Emlékfa ültetés a várpalotai templomkertben

Molnár György, 2013-12-10 04:00:00

Már az év eleje óta tervezgettük, hogy a Heidelbergi Káté megjelenésének 450. évfordulóját faültetéssel fogjuk megünnepelni. Bár a pontos, napszerinti évforduló már januárban megvolt, a megemlékezéssel vártunk őszig, amikor a faültetésnek az igazi ideje van.

Annak ellenére, hogy mi, legtöbben rendszeresen templomba járó hívő keresztények vagyunk, a Káté tanaira csak fiatalkorunk hittanóráiról emlékezünk. Felmondani már nem tudnánk. Jómagam pedig, aki felnőttként konfirmált, még meg sem kellett kötelezően tanuljam a kérdésekre adandó válaszokat kívülről. Persze, erősen ajánlott és elengedhetetlen volt a tételek ismerete. A mostani vasárnapi Istentiszteleteken nagy örömmel hallgatom hittanos gyermekeinket, akik szívvel-lélekkel fújják a válaszokat a Káté feltett kérdéseire.
Mi is tehát a Heidelbergi Káté? Szerzői Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, református hittudósok, akiket III. Frigyes pfalzi választófejedelem azzal bízott meg, hogy a Biblia alapján írjanak olyan vallástani népkönyvet, amelyből minden korú és állapotú református hívő tisztán és igazán megismerje a keresztény vallást, és amely a más vallásúakkal szemben hitvallási irat gyanánt is szolgáljon. Az elkészült művet a zsinati jóváhagyás után a fejedelem 1563. január 19-én kelt előszavával ellátva és saját címerével díszítve közrebocsátotta.

A Káté rövid idővel keletkezése után magyar nyelvterületen is ismeretessé lett. A szatmárnémeti zsinat 1646-ban kánonilag kimondta, hogy az mindenütt megtartassék és taníttassék. Magyar nyelven először 1577-ben jelent meg Pápán, Huszár Dávid nyomdájában.
Mit tartalmaz a Heidelbergi Káté, mit tanít nekünk, mik a fő fogalmai?
1. Eleve elrendelés elve: A kálvinista egyház egyik legjobban ismert tanítása a predesztináció vagy eleve elrendeltetés. Eszerint a mindentudó Isten terveiben minden ember egyéni sorsa, üdvössége vagy elveszett volta eleve el van döntve, el van rendelve, „meg van írva” megmásíthatatlan végzet gyanánt.
2. A hívő. A hívő Krisztus tulajdona.
3. Üdvösség: Az üdvözülés kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hit által van. Az üdvösséghez feltétlenül szükséges beismerni a bűnösséget, Isten törvényét azonban nem lehet tökéletesen megtartani.
4. Eredendő bűn: Isten jónak teremtette az embert, azért, hogy teremtőjét megismerje és szeresse. Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt a mi természetünk úgy megromlott, hogy mi mindnyájan a fogantatás pillanatától bűnben vagyunk majd bűnben születünk meg. Az eredendő bűn minden jóra képtelenné teszi az embert. A szentlélektől való újjászületés után alkalmas az ember a jóra.
5. Törvénymegtartás: Az ember képtelen megtartani Isten törvényét, igazságosan élni Isten előtt, minden nap bűnöket követ el. Isten alkalmassá teremtette az embert arra, hogy törvénye szerint éljen. Az ördög sugallata és tudatos engedetlensége miatt megfosztotta az embert a törvénymegtartás képességétől.
6. Isten irgalmas és egyben igazságos. Nem hagyja büntetlenül az engedetlenséget.
7. A hívőknek hinniük kell a jó hír ígéreteiben. Ezen kívül: Istenben, Jézus Krisztusban, az ő, keresztre feszítésében, halálában, feltámadásában, és abban hogy halála után megjárta a poklot is, a Szent Lélekben, egy keresztyén Anyaszentegyházban valamint a szentek egyességében, bűnök bocsánatában, a test feltámadását, az örök életben.
8. Krisztus: Ő a megváltó.
9. Krisztustagadók: Akik a boldogságukat a szenteknél, vagy önmagukban keresik, azok nem hisznek Krisztusban, valójában megtagadják Krisztust
10. Sákramentumok (szentségek): Két sákramentum (szentség) létezik, ezek a keresztség és úrvacsora.
11. Keresztség: Vízkeresztség, Szentlélekkeresztség: a Krisztus vére és lelke által mossa le az ember minden tisztátalanságát. Krisztus vérével való megmosatás a bűnök bocsánatát, a Szent Lélek által való megújítást és a Krisztus tagjaivá szentelést jelenti.
12. Úrvacsora: Parancsolat. A pápás mise „Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás”. A képmutatók ítéletet esznek és isznak maguknak.
13. Kizárás: Akik felfogásukkal és életükkel hitetlennek és istentelennek bizonyulnak, a mennyország kulcsaival mindaddig ki lesznek zárva, amíg be nem bizonyítják életük megjobbítását.
14. A jócselekedetek szükségesek, de nem elégségesek a megváltáshoz.
15. A megtérés: Bűnbánat, Krisztus általi öröm valamint vágy az Isten akarata szerint való jó cselekedetekkel teljes élet után.
16. A Tízparancsolat valamint a Mi Atyánk és annak magyarázata szintén a Heidelbergi Káté részét képezi.
Hogy formálódik a Heidelbergi Káté teljes szövege? A teljes szöveg több fejezetből és összesen 129 kérdésből áll, amiből mi rendszerint az első pár kérdést, és az azokra adandó válaszokat szoktuk felidézni. Ezek a kérdések és válaszok a hitünk legalapvetőbb tézisei, iránymutatók a mindennapi hitgyakorlat és valós hitélet teljesítésében és megélésében.

Szóval emlékfát ültettünk 2013. november 24.-én, az Istentisztelet után. A templomkert dísze mostantól egy őshonos oszlopos tölgyfa, mely fennen hirdeti hitünk egyik fő tartópillérét és oszlopát, a Heidelbergi Kátét.
Adja az Úristen, hogy soká éljen és növekedjen e nemes tölgyfa éppúgy, mint ahogyan a gyülekezetünk és a hitünk is folyton gyarapodjon!

„Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat”. (Jób 29,19.)
Soli Deo Gloria!