Kanizsai Pálfi János pápai esperes emléke

Bizonyára már hallott arról az olvasó, hogy az első presbitériumot Magyarországon Pápán, Kanizsai Páfi János esperes – később püspök – alakította meg 1617-ben. Az erre vonatkozó tervezetét történészeink kutatása szerint 1615-ben, tehát 400 éve tette közzé, bár megvalósítása két évet váratott magára.

Amikor a Magyar Református Presbiteri Szövetség elhatározta, hogy kiemelkedő szolgálatú presbiterek jutalmazására díjat alapít, a díj névadójára legjobbnak az a lelkipásztort ítélte meg, aki elindította presbitériumok szervezését hazánkban. Tudjuk, hogy presbiterek korábban is voltak; tudjuk azt is, hogy még évtizedek teltek el, amíg a presbitériumok, mint az egyházközségek kormányzására hivatott testületek, kötelezően megalakítandóvá váltak országszerte, mégis a pápai példa szolgált mintául a reformáció magyarországi történetében.

Az MRPSz múlt évi közgyűlésének határo-zata alapján az idén, március 14-én tartott éves küldöttgyűlése kí-nált alkalmat arra, hogy ilyen díjat adományoz-zunk. Mivel a Szövetség 25 éves történetében először került sor ilyen adományozásra, a kül-döttgyűlés úgy döntött, hogy az elnokség javas-latára egyszerre három személyt tüntessünk ki ezzel a díjjal. A követelmények, amelyek alapján az MRPSz országos és területi elnökségei megszavazták a díjra érdemes személyeket, ezek voltak:

hitéről adott bizonyságtétel,

több cikluson át végzett református presbiteri szolgálat,

elismert vezető szerep, tekintély a presbitériumban,

példamutató életvitel,

elismert eredeti világi foglalkozás,

anyagi áldozatkészség.

A díj egy 10 cm átmérőjű kétoldalas bronz plakettből és egy oklevélből áll. Az idei küldöttgyűlés a következőket tartotta érdemesnek a kitüntetésre.

Dr. Ritoók Zsigmond akadémikus, egyetemi tanár, jelenleg a Tudományos Akadémia Ókortudományi Társaságának elnöke, volt Budapest-Kálvin téri főgondnok, az MRPSz első elnöke, 86 éves;

Nagy Ferenc József ny. államminiszter az Antal-kormányban, a Kisgazda Párt alapító tagja, egyházmegyei gondnokként, az Ormánságban a lelkészhiány miatt igehirdetőként szolgált, az MRPSz második elnöke, 93 éves;

Dr. h.c. Szabó Dániel lelkipásztor, több cikluson át volt tiszáninneni főgondnok, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia Missziói Intézetének munkatársa, az MRE külföldi képviseletére gyakran felkért lelkipásztor, Sárospatakon és környékén koreai testvérek segítségével létrehozott hét cigány gyülekezet gondozója; az MRPSz három cikluson át volt elnöke; 82 éves.

A díjakat a Szövetség ügyvezető elnöke és a Pápai Református Egyházmegye esperese, nt. Tóth András, mint Kanizsai Pálfi János szolgálati utóda adta át. A küldöttgyűlés együtt adott hálát életükért és elvégzett szolgálatukért.

Reméljük, hogy két év múlva nemcsak a reformáció 500 évéért, hanem a presbitériumok működésének 400 évéért is hálát adhatunk méltó megemlékezés keretében.