„Ne legyen senki parázna vagy közönséges lelkületű, mint Ézsau…”

Steinbach József, 2020-12-20 04:00:00

(Zsidókhoz írt levél 12,12–17) 

A parázna, közönséges, érzéki kívánság lelkülete mindazt jelzi, amellyel az ember egy gerjedelem hevében képes mindent beáldozni: a legszentebb kapcsolatait, az Isten áldását, mindent. 

Nemcsak nemi gerjedelemről van itt szó, hanem mindenféle testi gerjedelemről. Luther éneke, József Attila fordításában, így szól ezekről a veszendő kincsekről, amelyekért olyan sokszor beáldozzuk az örökkévalót: „hírnév, nő, család, jószág, test, világ…” (16)

Ézsau, éhségében, egy tál lencséért eladta az elsőszülöttségi jogát, és utána sírva hiába könyörgött az atyai áldásért (1Mózes 27,30–40). Ravasz László azt mondja, hogy Ézsaun végigment az eleve elrendelés kereke (17). 

Hisszük, hogy az Úr megőrzi népét, és soha nem engedi, hogy bármiféle mulandó és gyarló gerjedelemért odadobják gyöngyeiket a disznóknak (Máté 7,6). Milyen döbbenetes ez a figyelmeztetés, mert a nyugati világ élvezeti kultúrája mindenre fittyet hány, minden szentet közönségessé tett, és saját élvezeteit tette istenné. 

Ugyanakkor beteg, bolond és félelmetesen fanatikus az az ember, aki minden élvezetet megtagad magától, aki nem tudja az életet élvezni az apró örömökben, azokban Isten ajándékaként gyönyörködni. Az életben sok gyönyörűség, sok szépség, sok élvezet van. Köszönjük meg ezeket az Úrnak! 

De könyörögjünk azért, hogy tudjunk bánni ezekkel a szépségekkel, hogy ne azok uralkodjanak rajtunk, hanem mi irányítsuk őket. Ha az élvezetek irányítanak minket, elveszünk. Nem csak arról a direkt nyomorúságról van itt szó, mint amit a közelünkben, több évvel ezelőtt átéltünk, amikor egy férj lelőtte felesége neves szeretőjét és magával is végzett. Ha a gerjedelem uralkodik rajtunk, annak sírás lesz a vége. Arról a sírásról van szó, ami nem tudja jóvá tenni bűnei következményeit, még az öröklétre nézve sem… Ettől ments meg Uram! (16–17)

Mégis, aki nem tud örülni az életnek, és minden helyzetben megtalálni annak isteni keretbe rendelt, „szent élvezetét”, annak lankadni fog a keze, megroskad a térde, és úrrá lesz rajta a keserűség, a békétlenség; márpedig ilyen állapotban senki sem láthatja meg az Urat. Hány és hány szent életű keresztyén él örömtelen, keserű és békétlen életet, amely másokat is megfertőz (12–15). 

Mindezeken túl mondjuk ki: az üdvösség nem az erkölcsi életünk érdemeitől függ, hanem Isten megváltó kegyelmétől. Ezért merj örülni az életnek, és az Úr kegyelme soha nem engedi, hogy határokat átlépve ne törekedj az Őneki kedves életre! (15)

Kapcsolódó link:http://igemellett.blog.hu/



Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2024. March 28., Thursday,
Gedeon , Johanna napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 9367
Összesen 2009. június 2. óta : 39863124