Beszámoló az Egyházkerület szolgálati területeiről

A balatonfüredi Egyházkerületi Közgyűlésen elhangzott püspöki jelentést ismertető sorozatunkban az elmúlt évi egyházkerületi szolgálatokat ismertető részt olvashatják a tovább mögött.

Pásztoráció

A személyes kapcsolattartás, egyházkerületi pásztoráció továbbra is intenzíven folyik az egyházkerületben. Ez a gyülekezetekkel való találkozásokban valósul meg, ünnepi istentiszteleteken, hálaadó napokon, gyülekezeti alkalmakon; főként az utána megrendezett szeretetvendégségen.

 Köszönjük a sok meghívást, amelyeknek örömmel teszünk eleget, mert ezek az alkalmak, az ünneplésen túl mindig találkozások, beszélgetések, egyeztetések, fontos történések elindításának lehetőségeit kínálják. 

Azt azért meg kell említenem, hogy amikor egyben áttekintettem az őszi szemeszter, vagyis az év második felének alkalmait, magam is megdöbbentem, hogy advent harmadik vasárnapjáig minden szombat és vasárnap, délelőtt és délután foglalt ilyen gyülekezeti találkozókkal, de vannak már pénteki időpontok is.

Az újonnan átvett általános iskoláink meglátogatására is sort szeretnénk keríteni. 

A 2012-évtől elindult a Dunántúli Református Segítő Szolgálat (DRESSZ), a lelkészek és gyülekezeti tagok lelki, mentális egészségének megvédése tekintetében. 

Ide sorolom a Generális Vizitációkat is, amelyeknek jellege ugyan más, de személyes találkozás jellege is van: A Generális Vizitációk a 2012. esztendőben az egyházmegyék által megjelölt, alábbi gyülekezetekben voltak és lesznek: Kaposfő (02.25-26), Bajna (03.24), Kőszeg (04.14-15), Táp (10.20.), Lajoskomárom (10.27-28), Tótvázsony (11.24-25).

 Misszió - Kitörési pontok

Hangsúlyozom, hogy az egyházkerületi missziók szolgálatairól negyedéves beszámolókat kérünk, és háromévente az egész rendszert felülvizsgáljuk, hogy lássuk az eredményeken túl azt is, hol lehet az összeget csökkenteni és azt más missziós területre átcsoportosítani. 

A győri (Győrújbarát-Ménfőcsanak Református Missziói Egyházközség) és tatabányai (Tatabánya-Újvárosi Református Missziói Egyházközség) nagyvárosi missziók elindulása után Székesfehérváron indult el kerületi támogatással hasonló szolgálat, részben egyetemi lelkészi, részben ifjúsági lelkészi területen. Ez a székesfehérvári szolgálat, ebben a formában csak egy évig funkcionálhat, és utána az érintett presbitériummal újra kell tárgyalnunk a feltételeket.

Távlati megvalósíthatóságú, de folyamatos program, hogy minden 8.000 lakos fölötti kisvárosban legyen ott lakó, állandó, intenzív református lelkészi jelenlét, függetlenül a számadatoktól, gondolhatunk itt Csornára, Kapuvárra, Oroszlányra, Lentire. Természetesen minden esetben alapos, gondos egyeztetés előzi meg ezeket a programokat, és megvalósítása csakis évek alatt, fokozatosan lehetséges. Egyházkerületünkben az alábbi, kerület által támogatott kisvárosi missziók működnek: Kőszegi Református Egyházközség, Hévízi Református Missziói Egyházközség, Zirci Református Missziói Egyházközség. 

Az egyházkerületben az alábbi kistelepülési missziók működnek, eredményesen, ezek mellett az egyházmegyék is számos körzetet támogatnak.

·  Bajnai Református Missziói Egyházközség.

·  Balatonszőlős, Tótvázsony, Barnag, Pécsely körzetben.

·  Bőny, Rétalap körzetben.

·  Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhidvég, Középbogárd körzetben.

·  Magyaratád, Kazsok-Büssü, Patalom, Igal körzetben.

·  Takácsi Református Egyházközségben.

·  Úny Református Egyházközségben.

Az egyetemi lelkészi szolgálat Veszprém után az idei tanévtől elindult Székesfehérváron és Győrben is.

