"Mert ez itt történt, mert ez velünk történt..." - Dr. Kőrös Endrére emlékeztek

Dr. Kőrös Endrére, gimnáziumi tanárra, a Református Nőnevelő Intézet igazgatójára, a Jókai Kör főtitkárára, a holokauszt áldozatára emlékeztek a Pápai Ótemplomban.

Dr. Kőrös Endre Nagyváradon született 1872-ben zsidó származású tanító családban. Már fiatalon a református egyház tagja lett, a budapesti egyetemen tanult, és ott tett doktori szigorlatot is. 1896-ban lett a Pápai Református Gimnázium tanára, majd később megbízták a tanítóképző, a polgári leányiskola és az internátus vezetésével. 1904-ben megalapította a Pápai Hírlapot, melynek 35 éven át volt főszerkesztője. A Jókai Kör először titkárává, később főtitkárává választotta. Az első világháborúból négy kitüntetéssel tért haza. A két világháború közt a kormányzó párt helyi alelnöke, képviselőtestületi tag, a református egyház presbitere volt. Bár hitvalló református volt, 1944. június elsején neki és feleségének a pápai gettóba kellett volna költöznie. Többen is próbáltak közbenjárni érdekükben, eredménytelenül. Dr. Kőrös Endre és Zalay Paula 1944. május 30-án lúgkővel öngyilkosságot követtek el, amibe pár nap különbséggel belehaltak - foglalta össze a város szellemi elitjéhez tartozó tanárember életútját Mayerné Pátkai Tünde. Gondolatait Vadász Márta vezető vallástanár olvasta fel, kiemelve: - Dr. Kőrös Endre június 20-án megkapta a mentesítő levelet, de ő hitünk szerint addigra már a Mindenség Urának országába kapta meg az örökre szóló bebocsátást. Amikor dr. Kőrös Endrére emlékezünk főhajtással, akkor kegyelettel gondolunk mindazon pápai és környékbeli embertársainkra is, akik a holokauszt áldozatai lettek.

A megemlékezésen Köntös László főjegyző mondott igei köszöntőt. Mint mondta, sokan felteszik a kérdést, hogy a holokausztra miért kell emlékezni. - Azért fontos ez számunkra, mert itt történt és velünk történt, a keresztyén Európában történt. Érintettek vagyunk mi is, a Kollégium is. A holokauszt egy cezúra, egy határozott választóvonal. A történelem persze nem befejezhető, de kérdés, hogy a keresztyén civilizáció hogyan folytatható. Hát úgy, hogy szembenézünk a múlttal:  emlékezzünk bűnbánattal, hogy ez itt megtörténhetett, adjunk hálát az örök életért, és tekintsünk előre reménységgel. Hisszük, hogy Kőrös Endre és felesége üdvösséget nyert emberek, nekünk marad a szembesülés és az emlékezés, amire nem nekik van szükségük, hanem nekünk - fogalmazott Köntös László.

Áldozó Tamás polgármester arról szólt, hogy a holokauszt pápai áldozataira emlékezve számos rendezvény lesz a városban: könyvbemutató, istentisztelet, filmvetítés, megemlékezések. Hozzátette, hogy a város szeretne méltó, mégis rendhagyó módon emlékezni, úgy, hogy megérintse az embereket az, ami 75 éve történt. Ilyen például a héten felállított jelképes gettókapu, s ilyen lenne - ez nem szerepel a programban - egy olyan megmozdulás is, melynek keretében összegyűlne háromezer ember, s láthatóvá válna, hány pápait veszítettünk el. - De nemcsak a sokaságon keresztül mutatható meg a borzalom, hanem az egyes emberek sorsán keresztül is. 1936-ban még biztosnak tűnt a világ, rend volt benne a helyi értelmiség egyik vezéralakja számára, s aztán 1944-re a rend összeomlott, azt a világot már nem tartotta élhetőnek dr. Kőrös Endre és a felesége - mondta városunk polgármestere.

Az ünnepi műsorban, melyet Mayerné Pátkai Tünde állított össze, melyben közreműködtek a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma diákjai. Kőrös Endre verseit - melyeket Kránitz Zsolt levéltáros kutatott fel - Páli István, Sántha Mátyás, Lipcsei Gergely, Pekár Csaba, Brenner Boglárka mondták el. Hegedűn Pula Tamás, zongorán Kántor Péter szolgált. Turós-Máté Kinga koreográfiáját a színházi táncosok adták elő. A megemlékezésen levetítették a refis diákok kisfilmjét is a pápai zsidó emlékhelyekről. Baráth Julianna igazgató zárszava után a megemlékezés résztvevői a Nátus épületén levő Kőrös Endre emléktáblánál és az Alsóvárosi temetőben levő sírnál koszorúztak. A Nátusnál emlékezett a Jókai Kör is, ott Németh Tamás rektor mondott imát, a temetőben pedig Vadász Márta, a gimnázium vezető vallástanára.