„…nem tértek meg abból a tisztátalanságból…”

(2Korinthus 12,19-21) A Korinthusból érkező hírek szerint viszálykodás, irigység, harag, önzés, rágalmazás, vádaskodás, felfuvalkodás, pártoskodás, paráznaság, mindenféle kicsapongás és tisztátalanság terheli az ottaniakat (21). A megtérés egy irányváltoztatás, amikor az ember rádöbben arra, hogy eddig rossz felé haladt, és elindul a helyes irányba.

Isten világosságában járva azonban konkréttá lesz számára egyúttal az is, hogy mik azok a bűnök, amelyekből meg kell térnie (21). A megtérés az elindulás az Isten útján, és miközben haladunk ezen az úton, a hit harcát harcolva, konkrét bűnökből térünk meg. Vannak olyan bűnök, amelyek hosszú éveken keresztül sebezhetővé tesznek bennünket. Mire Pál megérkezik, rendeződjék a gyülekezet, - hangzik az intés! Mire Jézus Krisztus megérkezik, vagy nekünk mennünk kell e világból, addigra hagyjuk el a nyilvánvaló, itt felsorolt bűnöket, nehogy az Úr ilyennek találjon bennünket (10).

Kapcsolódó link:http://igemellett.blog.hu/