 Szórványmissziót harmadik éve látható eredménnyel támogatunk a Gerecsei szórványmisszióban, az alábbi településeken: Sárisáp, Annavölgy, Tardos, Vértestolna. Előbbi kettő a Dorogvidéki Református Egyházközség, utóbbi kettő a Tarjáni Református Egyházközség szórvány eredetileg. 

A kórházmisszió Egyházkerületünkben Esztergomban, Székesfehérváron és Veszprémben működik, Esztergomban egyházmegyei és egyházkerületi, Székesfehérváron egyházmegyei, Veszprémben állami finanszírozásban. Kaposvár-Mosdóson kórházi státusban szolgál  főállású kórházi lelkész. 

Cigánymisszió egyelőre csak terv, ennek előkészítése Istvándiban történik. 

Az un. rétegkonferenciák is tovább folytatódtak és bővültek az idén: a református polgármesterek (05.12), orvosok (10.06), jogászok (11.10) mellett az idén a kerület területén működő református intézményeinkben szolgáló pedagógusok találkozójával bővül ez a kör (04.21).

A Gondnoki Konferenciák idei témája a Jubileumi Évhez kapcsolódott, feldolgozva a Dunántúli Református Egyházkerület történetének legfontosabb szeleteit, a Körmendi Zsinat körülményeit, hitünk dunántúli hőseit (Sztárai Mihály, Kocsi Csergő Bálint, Pongrácz József, Tóth Kálmán); de nem maradtak el a gyülekezeti beszámolók, és a kerületi fórumra is lehetőség nyílt.

 Az egyházkerületi nyári táborok az idén is lezajlottak Balatonfenyvesen: a hittanos-, ifjúsági- és családi hetekre július első három hetében került sor. Egyre több áldását tapasztaljuk ezeknek a táboroknak, és a tavaly kritikusra sikeredett ifjúsági hét is keresztyén táborhoz illő keretek között zajlott. Ezeket a heteket mindig kiértékeljük, és a tanulságok alapján szeretnénk egyre jobbá formálni. Éljünk még jobban a lehetőségekkel, hiszen ezeket a táborokat az egyházkerület és az egyházmegyék is támogatják. Köszönjük a szervezőknek, minden munkatársnak az odaadó szolgálatot.

 Az egyházkerületi misszió terén további kitörési pontokat kell keresnünk; ilyen lehet, a PRTA-val együttműködve a „laikus képzés” beindítása, illetve ennek egyik válfajaként a református pedagógusok akkreditált felnőtt katechézisének megszervezése, az ifjúsági munkás-képzés elindítása, a gimnáziumi korosztállyal való szakszerűbb, átgondoltabb foglalkozás.

Gyülekezetek és személyi kérdések

Az esperes-gondnoki értekezleten minden alkalommal egyházmegyénként végigvesszük a lelkipásztorra váró gyülekezeteket, a megürült lelkészi állásokat, és az ehhez kapcsolódó személyi kérdéseket, keresve a megfelelő helyre az alkalmas embert, és természetesen maximálisan tiszteletben tartva az anyaegyházközségek lelkészválasztó jogát. E törvényben biztosított jog tiszteletben tartása mellet is fontosnak tartjuk az egyeztetést, hiszen az esperes-gondnoki kar és a PRTA-val folyamatosan kapcsolattartó egyházvezetés évek óta ismeri a lelkészjelölteket, illetve a végzett lelkipásztorokat, ezért átfogó képpel rendelkezik a végzett lelkészek elhivatottságát, alkalmasságát, egyes speciális területekre vonatkozó karizmáját illetően. Nagyon örülünk annak, ha egy lelkészválasztás előtt álló gyülekezet megkérdezi az egyházmegyét és az egyházkerületet a lehetőségeket illetően, amely nem jelent elköteleződést egyik fél részéről sem, de segítséget igen, a bölcs Istennek kedves döntés előkészítését több esetben jelentheti. Alapvetően szoktuk kérni, hogy először az egyházkerületünkben nézzenek szét a presbitériumok, és csak, ha szükséges, utána forduljanak a kerületen kívülre. Más kerületből a mi kerületünkbe belépő lelkész szolgálatához elsőként az Egyházkerületi Tanács befogadó határozata szükséges. Gondot okozhat az, hogy a kerületben felmerült személyi kérdéseket nem tudjuk azonnal a saját teológiánkon végzett hallgatókkal megoldani, és türelmetlenül más kerületekből töltjük be a lelkészi állást, akkor a következő években a saját teológiánkon végzett diákjainknak nem tudunk szolgálati helyet biztosítani. A törvényi garanciákon túl fontos lenne ezekre a paragrafusokba nem foglalt szempontokra is figyelni. Vannak olyan gyülekezetek, ahol a személyi kérdés régóta nem megoldott, vagy problémás. Ezekről a helyekről nem feledkeztünk el, folyamatosan előttünk vannak, imádkozunk az alkalmas lehetőségekért és körülményekért.

