A szikra által lobbantott tűz tovább lobog

Dr.Klósz Beáta, 2013-04-10 04:00:00

„Szívemet hozzád emelem és benned bízom uram" zengett a 25.zsoltár erős férfitorkokból, melyet lágyan követtek a női hangszínek. Történt mindez az Úr 2013.esztendejének böjtmás havában, annak is a 23. napján, igazi böjti szeles időben.

Ekkor gyűltek össze a Pápai és Őrségi egyházmegyék presbiterei Pápa városában, a református templomban, hogy ezúttal is életben tartsák azt a lángot, melyet egy évvel korábban gyújtottak Körmenden, a két egyházmegye első közös rendezvényén és amelyet több áldott alkalom is követett.

„Boldog az a nép, melynek Istene az Úr" (Zsolt. 33,12) - köszöntötte az egybegyűlteket Lentulai Attila, a vendéglátó Pápai Egyházmegye esperese.

Szívélyes szavaihoz kapcsolódott Szakál Péter esperes, a vendégként érkező őrségiek nevében, Péter első levelének 5. 1-4-ben foglalt gondolatait tolmácsolva. A presbiteri szolgálat kellékeit felsorolva utal a nagyhétre is: ne a nagypéntek gyásza, hanem feltámadás reménye uralkodjék el szívünkben, hisz akár élünk, akár halunk - az Úréi vagyunk.

„Hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, mellyel megajándékozott minket szeretett Fiában. Őbenne van - az ő vére által - a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából" - indította gondolatait Steinbach József püspök úr Pál efézusiakhoz írott levelének 1.6-7soraival. Mondandója középpontjába, az említett igeszakaszon túl, a Heidelbergi Káté 37.kérdés-feleletét állítja. Szolgálata követi a homiletikai szempontokat, sorra veszi az igét, annak üzenetét, valamint summa-ját.

Megváltásra szorulunk! - az állapot meghatározása - mégpedig egymáshoz való viszonyunkban, kapcsolatainkban, némelykor hasadt, törékeny életünkben. Megváltásra szorulunk, mert olykor jottányit sem engedünk egymásért, számos méltatlan ügyünket vihetjük a bűnbánat idejében az Úr elé.

Megoldást kínál - Ő benne az Ő vére által, hisz szenvedésével egyetlen tökéletes áldozatot hozott, mely számunkra jelenti a megváltást. A Heidelbergi Kátéban minden szó pontosan a helyén van, akárcsak a püspöki beszédben. Rögtön adódik egy kérdés is: mai fellazult kultúránkban milyen jelentést hordoz a megváltás?

Tovább tekintve - a megváltottak életét élve töltsön el bennünket örömmel, hogy Jézus Krisztusban megajándékozottak vagyunk, tehát mi magunk is - az elnyert kegyelem birtokában - lehetünk irgalmasak mások irányában, ezáltal gazdagítva életünket. „Az életben tragédiák vannak és irgalomra van szükség" -idézi a mélyen hívő költőt, Pilinszky Jánost.

Kérés a hallgatóság felé: vigyük magunkkal az igét, hogy szolgálhasson bennünket.

Dr. Huszár Pál, egyházkerületünk főgondnoka, a Zsinat Világi elnöke. köszöntőjébe Füle Lajos: Presbiter című gyönyörű versét illeszti

„Aki hitét örömmel megvallja,
mind presbiter, bár nem az a rangja,
de kedves élet Isten előtt:
megáldja és megszenteli őt."

Dr.Márkus Mihály, ny. püspök, egyetemi tanár - a tőle megszokott lendületes és humorral átitatott - előadása, a 450. évforduló kapcsán szintén a Heidelbergi Káté egy kérdés-feleletét járja körbe; közben a történelmi kitekintés gondolati síkján, a hallgatóságot bravúrosan visszavezeti a káté keletkezésének helyére és idejére. A nevezett káté-hely az a bizonyos 80.kérdés, válaszában a „kárhozatos bálványimádás" kifejezéssel. A történész előadó igyekszik rávilágítani arra, hogy a keletkezés idején, több száz évvel ezelőtt, hogyan is kerülhetett és maradhatott a szövegben ez a sok vitát kiváltó passzus.

„Jöjj, mondjunk hálaszót hű szájjal és hű szívvel", válaszolt a gyülekezet a 167. ének soraival.

A konferencia meghívott vendégeként Mészáros János Elek - a 2012. évi Csillag születik győztese - tárta a hallgatóság elé tanúságtételét, majd ezt követően a zeneirodalom különböző műfajaiból válogatott, színes dalcsokrot adott elő. A hely szelleméhez, valamint hitvallásához méltóan az Urat dicsérve búcsúzott

„Bízzál az Úrban, rólad Ő,
Meg nem feledkezik,
Sorsod sötétlő árnya közt,
Szent arca rejtezik!"

Valamennyien tálentummal születünk és kötelességünk azt kamatoztatni - e nagyon találó gondolattal zárta a vendéglátók nevében Lentulai Attila a gazdag, lelki tartalmakat felmutató konferenciát.

A kiváló szervezés, igényes program és bőséges vendéglátás mellé tárgyi emlékként a résztvevők elhozatták a Pápai Egyházmegye jubileumi - őrségi fazekasok által készített - emlékplakettjét.

„Az Úrnak irgalmát örökké éneklem,

És hűséges voltát mindenkor hirdetem"

89. zsoltár

A szerző presbiter, Szentgotthárd

Forrás: Az Őrségi Református Egyházmegye honlapja