Sítáborban voltak a Pápai Refisek

Adminisztrátor, 2012-03-14 04:00:00

Nagy izgalommal készülődtünk a táborra. Már hetekkel az indulás előtt elkezdtünk csomagolni, rendezkedni. A szüleink behozták a sífelszerelést a koleszba , megvették a bukósisakot. 

Lassan elérkezett a nap, amikor a busz megállt az iskola előtt, s bepakolhattuk a táskáinkat. Ez kissé nehezen ment, de a tanárok segítségével ez is megoldódott. Végre elindultuk!!!

A határt Sopronnál hagytuk el, utána tartottunk egy kis pihenőt. Pár óra múltán megérkeztünk a szállodához, ahol rövid várakozás után megkaptuk a szobakulcsokat. Kipakoltunk a táskából, elrendezkedtünk a szekrényekben. Alig vártuk a vacsorát, mert nagyon megéheztünk a hosszú út alatt. Evés után Klári néni és Csaba bácsi vezetésével egy rövid SÍ KRESZ-tájékoztatón vettünk részt. Este későn,  11 óra után feküdtünk le. Másnap kora reggel Klári néni ébresztett minket, és mentünk gyorsan reggelizni. A busz 9 órakor indult Gerlitzenbe. A síbérletek kiosztása után a libegővel feljutottunk a pályák aljához. A libegőről mesés kilátásban gyönyörködhettünk, szép tavat, a környező hegyeket láthattuk. Láthattuk azt is, hogy mennyi izgalmas pálya vár ránk! Rövid bemelegítés után kisebb csoportokra oszlottunk szét. Mi – a legkisebbek – Csaba bácsi vezetésével egy csoportba kerültünk. Együtt síeltünk közel 5 órán keresztül. Ezen a napon történt egy fárasztó kaland is velünk. A 4-es számú kék pálya le volt zárva, mert kevés hó volt rajta, ezért félútról vissza kellett fordulnunk, és hegynek felfele teljes menetfelszerelésben visszamászni. A nap végére fáradtan, éhesen tértünk vissza a szállodába. Ritkán ettünk ilyen jó étvággyal vacsorát! Második nap még mindig a kék pályákon síeltünk, de egyre ügyesebbek és gyorsabbak lettünk. A harmadik napon sajnos keveset lehettünk kint a pályákon, mert nagyon fújt a szél, és a hó is esett. Ezért 1 óra után le kellett mennünk a buszhoz, ott melegedtünk, meg a környéken sétáltunk egyet . A libegőből látott tavat néztük meg, a partján sétálgattunk. A negyedik napon megint jó idő volt, s Klári néni engedélyével elindultunk felfedezni a piros pályákat.  Teljes napon át tudtunk síelni. A hegycsúcsról csodálatos volt a kilátás! Vacsora után mindent összepakoltunk, reggelre indulásra készen kellett állnunk. Az utolsó – ötödik – napon reggeli után mindent berakodtunk a buszba, s elhagytuk a szállást.  Még egyszer végigmentünk a kedvenc piros pályáinkon, majd szomorúan vettünk búcsút a hegyektől, s indultunk hazafelé! Pedig de jó lett volna még pár napig maradni! A határon átérve rögtön hívtuk is szüleinket és barátainkat, hogy elmeséljük azokat a nagyszerű kalandokat, amelyekben részünk volt. Mindenkinek ajánlom a sítábort, mert nagyszerű élményekkel gazdagodtunk, szép tájakon jártunk.   Készítették: Szita Bernadett                       Téglás Boglárka                       Téglás Rebeka

 

Kapcsolódó link:http://papairefi.blog.hu/