Lelkészi egzisztencia

Számos fórumon szóba került már egy olyan pénzalap létrehozása, amely az „akut” helyzetben lévő lelkészi egzisztenciákon segítene. Az idei költségvetésben elkülönítettünk egy sort, un. egyházmegyei szociális alap címen, amit az Egyházkerületi Tanács elfogadott. Ez az összeg a korábbi években erre a célra elkülönített forrás, valamint az infrastrukturális alap összegének átcsoportosításából jött létre. Az egyházmegyék között ezt az összeget az egyházmegyében szolgáló lelkipásztorok száma alapján határoztuk meg a februári esperesi értekezleten. Az alap további elosztásáról, a kerületi költségvetésben meghatározott útmutatások szerint az Egyházmegyei Tanács dönt, erre vonatkozó szabályrendeletet létrehozva. Ez az év az egyházmegyei szociális alap működésének próbája, a zárszámadás és az egyházmegyékkel való egyeztetés utáni értékelés során derül ki, hogyan tudunk hasznosabban továbblépni ezen a területen.

 Húsvét utáni héten megtartottuk az akkreditált kerületi lelkésztovábbképző hetünket (04.10-13), melynek szervezője Dr. Vladár Gábor rektor úr, és a PRTA volt. A hét témája az „egyház”, és a „lelkipásztor” témakörök után az „igehirdetés” területe volt. Az egyházmegyék is több alkalommal szerveztek akkreditált lelkésztovábbképző alkalmakat.

Jubileumi év

Dunántúli Református Egyházkerület Közgyűlése, Győrben a 2012. esztendőt a Dunántúli Református Egyházkerület Jubileumi évének nyilvánította, az egyházkerület megalakulásának 400 éves évfordulója alkalmából, emlékezve és hálát adva az 1612-es Körmendi Zsinatért. Hangsúlyozzuk azonban, hogy egyházkerületünk csak egyháztörténeti értelemben 400 éves, egyébként egykorú a kereszténységgel.

 A Jubileumi Év minden egyházkerületi, egyházmegyei, gyülekezeti, és református intézményi rendezvényét egy programfüzetben jelentettük meg. 

Több ünnepi kiadvány megjelenése is kísérte a Jubileumi Évet (lásd a kiadványoknál). A Jubileumi Év számára külön „logót” is terveztettünk.

A Jubileumi Év fővédnöke Kövér László, az országgyűlés elnöke volt.

 A Jubileumi Év ünnepi nyitó istentiszteletére március 4-én, vasárnap került sor a pápai templomban.

 A jubileum másik kiemelkedő rendezvénye a Generális Konvent plenáris ülése volt, június 19-20 között Szombathelyen, a Claudius Szállodában, kedd esti körmendi programmal. Előző nap, 18-án a Generális Konvent Elnökségi Tanácsa ülésezett ugyanott. Június 20-án, szerdán délben, embert próbáló melegben kezdődött az ünnepi jubileumi megemlékezés egy emlékmenettel, a körmendi kastély előtti indulással; az ünnepi istentisztelet a templom mellett található sportcsarnokban történt. Az ünnepi istentisztelet előtt egy emléktábla leleplezésére került sor a körmendi templom falán. Istentisztelet után szeretetvendégségre vártunk mindenkit a körmendi iskola termeiben és udvarán. Az Őrségi és Pápai Egyházmegyék, erre a napra hangolódva, „szikragyújtásként” közös presbiteri konferenciát szerveztek, március 31-én, Körmenden. Köszönjük a házigazda Őrségi Egyházmegyének, Szakál Péter esperes úrnak, valamint Szabadi István körmendi lelkipásztornak a szervezésben nyújtott fáradhatatlan segítségét.

