Úton lenni jó

Refdunántúl Adminisztrátor

Egyre inkább elszakadunk attól, hogy az út, az úton lenni valójában az élet része. Nemcsak abban az értelemben, hogy az út az élet metaforája, hanem fizikai mivoltában is. Gyakorlatilag úgy vagyunk állandóan úton, hogy magát az utat megspórolnánk. Nemcsak úgy, hogy egyre gyorsabb eszközökkel rövidítjük meg a távolságot (időben legalábbis), de olyan kényelmi eszközökkel vesszük körbe magunkat, amik feledtetik velünk az út nehézségeit. Igen ám, de ezzel együtt az út áldásait is elmulasztjuk, amit keresztyén eleink több száz, ezer év óta tudatosan megéltek. Az útonlevés egy speciális fajtája a zarándoklat, amely alatt megélhetjük kicsinységünket, Isten elhordozó nagyságát, a megérkezés felszabadító boldogságát. Dr. Csabai Ágnes veszprémi egyetemi lelkésszel, egyiptológussal beszélgettünk, aki másodszorra teljesítette a Caminot. Szó lesz az útról, az utazóról, a megérkezésről, és hogy számunkra, reformátusoknak adhat-e valamit a zarándoklat.