Egyházmegyei diakóniai konferencia volt Komáromban

Ezévben  a komáromi református templom adott otthont a Tatai Egyházmegyei Diakóniai konferenciának, melynek címe: „MIÉRT?" volt. Életünk alapvető kérdése, a „miért?". 

Három nézőpontból kérdezhetjük ezt:

-    mi az oka?
-    mi a célja?
-    mi az eszköz, amivel az okot, célt megértjük?

A „miért" oka sok minden lehet: bánat, öröm, megbocsájtás, gyász és még sorolhatnánk tovább. 
Mi célból: Miért vagyok ott, ahol éppen vagyok? Miért vagyok most itt a konferencián?

 Mert valaki megérintett engem. Mi a célja a szenvedésnek, betegségnek? Mi a célja Istennek, hogy ezt rendelte? A „miért" szóban benne van az „ér": Értelem, érzelem, érték, megérint valaki, valami, stb. Ami megérint, értékes lehet számomra. Megérint Isten az Ő szeretetével, amikor nem látom az okot, a célt. Megérint, hogy az eszköze legyek, ezáltal mi is megérinthetünk másokat, kinyújthatjuk a kezünket embertársaink felé. Isten mindig megmutatja hogyan segíthetünk rászoruló felebarátainkon.

Ezután Máté László esperes úr köszöntötte a konferencia résztvevőit. Kiemelte, hogy a gyülekezeti diakónia lehet egyéni is, de elsősorban szervezett szolgálat. A köszöntő után elénekeltük a 23. zsoltár első versét.

A Pesthidegkúti Református Egyházközség „Cserépedény" diakóniai szolgálatról Dr. Futó Judit tartott beszámolót és Kenézné Ádám Zsuzsanna gyülekezeti tag mutatkozott be. A 19.század végén, 20. század elején megalakult közösségről diaképeket nézhettünk meg. Gyülekezeti házukat 1939-ben szentelték fel. Fontos feladat volt a közösség gyülekezetté tétele. Most 450 gyülekezeti tag van. Diakóniai szolgálat már az első 30 évben is működött. ma 11 diakónusuk van. A szolgálat vezérigéje: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük." (Máté 7:12)

Ennek alapján látogatják az időseket, a fogyatékkal élőket, kapcsolatot tartanak a nehezen mozgókkal, a lelki támaszon, közös imádságon kívül, segítséget nyújtanak a hétköznapi teendők elvégzéséhez is. Nagyon fontos a szeretettel odafordulás, meghallgatás, türelem. A szolgálat során mi is épülünk, gazdagodunk. Ne önmagunkat akarjuk adni, hanem eszközök legyünk. Amilyen lelki ajándékot kaptunk, azzal szolgáljunk úgy, hogy mindenkor az Isten dicsőítessék.

Kenézné Ádám Zsuzsannától meghallgattuk Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm című versét. Ezután az 1700-as években Erdélyből áttelepült családjáról beszélt. Elmondta, hogy a családi nehézségek átvészelésében, sokat segített édesanyja imádsága és a sport. Ő a tanulmányait Budapesten végezte, biológia szakos tanári diplomát szerzett, később pedig mentálhigiénés szakot. A Baár Madas Református Gimnáziumban Intézeti nevelő volt. Érettségi előkészítést is végez,  ami kezdetben 3 hónapos programmal indult, de már 20 éve folyik. szolgálatában Pál apostol Korintusbeliekhez írott 2. levelének 5. és 7. versét tartja szem előtt: „mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust,az Urat..." mi pedig szolgák vagyunk a Jézusért. Isten gyújtott világosságot a szívünkben. „ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, ne magunknak."

