„A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség.” (Róma 8,1-17)

Jézus Krisztusban elintézett a múlt: mert nincs már semmi kárhoztató ítélet azok ellen, akik Jézus Krisztusban vannak (1). Őbenne elintézett a jövő is, mert noha a jövő felől a halál leselkedik ránk, de Isten, aki feltámasztotta Jézust a halálból, Őérte életre kelti halandó testünket is (11).

Micsoda evangélium; elintézett a múlt és a jövő is, tehermentessé lettünk hát a jelenre; és bizony nem mindegy, hogyan élünk a jelenben, test szerint, vagy Lélek szerint (5). A test itt a teljes embert jelenti, testével – lelkével együtt, míg a Lélek a Szentlélek által, a Krisztusban újjászületett embert. A „test szerinti” élet a tökéletes önzés indulata, amely visszaél az Isten kegyelmével, és amelynek torkolata a halál (6). A „Lélek szerinti” élet azonban érzékennyé tesz a csúsztatások és hazugságok rengetegében; miközben reményt lát ott, ahol emberi mérték szerint minden elveszett. A „Lélek szerinti” élet felszabadult az alól a törvény alól, amely elítélte őt; ugyanakkor késszé lett ugyanennek a törvénynek megtartására, amely életet terem (6). Mi panaszkodnánk: „Uram, a dolgok rosszul állnak” (Zorán). A mai Ige evangélium: íme ilyen jól állnak a dolgaink! Az a kérdés, hogy mi, ki vezérel: mert akiket az Isten Lelke vezérel, azok az Isten fiai (14).

Kapcsolódó link:http://igemellett.blog.hu/