 A Jubileumi Év harmadik kiemelkedő eseményének számított a székesfehérvári REND alkalma, amelyre június 29 – július 1. között került sor, a Hegyi Beszédből vett vezérigével: „Ti vagytok a föld sója” (Máté 5,13). Az idei REND kiértékelése még folyamatban van, de hálásak vagyunk az Úrnak ezért a találkozóért, mert sokak számára áldássá lett. Köszönjük a Mezőföldi Egyházmegye és a Székesfehérvári Egyházközség, minden szervező és segítő odaadó szolgálatát, és minden résztvevő építő jelenlétét. Az Úr kegyelméből két év múlva, Őriszentpéteren találkozunk.

 Októberben, ünnepi kerületi közgyűlés során lelkészszentelésre kerül sor Pápán (10.13), amely egyben Jubileumi Évünk záró alkalma is. Jubileumi Esztendő kiértékelése még folyamatban van. A ciklus hátralévő részében azonban mindenképpen a csendes építkezés időszaka következik.

Pápai feladatok

A Dunántúl mostani legfontosabb projektje Pápa. Az egész Pápai Református Kollégiumot teljes egységben kell látnunk, mint gimnáziumot, fiú- és lány internátusokat, teológiát, könyvtárat, levéltárat, Ótemplomot, a kinti laktanya épületet. A gimnázium épületének rekonstrukciójára és bővítésére vonatkozó tervek hamarosan elkészülnek, a források előteremtése minden lehetséges területen folyik.

 Az egyházkerület testületének tavaszi határozata alapján 2012 szeptemberétől összevonásra került a fiú- és a lány internátus. A nem könnyű döntésnek több oka is volt a kollégisták számán túl a fiúkollégium állapota is nagyban hozzájárult e döntéshez.

Intézmények

Egyházkerületünkben egy tudományos gyűjtemény, egy felsőoktatási intézmény, négy gimnázium, nyolc általános iskola, négy művészetoktatási intézmény, három óvoda, négy szociális intézmény végzi szolgálatát, az egyházmegyei és gyülekezeti konferenciatelepeket nem is említve. Egyre hangsúlyosabb egy pápai református óvoda, és esetleg egy általános iskola elindítása. A fent említett, már meglévő nyolc általános iskola még hat általános iskola átvételével bővült (Alsóörs, Balatonfüred, Csopak, Kocs, Litér, Neszmély), amelyek egyházközségi fenntartásba kerültek (Neszmély a Tatai Egyházközség fenntartásába). Fontosnak tartjuk a későbbiekben egy Oktatási Szakmai Tanácsoló Bizottság létrehozatalát, hiszen a gyarapodó intézmény hálózatunk komolyabb szakmai hátteret is igényelne, hogy az esetlegesen felmerülő kérdésekre kellő időben szakmailag is naprakész válaszokat tudjunk adni, és ezzel is a közös munkát segíteni.

 Különösen a Balaton parti református általános iskolákra gondolva (Balatonfőkajár, Csajág, Papkeszi, Litér, Alsóörs, Csopak, Balatonfüred) nagy lehetőségnek tartjuk a pápai gimnáziummal való állandó kapcsolat és együttműködés kiépítését, amely a gimnázium beiskolázása kapcsán is sokat jelenthet. A pápai gimnázium már elkezdte felvenni a kapcsolatot ezekkel az intézményekkel.

 A Tánc-Lánc Alapfokú Művészetoktatási Intézménytől elismert szakmai munkájuk mellett azt várjuk, hogy munkájuk során még hatékonyabban segítsék a pápai gimnáziumba való beiskolázás szolgálatát. Fenntarthatósága további vizsgálatokat igényel.

 A PRTA és a gimnáziumaink közötti kapcsolat egyre intenzívebb. A PRTA tanári minden félévben egy-egy napot töltenek a gimnáziumainkban, emellett beindult az un. osztályteológusi rendszer a PRTA és a Pápai Gimnázium között, miszerint minden teológus a Pápai Gimnázium egy-egy osztályával tartja a kapcsolatot.

