Készülődés a sótartóban

Jakab-Köves Gyopárka , 2012-03-29 04:00:00

Tapasztalatból mondom, jó hely a sótartó. Összetartás, közösségi élmény, sőt, Krisztusban való közösség, no meg jókedvű várakozás tölti be. Mert igaz, mindenki arra vár, hogy kiszórasson, és a „föld sója” legyen, de maga a készülődés is tisztítja és felüdíti a lelkeket.

A játékos cím, ami a Dunántúli Nőszövetség tavaszi konferenciájának mottója volt, utalt rá, hogy a női szervezet ezúttal már a 2012. június 29 - július 1. között Székesfehérváron megrendezendő nagy találkozóra, a REND-re készült. A június 30-i, szombati nőszövetségi nagyelőadás címe „Hogyan kerülhet ki a só a sótartóból?” a keresztyén női élet kisugárzásáról szól majd. A március 23-25-én Balatonfüreden, a Siloám Otthonban tartott konferencia e témakör jegyében telt.

P. Tóthné Szakács Zita, a Dunántúli Nőszövetség elnökének áhítatai mintegy keretbe foglalták ezt a kérdéskört. Nők és keresztyének vagyunk. Miképpen sugározhatjuk ki embertársainkra, környezetünkre az Istentől kapott szeretetet? Ruth könyvéből az istenfélő Naomi példája (Ruth 1) a csöndes, szelíd hit erejét mutatja meg. A 78. zsoltár igéi (1-8) arra tanítanak, hogy a következő nemzedékek megtartásához át kell adnunk az Istenbe vetett bizodalom meggyőződését. A szombat esi áhítat a Mt 5,13-16 alapján szemléletesen mutatta be, miként halványul el az a fény, amit kereszteléskor kaptunk az aggodalmaskodás, az irigység, kishitűségünk, és egyéb gyarlóságaink miatt. De visszanyerhetjük ezt a fényt, és a megtisztult életek úgy világíthatnak majd, mint a hegyen épített város.

A konferencia főelőadását Dr. Unger Zoltán, a Nyugat Magyarországi Egyetem Fizika Tanszékének egyetemi docense, geológus, geofizikus és geomatematikus, A Magyarhoni Földtani Társulat újonnan megválasztott társelnöke tartotta „A Sóvidék ezüstje” címmel. A Sóvidék kialakulásáról, földtörténeti és gazdagsági jelentőségéről, illetve az esztelen emberi mohóság miatt veszélyforrást is jelentő óriási sóleletről izgalmas, komoly áttekintést kaphattak az érdeklődők. A Szombathelyen élő egyetemi tanár előadásából kiderült: a korábbi bevett elméletekre érdemes rákérdezni, és tudósként az egykori gyermek kíváncsiságával rácsodálkozni bizonyos jelenségekre. Így új válaszokat kaphatunk a természet rejtélyeire. A sóhegyek kialakulásának új elmélete, és az elméletből eredő következtetések talán jobban ráirányíthatják a figyelmet a bányászat veszélyeire, a rossz technológiák, és a józan ész szabályainak ellentmondó településstruktúrák kockázataira. Dr. Unger Zoltán hívő, gyakorló református. Nem véletlen, hogy előadását egy újszövetségi igével fejezte be, ami egyben rámutatott, miképpen kapcsolódik össze tudomány és Isten-hit: „Mert rejtve marad előttük, szándékosan meg is feledkeznek róla, hogy egek régóta voltak, és föld is, amely vízből és víz által állt elő az Isten szavára.” (2Pét 3,5).

Szombat délután Veresné Simon Ida, a Dunamelléki Nőszövetség titkára a só kultúrtörténetéről beszélt, s többek között felidézte a két erdélyi író, polihisztor, Kós Károly, és a későbbi püspök Makkai Sándor István királyról szóló regényeit. A sót nem sokra becsüljük, ha van, mégis háborúk, és belviszályok törtek ki miatta. A só az egyszerű, de fontos lételemeket szimbolizálja: hiánya éppúgy megbetegíti az élő szervezetet, mint a túlzásba vitt fogyasztása. Alapvető része életünknek, de hajlamosak vagyunk elfeledkezni jelentőségéről. Észrevétlen természete ihlette meg egyik legszebb mesénket is. Erről már Anton Ágnes szólt, Benedek Elek A só című jól ismert klasszikus meséjét felelevenítve.

A félévente megrendezett nőszövetségi konferencia egyik nagy hozománya, hogy alkalom nyílik teendőink megvitatására, és így a közös csoportmunkára. Az idei konferencia a REND-re való készülés jegyében telt. A Dunántúli Nőszövetség szeretettel vár mindenkit 2012. június 30-án Gilicze Andrásné, az Országos Nőszövetség titkárának előadására, illetve egy kerekasztal-beszélgetésre, mely megpróbálja körüljárni azt a kérdést, a keresztyén nők hogyan élik meg a családmodellek változásait, milyen válaszaik vannak a társadalom bomlási folyamataira.

A nyár elejét idéző melegben, a szikrázó Balaton díszletével a háttérben baráti beszélgetések mélyítették tovább azt a kapcsolatot, amely a Dunántúli Nőszövetség résztvevő tagjait egyre erősebben köti egymáshoz. A konferenciát vasárnap meghitt úrvacsorás istentisztelet zárta. Az ApCsel 4,13-22 története alapján az igehirdetés azt a megszólítottságot helyezte középpontba, ami eszközzé tesz bennünket, hogy Isten dolgairól hitelesen tudjunk beszélni. P. Tóthné Szakács Zita elnökasszony a „Mert nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk” kijelentésbe foglalt hűségről, a megszólalás szükségességéről, és egyben arról az alázatról szólt, amelynek része, hogy tudjunk mindeközben félreállni.

Már most felhívjuk a figyelmet őszi konferenciánkra. Nagy szeretettel várunk mindenkit, nem csak nőszövetségi tagokat 2012. november 9-11. között Balatonfüredre a három napos találkozónkra! A víz évében egy csepp teremtésről, a teremtésvédelemről, valamint az agrárszociális misszióról lesz többek között szó.