Egész életünkben ez és a Máté evangéliuma 7. részének 12.verse legyen az útmutatónk.
A 329. dicséret 2. versének és a 25. zsoltár 1. versének eléneklése után a Dunaalmási Szeretetotthon gondozottainak az életéről néztünk meg diavetítést, eközben pedig Selain Dion „Ima " című szerzeményét hallgattuk Szinetár Dóra és Kaszás Attila előadásában felvételről. Ezt követte a jelenlévő gondozottak szereplése bibliai idézetekkel, versekkel, énekekkel.

a 32. zsoltár 1. versének eléneklése után Somogyi Lászlóné diavetítéssel egybekötött beszámolóját hallgattuk meg a Székesfehérvári Református Egyházközségről és az ott folyó diakóniai szolgálatról. A gyülekezetnek 1886 óta van temploma. Az 1886- 1910 közötti időszakban is volt már diakóniai szolgálat. Jelmondatuk: „...Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével írva: nem kőtáblákra, hanem a szívnek hústábláira." (2 Korintus 3:3)
Az 1956-1995. közötti időszak vezérigéje: „Ha embereknek, vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lett, mint az zengő érc vagy pengő cimbalom."(1Kor. 13:1)Porig lehajló szeretettel szolgáljunk, mert sokan vannak a porban. Csoda történik: Minél többet adunk, mi magunk annál többet kapunk, gazdagabbak maradunk.

A diakóniai közösség mai formájában 1972 óta működik, jelenleg 100 taggal.
Hogyan szolgáljunk? Az Úrtól való elhívással (az előadó Nagykőrösön kezdte a szolgálatot hitoktatóként, azután lett diakónus), Isten Szentlelkének erejével, Jézus Krisztus kegyelmével, Szent Igével, alázattal, imádsággal, az Úrtól kérve útmutatást, viszonzást nem váró lelkülettel, együtt, egymást kiegészítve.
Hogy mi van a szívünkben, milyen a viszonyulásunk a szolgálathoz, erre a választ nekünk kell megadnunk. Áldozatra odaszánt szeretetlelkület legyen bennünk.
A szolgálat széleskörű: a diakóniai teendők megszervezése, a gyülekezeti tagok tájékoztatása.

Munkaterületi felelősök fogják össze a különféle teendőket: családlátogatás- támogatás, állami gondozott gyerekek segítése, időotthon látogatás, kórházi szolgálat önkéntes segítőként, pótnagymama szolgálat, hajléktalangondozás, gyermek- és  ifjúságvédelmi szolgálat segítése, ruhabörze, közegyházi alkalmakon segítségnyújtás, gyülekezeten belüli élet(szeretetvendégség lebonyolítása, beszámoló írás, csendes hét szervezése), pénzbeli adomány, juttatás a rászorulóknak, de nem azért vagyunk, hogy elmondjuk mit tettünk, teszünk, hanem azért, hogy tegyük.

A 42. zsoltár első versének eléneklése után, a Kömlődi Kerényi Béla Diakóniai Intézmény gondozottjai Ábrahám élettörténetét mutatták be Mózes 1. könyve 12. részének 1.verse(Ábrahám elhívása) a 17. rész 19.verse(Izsák születésének ígérete) és a 22.rész 1-12.verse(Ábrahám hitének próbája)alapján. A történet lényegében Ábrahámnak az embernek, Isten iránti engedelmességéről a Belé vetett feltétlen bizalmáról és az Isten mindenek feletti szeretetéről szól. Ábrahám életében Isten van az első helyen, aki „...úgy szerette a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Jn3:16)

Adja meg nekünk a mennyei Atya, hogy a mi életünkben is Ő legyen az első helyen.
Máté László esperes úr zárszavában megköszönte az előadóknak, bizonyságtevőknek a szolgálatot és a megjelenteknek a részvételt. Kiemelte, hogy mindenkinek a ma helyén kell a „MIÉRT?"- re a választ megadnia.

A 89.zsoltár 1.versének eléneklése és áldásvétel után szeretetvendégséggel zárult az együttlét, ahol lehetőség volt további beszélgetésre.
Ezért az alkalomért is egyedül Istené a dicsőség.

A szerző gyülekezeti tag

Forrás: A Komáromi Református Egyházközség honlapja