 Az Egységes Lelkészképesítő Vizsga bevezetése a VI. éves képzés átgondolására késztetette a PRTA-t és az egyházkerületet. A budapesti modellnek megfelelően, a VI. év, felmenő rendszerben, hallgatói jogviszonnyal működő, 10 hónapos, gyülekezetben eltöltött év lesz; erre kidolgozott rend, kreditszám, ötször egy hetes intenzív konzultációk, valamint erre kijelölt felügyelő lelkészek, és gyülekezetek egységében. A hallgató ennek abszolválása után tehet intézményi záróvizsgát, majd az előírt nyelvvizsgák birtokában veheti át a diplomáját, és csak ezek után jelentkezhet az Egységes Lelkészképesítő Bizottság előtt történő vizsgára. Az ottani feltételek eredményes teljesítése és a sikeres lelkészképesítő vizsga után szerezhet lelkészi oklevélre jogosító tanúsítványt, de a teljes jogú lelkészi oklevél kiadása (és a lelkészszentelésre bocsátás) a kerület jogköre, amelyet további feltételekhez köthet az illető kerület testülete.

Épületek

A pápai épületegyüttes kapcsán említettem már, hogy a gimnázium épületének megújítása a legfontosabb feladatunk, amely magába foglalja a könyvtár és a könyvek tárolásának megújulását is. Az Ótemplom megújítása egy turisztikai projekt keretében folyik. A levéltár épületszárnyának befejezése is egyre elengedhetetlenebb. Arra is gondolnunk kell, hogy a pápai tanárlakások is húsz évesek, és ezek felújítására, karbantartására előbb-utóbb gondolnunk kell. További kérdések: a volt fiúkollégium, laktanya épülete, egyéb nem hasznosított pápai ingatlanok sorsa.

 A Siloám Otthon felújítása, bővítése elengedhetetlen, mielőbbi feladatunk. Érdemben is gondolkodnunk kell arról, hogy milyen arculatot szeretnénk adni az otthonnak. Októberben lesz a Siloám Otthon 1992-es felújításának húszéves jubileuma, és húsz éve csak kisebb javításokat végeztünk az épületen. Az úgynevezett nagy turisztikai pályázaton belül keressük a forrásokat az épület mielőbbi megújítására és bővítésére.

 A volt veszprémi székház felújítására energetikai pályázatot nyertünk. A pályázatban megjelölt kivitelezést ez év végéig be kell fejeznünk. Az épület hasznosítását illetően még döntenünk kell, de a Veszprémi Gyülekezettel kötött megállapodásunk szerint.

A Tótvázsonyi Missziói Otthon egyelőre, az egyházkerületi határozat szerint értékesítésére vár.

 A vörösiszap katasztrófa károsultjai számára, a kuratórium határozata alapján, a kamataival együtt 45 millió forintos adományból 15 millió a Magyar Református Szeretetszolgálaton keresztül jutott el a Szeretetszolgálatunk által felvállalt családokhoz. A fennmaradó 30 millió forintból, az új építésű lakótelepen melléképületeket építettünk. Még ez év folyamán minden adományozó gyülekezetnek elszámolunk a számunkra eljuttatott összeggel.

Pályázatok

Az MVH-s pályázatok, a lehetőségek, és a gyülekezetek kitartó pályázati aktivitása nyomán folyamatosak, az egyházkerület támogatása, valamint az Ann-Tony Kft. szakértelme által sok templomi és egyházi épület megújulhatott, és reménység szerint meg is újul a jövőben.

 A kehidakustányi otthon építése során másfél évvel ezelőtt megnyertünk egy energetikai pályázatot, amellyel el is számoltunk, de ez az összeg (57 millió forint) a mai napig nem érkezett meg a számlánkra. Bízunk abban, hogy az idén megérkezik és a tervek szerint hiteltörlesztésre tudjuk fordítani.

 Energetikai pályázatból újul meg a volt veszprémi székház, a papkeszi általános iskola, és a nágocsi anya- és csecsemőotthon.

 A „nagy-turisztika” pályázat legfontosabb elemeit kezdtük el megvalósítani, ennek első eleme a pápai gimnázium épületének megújulásával kapcsolatos pályázat, illetve az Ótemplom felújítása, és az előírt kiszolgáló egységekkel egy kornak és szakmai szempontoknak megfelelő egyházkerületi múzeum létrehozása. Ez utóbbi pályázat kapcsán a pápai egyházközséggel is együttmunkálkodunk. A pályázatok beadási határideje október vége, az előkészítések szorgalmasan folynak.

Kiadványok

A Dunántúli Református Lap úgy tartalmában, mint megjelenésében hálára indít bennünket, és a visszajelzésekből is azt érzékeljük, hogy ez a kiadványunk sokak számára ad betekintést az egyházmegyék életébe és azon túl a Kárpát-medencei magyar reformátusság szolgálatairól is képet ad, emellett lelki táplálékot is nyújt. Köszönjük főjegyző-főszerkesztő úrnak ezzel kapcsolatos fáradozásait és szakmai hozzáértését.

