Isten – természet – ember - Dunántúli Református Gazdálkodók I. Találkozója

„Isten Szentlelke és Igéje által jelen van a világban, az Ő jelenléte áthatja a jelent. De Isten jelenléte nemcsak áthatja a jelent, hanem szétfeszíti a jelen kereteit, el egészen az örökkévalóságig. Vajon az, hogy haldoklik a vidék, széthullanak a közösségek, egyre szekularizáltabb világban élünk, nincs-e kapcsolatban azzal, hogy az embereknek nincs az örökéletbe vetett hitük?

Ha van örökéletbe vetett hit, lehet lassabban, értelmesebben, nagyobb szeretettel élni a világban: ez a vidék és a valós közösségek létrejöttének, megújulásának valódi igei alapja” – fogalmazott Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke a Dunántúli Református Gazdálkodók I. Találkozója nyitóáhítatán 2013. november 9-én.

Vidéki egyház

Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője köszöntötte a találkozóra érkezett mintegy 80 résztvevőt: „Magyar református egyházunk a régi magyar paraszti gazdatársadalmon nyugszik. Jóllehet ezt megcsócsálták, szétverték a történelem során, társadalomtörténetileg ma is ebből élünk. A református egyház vidéki egyház, aki benne él a falusi gyülekezetekben, az érti meg igazán a református egyház belső lelkületét. Reméljük, hogy ez a magyar gazdatársadalom újra fog éledni, és ahogy szövetséges volt régen a paraszti világ és az egyház, úgy a jövőben is szövetségesek lehetnek, és az Ige fényében megérthetjük, hogy mi a dolgunk ebben a világban.”

„Művelje és őrizze”

„A teológia és a természettudományok több évszázados házassága a XIX. században végzetesen megromlott” – kezdte egy érzékletes képpel előadását Dr. Vladár Gábor, a konferencia helyszínét biztosító Pápai Református Teológiai Akadémia rektora. „A teológia visszavonult az antropológia és a történelem területére, ez korunkban azonban már nem engedhető meg.” – Dr. Vladár Gábor előadásában az Ó- és Újszövetségen keresztül is példázva kifejtette, a Biblia mennyire egységben látja az embert és természetet, termőföldet, amelyeknek kölcsönösen szükségük van egymásra. Isten parancsa, hogy az ember művelje és őrizze a földet, felelősséget ró ránk.

A mezőgazdák azok, akik hivatásuk, tanultságuk folytán újra tudják gondolni a nemzeti, családi örökséget. Ez az újragondolás feltétlenül szükséges az ember érdekében, mert az ember a teremtett világ része, a világ pedig az ember létének feltétele. „Ember, ne feledd, hogy ezen a földön nem csak állsz, hanem élsz is!” – fejezte be egy idézettel az akadémia rektora.

Napi kapcsolat 

„Mi, gazdálkodók a természetben megismerhetjük Isten csodáit és tetteit.” – Gyimóthy Géza, a Tatai Református Egyházmegye gondnoka a hívő gazdálkodó ember Istennel és a teremtett világgal való kapcsolatáról mondta el gondolatait előadásában. Nyolc pontban összefoglalva világított rá a gazdálkodó ember, Isten és természet szoros napi kapcsolatának jellemzőire, melyek véleménye szerint a folytonosság (rendszeresség), bölcsesség, feltöltődés, felelősség, ajándékozás, mértékletesség, meglepetés, megújulás jelenléte, szükségessége. Gondolatait igei megalapozással tárta a hallgatóság elé.  

Erős ország, erős mezőgazdasággal

„A vidéki élet gazdálkodás és Isten szeretete nélkül elképzelhetetlen. Nincs erős Magyarország erős mezőgazdaság nélkül, amelynek feltétele az erős vidék. Erős vidék pedig csak hit által létrehozott és összetartott erős közösségekből jöhet létre. A gazdák egy hívő közösség tagjai – minél közelebb vagyunk a természethez, annál közelebb érezhetjük magunkat Istenhez és embertársainkhoz egyaránt. Ezt csak az tapasztalhatja meg, aki nyitott a túlvilágban, feltámadásban való hitre. Ha több ponton találjuk meg a közös hangot, Isten segítségével többre lehetünk képesek” – mondta el Győrffy Balázs, a nemesgörzsönyi református gyülekezet presbitere, aki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökeként a kamara céljáról szólt a résztvevő gazdálkodóknak. „A gazdák képesek összefogni, megértik, hogy mit jelent közösségben élni, akkor is, ha szövetségre való hajlamuk jelenleg még meglehetősen gyenge.” – fogalmazott Győrffy Balázs.

Ökogyülekezet

Szalay László Pál telkibányai lelkipásztor „Egy ökogyülekezet élete és szolgálata” címmel tartott előadása keretében mutatta be gyülekezetét, rámutatva, egy ökogyülekezet nem feltétlenül a gazdálkodásról szól, de tagjai különös figyelemmel fordulnak a teremtett világ felé. A teremtés ünnepének megülése, természetben, szabad ég alatt tartott istentisztelet, a gyülekezet fiataljainak természetszeretetre, madáretetők készítésére, ásványtani ismeretekre való oktatása, ökogyülekezeti testvérközösség, közös lekvárkészítés és őshonos gyümölcsös ültetése alkotja többek között azoknak a tevékenységeknek a körét, amellyel a telkibányai ökogyülekezet keresi az Istennel való szorosabb kapcsolat természetközelségben fellelhető útjait-módjait. 

Zárszó

„Közös örökségünk megőrzése, Isten rendje szerinti továbbalakítása, továbbadása a feladatunk, miközben tudjuk, hogy hol vannak a gyökereink. Istennek tetsző módon merjünk egyre inkább konzervatívak lenni, és ezt határozott szelídséggel vállaljuk fel. A fizikai munka, a gazdálkodás tisztelete önmaga is istentiszteletté lehet.” – fogalmazott a találkozó zárásakor Steinbach József püspök. Elmondta: a találkozó azt is kifejezte, hogy példaadással jelen lehet lenni a gyülekezetben. Reményét fejezte ki annak irányába, hogy a következő találkozón egyre több fiatal gazdálkodó vesz majd részt, az új találkozásig pedig a gazdák részvételével erősödhet az egyház és vidék kapcsolata, a vidéki gyülekezetek is.

Dunántúli Református Gazdálkodók I. Találkozója

Pápa, 2013. november 8.

14 fotó található ebben a galériában