gyermekeinket, akiknek csoportokat, vagyis a történelmi hűség kedvéért úgynevezett rendeket kellett alkotniuk. A rendek székely rovásírásos üzeneteket kaptak, amiket némi „mankó” segítségével meg kellett fejteniük. Az üzenetekben egy éjszakai támadás veszélyére hívták fel a rendek figyelmét, amely be is következett. A támadáskor elveszítettük zászlónkat és a szakácsnőnket. Érzékeny veszteségeinket, egy kemény, embert próbáló éjszakai harc során szereztük vissza. Okulva a történtekből éjszakai tűzőrzést szerveztünk, amelynek során egy felnőtt és két gyermek kétóránkénti váltásban őrködött.

— A harci cselekményeken kívül milyen hagyományokkal ismerkedtek még?

— Voltak kézműves foglalkozások, amelyek során a fazekasság fortélyaival ismerkedhettek meg a gyermekek. A fegyverkovácsok mesterfogásai mellett ruhákat készíthettek a fiatal történelemkutatók. Az Őrállók szervezésében egy Gazdálkodj okosan című előadást hallhattak, amelynek segítségével a gyermekeink betekintést nyerhettek a pénzügyi intelligencia rejtelmeibe. Kirándulásokat is szerveztünk. Egy gyalogtúra alkalmával meglátogattuk a szalafői őserdőt több mint nyolc kilométert gyalogolva. A túra állomáspontjain különböző harci és sportfeladatokat teljesítettünk.



— Ennyit gyalogolni manapság egy gyermeknek nem kis feladat, amikor többnyire autóval viszik, hozzák őket még az iskolából is. Nem volt reklamáció?

— Egyáltalán nem! Nagyon fegyelmezetten viselkedtek, és meglepő kitartásról tettek tanúbizonyságot.

— Mi volt a táborozás csúcspontja?

— Az utolsó estét lovagi vacsorával búcsúztattuk. A korhű vacsorán gyertyafény mellett korhű evőeszközzel, vagyis kézzel fogyasztottuk el ételeinket, amit nagyon élveztek a gyerekek, mert ez ugye manapság már nem elfogadott. A táborozás összességében jó hangulatban telt. Kiemelten fontos, hogy a táborozás során fiaink kifejezetten férfias dolgok alapismereteivel ismerkedhettek. Legfőbb érték, hogy a felnövekvő fiainkból határozott döntésekre, küzdelemre, kitartásra képes férfigeneráció váljék!



— A részvételi díjakon kívül ki, illetve kik finanszírozták a tábor költségeit?

— Az Őrálló Alapítvány nagyon sok mindenben járult hozzá a tábor életre hívásához, megszervezéséhez, annak sikeréhez. Emellett városunk polgármestere, Cseresnyés Péter saját keretéből 200 000 forinttal támogatott minket. Saját berkeinken belül pedig természetes módon a Nagykanizsai Református Gyülekezetért Alapítvány és az egyházközség is hozzájárult a táborozás sikeréhez. Utólag is úgy ítélem meg, hogy a ráfordított energia és támogatás meghozta, illetve meghozza majd a gyümölcsét.

— Eddig szó esett hagyományőrzésről, identitástudat növelésről, férfiasságra való nevelésről.  Felekezeti táborként a hitélet milyen szerepet játszott, és hogyan gyakorolták a fiatalok a táborozás során?

— Hangsúlyozom, hogy ez egy ökumenikus tábor volt, minden zökkenőmentesen folyt. Reggel istentisztelettel indult a napi program. Az áhítatok előtt feleségem új énekeket tanított meg a gyermekekkel. Összefoglalóan a táborozás ideje alatt arra ösztönöztük őket, hogy az Istenre való hagyatkozás, a neki való engedelmesség, a hit útján való járás mellett próbáljanak maradandó értékeket alkotni, a meglévőt pedig óvják, becsüljék.

Kapcsolódó link:http://kanizsahir.hu/kanizsahir/web/?id=1456