 Hálásak vagyunk Istennek, hogy honlapunk látogatottsága egyre nagyobb, miközben a honlap is egyre gazdagodó tartalmakkal jelenik meg, hírt adva egyházközségek, egyházmegyék és az egyházkerület életéről, számos aktualitásról és információról, közéleti eseményekről. A „Reposzt” elnevezésű blog lehetőséget ad arra, hogy a körülöttünk történő eseményekre teológiailag is reflektáljunk.

 Büszkék vagyunk a Pápa Református Gyűjtemények szakmai munkájára, kiadványaikra. Számos, szakmailag kiváló, rengeteg odaadó kutatás eredményét tartalmazó kötettel örvendeztettek meg bennünket, amelyre nemcsak Egyházunkon belül, hanem országosan, és a történész szakmán belül is büszkék lehetünk. A dunántúli prédikátorok és rektorok első kötetének megjelenése, és a második kötet előkészítése után megjelent Torkos Jakab dunántúli püspök 1747-es, egyháztörténetileg igen jelentős egyházlátogatását feldolgozó kötet, amely tartalmaz egy alapos tanulmányt, feldolgozva Torkos Jakab püspök családfáját, korát, és közli magát a forrást is, az egyházlátogatásról szóló jegyzőkönyvet. Nagyon fontos, érdekes, izgalmas és alapos kordokumentum, számos mára vonatkozó tanulsággal („Processus Visitationis”, Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben, Pápai Református Gyűjtemények, Pápa, 2011. Szerkesztette Köblös József, Bevezető tanulmányt írta Hudi József, Köblös József, Kránitz Zsolt). Ide kapcsolódnak a Tudományos Gyűjtemények további kiadványai, az Acta Papensia jubileumi száma, és Laczkovics Emőke tanulmánykötete („Az Úrnak irgalmát örökké éneklem” - református vallási néprajzi tanulmányok).

 Jubileumi Évünk másik büszkesége a Mátyás Lajos nyugalmazott esperes úr akvarelljeit tartalmazó kötet, amely a Dunántúli Református Egyházkerület összes templomát elénk tárja, szám szerint 351-et. Páratlan és gyönyörű anyag, amely az „Istentisztelet ecsettel” címet kapta. Az albumba való megjelentetés mellett egy vándorkiállításra alkalmas anyag is készült a festményekből, amely nemcsak a Jubileumi Évben, Körmenden, hanem utána is minden, azt igénylő gyülekezetbe és fórumra eljuthat. Ezzel a kötettel és kiállítással épített örökségünkről adunk számot.

Megjelenés előtt áll még az 1823-as, 1945-ös lelkészi önéletírásokat tartalmazó gyűjtemény.

 Már készítjük elő a Dunántúli Prédikációk sorozat negyedik kötetét, amely a szabadon választott textus-kötet, a Lukács evangéliuma, és a Zsoltárok könyve feldolgozása után esketési igehirdetéseket tartalmaz majd. Úgy gondoljuk szakmailag is hasznos lesz, ugyanakkor homiletikailag is érdekes lehet egy 150 esketési igehirdetést tartalmazó kötet, amely az igehirdetési szakirodalomban hiánycikk.

 Nagy Lajos kötete, amely a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában elhangzott hétkezdő áhítatokat tartalmazza, országosan is nagy „sikert” ért el. Az első kiadás elfogyott, így már csak a második kiadáshoz férhetnek hozzá az érdeklődők. A székesfehérvári REND-re megjelent a sorozat második kötete is.

A Dunamelléki Egyházkerülettel közösen szeretnénk megjelentetni a Nagy István professzor úr által szerkesztett kötetet, amely Boross Géza szaklapokban megjelent homiletikai írásait tartalmazza. Hatalmas anyag, ugyanakkor kiváló segédanyag lehet a terület oktatásában. Farkas Józsefnek a Reformátusok Lapjában éveken át megjelent lapszéli meditációi is feldolgozás alatt vannak.

 E kiadványok többsége KIM pályázatok segítségével, valamint egy forgótőke segítségével jelennek meg, és a kötetek eladásából származó bevételeket forgatjuk vissza az új könyvek kiadására.