„…velünk lesz az Isten!”

(Ézsaiás 8,1–15) – Joggal rettenünk meg az Úr nélkül (9). Minden tervünk csakis az Úrral lehet áldott, és minden szándékunk halálosan meghiúsul Őnélküle (10). Az akkori, gyarló emberi érdekszövetségeket is eltörölte az Úr.

Asszíria legyőzte Szíriát, és elindult Izráel felé (Kr. e. 732). Ha megvetjük az Urat, és az Őtőle való kincseket, mint az akkoriak megvették a Silóah csendes vizét, akkor az Eufrátesz hatalmas áradata sodor el bennünket (5–7). Nincs rettenetesebb, mint amikor az Úr prédára ad bennünket (1–3). Ezeket nem én mondom, hanem a többezer éves prófécia, Isten szava. 

– A lányaink megleptek bennünket az ünnepek előtt két jeggyel, a nyolcvanas évek elején alakult zenekar harmincötéves jubileumi koncertjére. Valóban, Feleségemmel még az udvarlás időszakában, Győrben, 1984-ben jártunk az akkor egy éve alakult zenekar élő koncertjén… Most a zsúfolt Arénában tizenötezer ember előtt szólaltak meg a fúvósokkal hangszerelt, egykori nagy dalok. Együtt énekelt, örült a rengeteg ember. A végén a „frontember” így zárta: – Mindenkinek köszönöm, de elsőként az Úrnak köszönöm ezt a harmincöt esztendőt. Dicsőség az Úrnak! – Egy emberként tapsolt, éljenzett mindenki! 

– Igen, bizonyossággal reméljük, hogy „Velünk az Isten”! Ahogy ellep minket a gonosz hitetlenség (9–10), úgy árad ki a kegyelem (Róma 5,20), és annál inkább védi kiterjesztett szárnyaival országát az Úr (8). Nem kell félni senkitől és semmitől, csakis az Urat kell félni (13). Népét sziklává teszi az Úr, amelybe sokan beleütközhetnek, de amelyre sokan építhetnek (14). Ahogy azon a bizonyos koncerten, annak végén mindezt hatalmas tapssal vallotta meg a sokaság: Dicsőség az Úrnak! Nem fárasztjuk az Urat, nem fárasztjuk egymást sem, mert tudjuk az Isten szerinti jót választani, hiszen jelet kaptunk az Istentől (7,13–15): Jézus Krisztus feltámadott! „– Budapesten béke van és Csikidam!”

Kapcsolódó link:http://igemellett.blog.hu/