250 éves üzenet - Emlékünnepség Bajánsenyén

 Szeptember 30-án nemesnépi Zakál Györgyre, az Őrség őrnagyára, gyülekezetünk alapítójára, az iskola szervezőjére emlékeztünk a bajánsenyei református templomban a szomszédos gyülekezetekkel, neves előadókkal és nem utolsó sorban nemesnépi Zakál György leszármazottaival.

Az istentiszteleten Szakál Péter esperes úr hirdette Isten igéjét a Példabeszédek 20,4 alapján. „Nem szánt ősszel a rest, de ha majd aratni akar, nem lesz mit.”-a 250 évvel ezelőtt született nemesnépi Zakál György és kortársai nem voltak restek.

A szombathelyi levéltár kutató munkatársa, Benczik Gyula előadásából hallhattuk: „Zakál György volt az első magyar tudományos tájleíró.” Az „Őrség leírása” nemhogy az első ilyen mű volt ebben a kategóriában, hanem a leghosszabb, és a tudományos igényeknek leginkább megfelelő is.

Dr. Papp Vilmos, a gyülekezet hajdani lelkipásztora pedig ismertette: micsoda viszontagságos idők, körülmények és ellenállás idején fogalmazódott meg Zakál Györgyben gyülekezetünk létrehozása, valamint az iskola és a templom építésének gondolata.

A gondolatokat gyors és áldozatos tettek is követték. Először egy kis fa oratóriumot építettek, amely egyben templom és iskola is volt. Aztán megkezdődött a templomépítés.

Mai, pályázatokból élő világunkban el sem tudjuk képzelni, micsoda összefogás, önzetlen munka jellemezte eleinket. Hiszen abban az időben, amikor a családok maguk vetették a téglát, mindössze fél év alatt megépült az Őrség egyetlen klasszicista stílusú temploma! (1821)

De mit üzenhet mindez a mai embernek? –tehetjük fel a kérdést. Dr. Papp Vilmos így fogalmazta meg: „TÖBB HITET, NAGYOBB ÖSSZETARTÁST, ÖNZETLEN MUNKÁT, A TÁVOLI JÖVŐRE VALÓ KÉSZÜLÉST, EGYMÁS MEGBECSÜLÉSÉT, JÉZUS KRISZTUS ÉS KERESZTYÉNSÉGÜNK IRÁNT ELKÖTELEZETTSÉGET TANULHATUNK TŐLE.”

Van hát mit tanulnunk elődeinktől, mert csak akkor léphetünk előre, ha mindezeket, Istenben bízva újra megismerjük, tapasztaljuk, gyakoroljuk. Így maradjon emlékezetünkben ez az ünnepség, nemesnépi Zakál György és kortársai!

Így, ezzel az alázattal lépjünk be templomunkba! Erre emlékeztessen minket a most ültetett eperfa is, mely a jobb korra nevelés, valamint az oktatás szimbóluma református egyházunkban. És mint minden elültetett fa: a jövő nemzedék léte iránti reményt hirdesse az arra járóknak. – buzdított Balogh Péter egyházmegyei gondnok.

Hálásak vagyunk nemcsak a szolgálattevőknek,de mindazoknak is, akik az emlékünnepség, a kiállítás, a faültetés és a szeretetvendégség előkészületeiben és lebonyolításában aktív, önzetlen segítséget nyújtottak! Megmutatván, hogy vannak, akik még ismerik őseink üzenetét és aszerint is cselekszenek!

Forrás: Őrségi Református Egyházmegye honlapja